Szubjektív tárlatvezetések

2010. június 22. (kedd) 18 óra
Várszegi Asztrik főapát, Pannonhalmi Bencés Főapátság

Késői hazatérés

 

 

„Az egyetlen enciklopédia, amelyen a teljesség nem számon kérhető, a feledés enciklopédiája. Ami kimaradt belőle, azt elfeledtük. Ha egykoron nyoma volt is, mára befútta a feledés homokja.”                   Ungvári Tamás

A SZÁMŰZÖTT MŰVÉSZET SOROZAT KONCEPCIÓJA

A XX. századi magyar tudomány és művészet jelentős képviselői alkottak határainkon kívül. Közülük sokan személyes döntésből folytatták pályájukat külföldön, voltak azonban - nem is kevesen -, akik a század húszas-harmincas éveitől kezdve származásuk miatt nem maradhattak Magyarországon. Évtizedek múltán néhányan a magyar kultúra és közgondolkodás részeivé váltak, jelentős és különleges alkotói pályák és művek azonban még mindig ismeretlenek, felfedezésre várnak. A Holokauszt Emlékközpont arra a feladatra vállalkozik, hogy Száműzött művészet című sorozatában ezen művészeket megismerteti a hazai érdeklődőkkel, árnyalva a holokausztról kialakult sematikus képet, személyessé téve a vészkorszakot megelőző időszakról szerzett ismereteinket.
 

KÉSŐI HAZATÉRÉS

Válogatás Bán Kiss Edit, Mészöly Munkás Béla, Wittmann Zsigmond alkotásaiból

A kiállítás megnyitója: 2010. április 16. 15 óra

A Száműzött művészet sorozat első programja a Késői hazatérés című képzőművészeti kiállítás, melyen bemutatásra kerülnek Bán Kiss Edit, Mészöly Munkás Béla és Wittmann Zsigmond festményei, grafikái és szobrai. Nem meglepő, ha a nagyközönség, sőt a szűk szakma sem ismeri ezeket a neveket, hisz alkotásaik alig fellelhetők itthon, pedig három, rendkívül magas színvonalon dolgozó zsidó származású művészről van szó. Száműzöttek, mert el kellett hagyni hazájukat, mert vagy elfelejtettük őket vagy sohasem ismertük, láthattuk munkáikat. A kiállítás célja annak elősegítése, hogy e művészek elfoglalhassák megérdemelt helyüket a magyar művészettörténetben, alkotásaik és sorsuk elgondolkodtassa a mai kor emberét. E cél elérése érdekében 7o műalkotás és kordokumentum kerül bemutatásra. A kiállitási anyagot francia, német és magyar múzeumok és gyűjtők bocsátják rendelkezésünkre. A kiállítás ideje alatt tematikus tárlatvezetések, múzeumpedagógiai programok segítik az alkotások, alkotóik és a kor sokrétű megismerését.

A MŰVÉSZEKRŐL

Bán Kiss Edit (1905- 1966)

Budapesten született, Düsseldorfban tanult szobrászatot. 1944-ben deportálták Ravensbrückbe, ahol megpróbált öngyilkosságot elkövetni. 1944 decemberétől a Daimler - Benz Művekben dolgoztatták. 1945 áprilisában sikerült megszöknie, pár hónappal később már kiállítás nyílt a lágerről készült rajzaiból Budapesten. Később Marokkóban, Franciaországban és Angliában élt, 1966-ban önkezűleg vetett véget életének. A holokausztra emlékező reliefje az Újpesti zsinagóga falán látható. Alkotásait a Magyar Nemzeti Galéria és Helmuth Bauer német gyűjtő - aki 1992-ben fedezte fel Kiss Edit munkáit a Daimler - Benz gyárban végzett kutatásai során - bocsátja a kiállítás rendelkezésére.

Mészöly Munkás Béla (1889-1942)

Mészöly Munkás Bélát 1918-ban, a Szabadiskola tagjaként, még Nagybányán találjuk, de 1920 tavaszától kezdve, szinte állandóan úton volt. Európai körutazást tett, végül Párizsban telepedett le, a Nemzeti Szalonnak azonban egészen 1938-ig tagja maradt. 1942. október 3-án vesztette életét az auschwitzi haláltáborban. Az alkotásokat franciaországi gyűjtők, a Nagyházi Galéria és aukciósház és a budapesti Zsidó Múzeum nyújtotta kiállításunk rendelkezésére.

Wittmann Zsigmond (1909-1944)

Wittmann Zsigmond 1929-ben beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára, de a rákövetkező évben már Berlinben folytatta tanulmányait. Hitler hatalomra kerülése ellen tiltakozva saját maga által készített antifasiszta plakátokat terjesztett, majd 1933-ban elhagyta Németországot és Párizsba menekült. Rövid időn belül bekerült a „montparnok” színes társaságába, majd önkéntesnek jelentkezett a francia hadseregbe. 1944-ben belehalt a harcok során szerzett sebesülésébe. Kevés munkája maradt fenn, a franciaországi magángyűjtőktől kölcsönzött alkotások mellett, a kiállításra érkezik két, a párizsi Musée d’Art et d’Histoire du Judaïsme tulajdonában lévő festmény is.

Photo © Musée d’Art et d’Histoire du Judaïsme

Várszegi Asztrik

(Sopron, 1946. január 26.-) bencés szerzetes, püspök, pannonhalmi főapát.

Középiskolai tanulmányait a soproni Berzsenyi Dániel Gimnáziumban végezte. Érettségi után 1964-ben belépett a Pannonhalmi Szent Benedek Rendbe, amelynek Szent Gellért Hittudományi Főiskoláján  végezte teológiai tanulmányait  1968-ig. Ezt követően - a kétesztendős sorkatonai szolgálat letöltése után - a hátralévő utolsó évet befejezve 1971. augusztus 29-én pappá szentelték. 1971 és 1976 között Budapesten az ELTE BTK-n történelem-német szakon tanult, majd a tanulmányok végeztével középiskolai tanári diplomát szerzett. A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumba került egy esztendőre tanítani.

1976-tól a Pannonhalmi Benés Gimnáziumban tanított egészen 1988-ig. Eközben szintén tanított a amelynek Szent Gellért Hittudományi Főiskolán is.

1978 és 1986 között a novíciusok magisztere. 1985-től a pannonhalmi főmonostor perjele.

1985-ben történelemből doktori címet szerzett az ELTE-n, majd ugyanitt 1997-ben megszerezte a PhD fokozatot is.

II. János Pál pápa 1988. december 23-án esztergomi segédpüspökké nevezte ki. Püspöki jelmondata: fortitudo mea Deus ( Erősségem az Isten.)

1989. február 11-én szentelték püspökké Esztergomban Dékány Vilmossal, Mayer Mihállyal, Takács Nándorral és Ács Istvánnal együtt.

1989 márciusától két éven át a Budapesti Központi Papnevelő Intézet rektora, valamint püspöki helynök az Esztergomi Főegyházmegyében.

1990 júniusától 1993 márciusáig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára volt.

1991. január 5-én pannonhalmi főapáttá választották, székét 1991. augusztus 6-án foglalta el.

Mindezek mellett:

• a Máltai Lovagrend káplánja
• a leuveni Katolikus Egyetem díszdoktora
• a Bajor Bencés Akadémia Történeti Szekciójának rendkívüli tagja
• a Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciájának elnöke
• a Magyarországi Keresztény-Zsidó Tanács elnöke
• a MKPK Kultúra és Tudomány Bizottságának (korábban Egyháztörténeti Bizottság) elnöke
• a MKPK Megszentelt Élet Bizottságának elnöke