Ámos Imre és a XX. század - kortárs összművészeti kiállítás

Ámos Imre és a XX. század - kortárs összművészeti kiállítás 

Budapest, Rumbach utcai zsinagóga

2013. augusztus 25 - október 31.

Programajánló:

Október 14. /hétfő/ 16:00 - Fabiny Tamás evangélikus püspök tart tárlatvezetést.

Október 27. /vasárnap/ 16:00  - KÖNYVBEMUTATÓ

:

A kiállítás fővédnöke: 

Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi.

A kiállítás védnökei:

Fabiny Tamás evangélikus püspök és Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát.

Kiállító művészek: 

IRODALOM

 

A KIÁLLÍTÁSRÓL

A Magyarországi Evangélikus Egyház és az azzal együttműködő Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány  2012 decemberében a szentendrei  Régi Művésztelepi Galériában Ámos Imre és a XX. század címmel kortárs összművészeti kiállítást szervezett, amely vándorkiállítás formájában Dunaszerdahelyen, Pécsett és Berlinben is bemutatásra került. A kiállítás záró helyszíne, a Zsidó Nyári Fesztivállal együttműködve a Rumbach utcai zsinagóga.

A kiállítás koncepciója: Ámos Imre életművéből kiindulva kortárs reflexiókat bemutatni, továbbá az életműből és élettörténetből adódó, a XX. századra és jelenünkre irányuló kérdéseket feltenni.

Ámos Imre festőművész életútja szorosan összefügg a XX. századdal, a holokauszt érthetetlenségével, az európai etika megingásával. Ezekre kíván reflektálni a kiállítás az alábbi témákon keresztül: Megtört tér; Megtört idő; Törvény és törvénytelenség; Apokalipszis; Remény és áldás.
Mindezeket zsoltáridézetek szemléltetik.

Kortárs írókat, szobrászokat, festőművészeket és zeneszerzőket szólítottunk meg, hogy a kiállítás keretében az európai etika XX. századi állapotára reflektáljanak. Célunk egy zsidó-keresztény párbeszéden alapuló, a kortárs művészeti életet megszólító kezdeményezés kiállítás formájában való életre hívása.

A Magyarországi Evangélikus Egyház felelősséget érez a múltban elkövetett mulasztásaiért, és a jelen kiállítást a bocsánatkérés és a szeretet kifejezésének szolgálatába kívánja állítani.

A kiállításon szereplő műtárgyak meglátásunk szerint kifejezik, hogy az élet sérthetetlen érték, melyet semminemű ideológia nem bánthat, így embertársaink bármelyikének megsértése nemcsak másokra, hanem miránk is tartozik. Felelősséget érzünk azért, hogy felemeljük szavunkat bárminemű megkülönböztetés ellen.

A második világháborút megelőzően a párizsi világkiállítás idejére az Eiffel-torony oldalára a művészek akaratából a PAX felirat került. Bízunk abban, hogy mai korunk embere visszaemlékezik a múltra, tanul belőle, a jövőben alázattal törekszik a békességre és mások megbecsülésére. Hisszük, hogy a keresztény-zsidó gondolkodás lehet olyan etikai alap, amely a jövőben képes a szeretet és a békességre törekvés eszközével felülírni minden kirekesztést, megkülönböztetést és békétlenségre törekvést.

KIÁLTVÁNY

 

1, Az élet tisztelete alapvető, mindenkit megillető és mindenkit a másik tiszteletben tartására kötelező érték.

2, Az európai etika a XX. században sérült; helyreállítása megtörténhet a zsidó-keresztény kultúrára alapozva.

3, Az emberi kreáció magában hordja az egymásért, az emberért és a természetért való felelősségvállalást. A visszaélésektől elzárkózik, az igazságnak ad helyet.

4, Az emberi kultúra felelőssége, hogy elutasítson mindenféle bántalmazást; az erőszakot elítéli, és békességre törekszik.

5, Az individuum nem önmagában áll; szem előtt tartja a közösséget és annak értékeit, és ezek tudatában, a jót keresve dönt.

6, A faji, nemi, származási vagy bármilyen egyéb megkülönböztetéssel szemben az egyenlőség, az egyetemes emberi értékek mellett áll ki.

7, Az egyéni, társadalmi, politikai érdekeken felül áll egy egyetemes norma, amely ezeket meghatározza. Ez a másik ember elfogadásán, az élet tiszteletén alapul.

Megnyitó: 2013. augusztus 25. 18:00
Megnyitja: 

Konrád György - író
Köszöntő:

Schweitzer József - ny. országos főrabbi

Ilan Mor - Izrael magyarországi nagykövete

Prőhle Gergely - a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője

Ámos Imre és a 20. század

Feldolgozni a feldolgozhatatlant? Mit kezdünk a múlt sötét oldalával? Mi történik akkor, amikor a kvalitást és az életet mások korlátozzák vagy ideológiai alapon megsemmisítik? Lehet-e a széthúzás helyett testvériségen alapuló társadalmat elképzelni? Van remény? A második világháborút megelőzően a párizsi világkiállítás idejére az Eiffel-torony oldalára a művészek akaratából a PAX felirat került. Ma Ámos Imre egyik alkotására helyeztük el úgy a béke jelképét, hogy közben művészeket kértünk meg az együtt gondolkodásra, az összefogásra. Ámos Imre életén és művészetén keresztül szembesülhetünk a holokauszt esztelenségével, a szolidaritás hiányával, az ember embertelenségével. A „magyar Chagall” és még százezrek kegyetlen meggyilkolása azonban nemcsak saját korának, hanem jelenünknek is üzen. „Hol van a te testvéred?” Alapvetően ezt a kérdést kutatják és keresik a feldolgozás lehetőségének reményében, a testvériség jegyében a kötet alkotói. 

A kötet szerzői:
VÉDNÖKÖK: Schweitzer József, Fabiny Tamás, Várszegi Asztrik
IRODALOM: Darvasi László, Ferdinandy György, Juhász Ferenc, Kertész Imre, Krasznahorkai László, Lator László, Parti-Nagy Lajos, Petőcz András, Podmaniczky Szilárd, Takács Zsuzsa, Tolnai Ottó, Závada Pál
KÉPZŐMŰVÉSZET: Aknay János, Ámos Imre, Anna Mark, Benczúr Emese, Bohus Zoltán, Böröcz András, Deim Pál, Ézsiás István, Fehér László, Haász István, Haraszty István, Hollán Sándor, Kalmár János, Konok Tamás, Kovács-Gombos Gábor, Lugossy Mária, Matzon Ákos, Megyik János, Nádler István, Pauer Gyula, Szüts Miklós, Tölg-Molnár Zoltán, Váli Dezső, Vojnich Erzsébet
FILM: Gothár Péter
ZENE: Dés László, Fassang László, Vukán György, Szent Efrém Férfikar

176 oldal + DVD melléklet, 240x240 mm, keménytáblás, ISBN 978-963-13-6179-7, 2013