Zsidó-keresztény párbeszéd Ország Lili művészetéről
Disputapartnerek: Fabiny Tamás evangélikus püspök és Fináli Gábor rabbi
Zsidó-keresztény párbeszéd Ország Lili művészetéről
| Esemény megnevezése: |
|
|---|---|
| Időpont: |
2017. 02. 16. mikortól: 19:30 meddig: 20:30 |
| Helyszín: | Budapest, MNG |
| Esemény hozzáadása a naptárhoz |
vCal
iCal
|
Zsidó-keresztény párbeszéd Ország Lili művészetéről
Asztali beszélgetések… – Fabiny Tamás és Fináli Gábor disputája
Budapest, Magyar Nemzeti
Galéria
2017. február 16. (csütörtök)
19:00
(A rendezvény a Múzeum+ keretében kerül megrendezésre.)
Ország Lili művészetében egyszerre fedezhetők fel a zsidó szimbólumok, az Aranyváros képe és a keresztény misztika keresése. A Magyar Nemzeti Galériában látható Ország Lili Árny a kövön című kiállításhoz kapcsolódóan püspök és rabbi beszélget Ország Lili művészetéről és az alkotások által felvetett kérdésekről.
Disputapartnerek:
Fabiny
Tamás – evangélikus püspök
Fináli Gábor –
rabbi
Moderátor: Galambos Ádám evangélikus teológus
Facebook
esemény: https://www.facebook.com/asztalibeszelgetesek/
Az Asztali beszélgetések sorozat és a Magyar Nemzeti Galéria közös rendezvénye.
Asztali
beszélgetések… |
www.asztali.hu
Magyar
Nemzeti Galéria
| www.mng.hu
Árny a kövön – Ország Lili művészete
Budapest, Magyar Nemzeti Galéria
2016. december 16. - 2017. március 26.
A
kiállítás több mint háromszáz művel mutatja be Ország Lili művészetét,
és két különlegességgel is szolgál. Egyrészt – eddig még soha nem látott
módon – hazai és külföldi analógiákkal, Paul Delvaux, Giorgio de
Chirico, Vieira de Silva, Toyen, Kemény Zoltán, Bálint Endre és Vajda
Lajos műveivel párhuzamban szemlélteti a művész látásmódjának
alakulását. Másrészt Ország Lili elképzelésének megfelelően felépítjük a
Labirintust, s bemutatjuk a teljes, ötvendarabos
labirintus-sorozatot, mely eddig csupán egyszer volt látható, 1979-ben,
Ország Lili emlékkiállításán.
„A falak bennem vannak” – mondta Ország Lili, s egész munkásságában egy szerzetes türelmével és megszállottságával örökítette meg belső világának minduntalan előtűnő falait.
Bár 1944 tavaszán a koncentrációs táborba tartó szerelvényről megmenekült, a félelem és szorongás addigra már örökre beleivódott a tudatába. A Képzőművészeti Főiskola elvégzése után ösztönösen kereste a „saját ügyét”, s rá is talált a falakra, mint témára. A magyar festészetben szinte példa nélkül, a klasszikus szürrealizmus hangján szólaltak meg vallomásai. Ország Lili a magyar szürrealizmus történetének legkiemelkedőbb műveit alkotta meg az 1950-es évek közepén.
Bár a nyugati klasszikusok hatottak rá, látásmódjának egyéni színezete tőlük megkülönbözteti őt. Lelkének legmélyebb pokoljárása után törvényszerű, hogy a feloldást a transzcendens irányában kereste. Utazásai során kolostorokban találkozott a szláv ikonok csodájával; következő, ún. ikonos korszakában már szakrális szimbólumokat festett.
Majd 1960 táján kezdett városalaprajzokat alkotni, olyan városokét, melyek régóta benne éltek, olyan városokét, melyekben valaha benne élt. Ebben a korszakában már egyértelműen kialakult senki máshoz nem hasonlítható egyéni kifejezésmódja. Ez a festészet nem nosztalgia a történelmi múlt iránt, hanem érzékelése a folytonosságnak, az emberi lét szakadatlan egymásra épülésének.
1966–1969 közt teremtette meg aztán ún. írásos korszakát, melynek jellemzője a szürke, barna színvilág, a faldarabokon ókori világok feljegyzéseivel, rejtélyes héber betűkkel, írásjelekkel.
Utolsó periódusában nyomtatott áramkörök labirintusa jelenik meg a falakon. „Ez a labirintussorozat, amit festek, az én labirintusom. Ezen végig kell mennem, s úgy megyek végig, hogy megfestem. Borzalmas kín, de itt nem lehet megalkudni. Ezt be kell járni.” Ország Lili haláláig festette a sorozatot, míg utolsó, fekete képével szinte rázárult a labirintus kapuja.
Elfelejtett jelszó?
