VII. Váci Nemzetközi Gregorián Fesztivál

VII. Váci Nemzetközi Gregorián Fesztivál

Vác, 2017. július 6-9.

„Vocem iucunditatis, annunciate...” „ A vidámság hangját hirdessétek...”

2017. július 6-9. között, immár hetedik alkalommal kerül megrendezésre a Gregorián Társaság és a Váci Egyházmegye szervezésében Vácott a Nemzetközi Gregorián Fesztivál. Megálmodója és életre hívója Béres György atya, aki az 1990-ben alakult Gregorián Társaság alapítója és a rendezvény művészeti vezetője. Hetedszer hívja tehát Magyarországra Béres György a világ élvonalához tartozó gregorián szkólákat, akik a gregoriánt a legősibb lejegyzések alapján szólaltatják meg, ezzel is inspirációt adva ahhoz, hogy hazánkban tovább mélyüljön a liturgikus ének szép és hiteles megszólaltatásának igénye és művészete.
A Fesztivál a belgiumi, Watou-ban 3 évenként megrendezett, s a világ legjelentősebb szkóláit egybehívó Nemzetközi Gregorián Fesztivál mintájára született. Célja: mindenkihez közel vinni a gregorián éneket: a liturgián keresztül a hívőkhöz, a koncertek által a zeneszerető közönséghez, az előadások révén pedig a szakemberekhez.
Vác tehát néhány napra ismét Közép Európa gregorián fővárosává lesz!
A Lélek éneke – az Egyház zenei anyanyelve
A gregorián ének egy különleges, sok évszázad alatt tökéletesre csiszolt zene, amely több mint zene: a teremtés és megváltás misztériumának átimádkozott hirdetése, és ünneplése. Szabolcsi Bence így ír: „minden dallamszövés forrása és mintaképe”, az egyszólamúság tökéletes megvalósulása és csúcspontja, amely egyenértékű a zenének más klasszikus csúcspontjaival. De ez a zene szolgál, az ének itt a szent szöveg kimondásának sajátos ünnepélyes módja. Ez a zenei tökéletesség csak eszköz, és nyelv ahhoz, hogy az Isten Igéje ünnepi módon, és öltözetben kimondasson, megtestesüljön, emberi szóvá legyen; és hogy az éneklő a közös imában szóvivője lehessen az Egyháznak, hiszen 2000 éve a gregorián ének az, amelyben az Egyház leghitelesebben és legtermészetesebben mondja ki önmagát. A gregorián tehát az Egyház Lélektől tanult anyanyelve, egy, a Lélek által adott nyelv, amelyben megszületik a „hit józan mámora”, amely az Ige, a Logosz fegyelmében, ihletében áll.

A fesztivál részletes programja ITT érhető el.

A Fesztivál

A nagyszabású rendezvény gerincét a liturgikus alkalmak, a szentmise és a zsolozsma imádság adják.
Ez alkalommal kiemelt jelentőségű lesz az énekelt zsolozsma, hiszen a „Szerzetesek Napján” különböző szerzetes közösségek (bencések, ciszterciek, ferencesek, premontreiek) vezetik majd a liturgikus imádságot. Sőt, a reformáció 500 éves évfordulójára való tekintettel, protestáns testvéreinktől is hallhatunk énekelt gregorián zsolozsmát.
A Fesztiválon ugyanakkor a résztvevő szkólák hangversenyeken is fellépnek, - néhányuk Budapesten is hallható lesz - bemutatva a gregorián éneket, amely dallamai révén alakította az európai zeneművészetet. Bemutatkozik néhány hazai szkóla is és a szombat esti hangversenyen megszólal a gregorián, mint a többszólamú zene gyökere és ihletője.
A Fesztivál másik célja, hogy betekintést nyújtson a Nyugat-Európában folyó gregorián kutatásokba.
A múlt század közepétől ugyanis a gregorián éneket kutató szakemberek, egyre inkább a kódexekben található legősibb jelek szerepére irányították figyelmüket. Az így kialakult gregorián szemiológia – amit ma már Európa legtöbb egyházzenét tanító Egyetemén oktatnak – mostanra a gregorián előadásmód meghatározó tényezőjévé vált.
A Gregorián Társaság ezért több évtizedes tapasztalattal rendelkező, nemzetközileg is elismert kutatókat hívott meg, akik e témakörben tartják előadásukat.
A VII. Váci Nemzetközi Gregorián Fesztiválra érkezők több napon keresztül merítkezhetnek az énekhang szépségében, a legszentebb ének által. Találkozhatnak és táplálkozhatnak Isten énekelt Igéjével, „Ízleljétek és lássátok, milyen jó (édes) az Úr”. Részesülhetnek ennek az éneknek csodálatos, vonzó és átalakító erejében, és megtapasztalhatják a belső tisztaságnak, örömnek, összeszedettségnek és emelkedettségnek azt a sajátos állapotát, amit csak a gregorián ének képes létrehozni.