Korniss Dezső és Vajda Lajos üzenetei

A 20. század két meghatározó művészének életpályája és filozófiája került a fókuszba Kolozsváry Marianna és Pataki Gábor disputáján. Az Asztali beszélgetések sorozat Petőfi Irodalmi Múzeumban 2019. április 25-én megrendezett disputáján a beszélgetőtársak kitértek a szentendrei programra, valamint Korniss és Vajda máig meghatározó hatására is.

Korniss Dezső és Vajda Lajos üzenetei

Asztali beszélgetések… – Korniss Dezső és Vajda Lajos üzenetei

Hagyomány és modernség? Miként viszonyul egymáshoz Korniss Dezső (1908-1984) és Vajda Lajos (1908–1941) életműve? Milyen hatással volt a két festőművész egymásra, pályatársaira, más művészeti ágakra? Ilyen és hasonló kérdések mentén beszélgetett egymással Kolozsváry Marianna művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjteményének főmuzeológusa, a Korniss Dezső kiállítás kurátora és Pataki Gábor művészettörténész, Az MTA Művészettörténeti Intézetének tudományos főmunkatársa, számos Vajda Lajos művészetét bemutató könyv és tanulmány szerzője.

Asztali beszélgetések… – Korniss Dezső és Vajda Lajos üzenetei

2018-ban, Korniss Dezső és Vajda Lajos születésének 110. évfordulóján két önálló kiállítással emlékeztek a művészekre. A Magyar Nemzeti Galériában megrendezett Csak tiszta forrásból. Hagyomány és absztrakció Korniss Dezső művészetében és a szentendrei Ferenczy Múzeumban bemutatott Világok között – Vajda Lajos élete és művészete című életműkiállítások alapján az érdeklődők nemcsak e két páratlan alkotó művészetét ismerhették meg reprezentatív kiállítások formájában, de az egy időben megrendezett tárlatok alapján újabb rétegek is láthatóvá váltak. A kiállítások keletkezéséről, felépítéséről, valamint a két tárlat gondolatbeli egymásra reflektálásáról esett szó a disputa elején. A művészettörténészek kitértek Korniss és Vajda pályakezdésére, érintették a Kassák Lajos által életre hívott Munka Kört és az Új Progresszív Művészek Kört, valamint Párizs hatását is.

A disputa központi témája az a két év és annak hatása volt, melyet Korniss és Vajda Szentendrén és Szigetmonostoron töltött. A „Szentendrei program” néven is ismertté vált meghatározó időszakkal kapcsolatban most Vajda Lajos 1936-ban írt leveléből idézünk: „Abból indulunk ki, hogy tradíciók nélkül nem lehet semmit sem csinálni, s ez a magyar körülmények között csakis a magyar népművészet lehet! [...] Ugyanazt akarjuk körülbelül, amit Bartók és Kodály a zenében már megcsináltak, azt hiszem, hogy a piktúra területén ilyen törekvések még eddig nem voltak, ha sikerül célt érnünk, akkor mi leszünk az elsők ezen a területen. Igen, nekünk az úttörők szerepét kell vállalni. […] Magyarország helyzete (földrajzilag) Európában olyan, hogy predesztinálva van arra, hogy összekötő kapocs legyen Nyugat és Kelet között: össze akarjuk forrasztani azt, ami a két póluson kulturálisan (művészetben) a kétfajta európai embertípus kifejeződését jelenti: hídépítők akarunk lenni! Magyarország hidat képez Kelet és Nyugat, Észak és Dél között.” Kolozsváry Marianna és Pataki Gábor elemezték azt a Korniss és Vajda által továbbgondolt motívumvilágot, amelynek a Szentendrén, illetve Szigetmonostoron fellelhető népi kultúra volt az alapja. A művészettörténészek kifejtették, hogy a programban meghatározott „híd szerep” a korszak gazdasági és társadalmi hátterére miatt nem valósulhatott meg.

A művészettörténészek beszélgetésükben kitértek Korniss és Vajda máig érezhető hatására is. Elmondták, hogy bár a művészek tanítványi kört nem építettek ki maguk köré, szellemi tekintélyük mégis létrehozta azokat a köröket, melyek művészetükben, filozófiájukban, etikai tartásukban példaként tekintenek Kornissra és Vajdára.

Az Asztali beszélgetések Korniss Dezső és Vajda Lajos üzenetei című disputa itt nézhető meg:

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek