Péreli Zsuzsa kiállítása
Péreli Zsuzsa Munkácsy-díjas, Érdemes- és Kiváló Művész Padlástörténelem című kiállítása nyílik a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban július 2-án.
Esemény megnevezése: |
|
---|---|
Időpont: |
2010. július 02., 18:15
meddig: 2010. július 15., 15:15 |
Helyszín: | Szentendre |
Esemény hozzáadása a naptárhoz |
vCal iCal |
Péreli Zsuzsa kiállítása
Modern művészeti helyszín a Magtár
A tájegység impozáns épülete a 30 x 3 méteres, háromemeletes uradalmi
magtár, amelyben multifunkcionális múzeumi térként egy közel 600 m2
alapterületű kiállítóteret alakítottunk ki. Az épület egy uradalmi
magtár (latinul granárium) tervrajza alapján készült a részletek
kidolgozásánál pedig a ragályi és a felsőkelecsényi magtárakat
használtuk fel. Az épület eredeti, bontott téglákból épült. Az épületet
kiállítótérként, koncert- és színházteremként is használja majd a
múzeum, s az időszaki kiállítások miatt is érdemes minden Skanzenes
látogatáskor felkeresni az újdonságok miatt.
Az épület első, nyitó kiállítása Péreli Zsuzsa, Munkácsy díjas,
Érdemes- és Kiváló művész „Padlástörténelem” című tárlata, mely
szeptember 12-ig látható.
Péreli Zsuzsa igazi gyűjtő, nemcsak ócskapiacokon gyűjtött, de számtalan
kis falu megszámlálhatatlan padlását kutatta föl, az azokon talált régi
tárgyak, fotók inspirálták, vigasztalták, erőt adtak neki az alkotáshoz
is. Padlástörténelem: nemcsak egy grafika címe, hanem annak a művészi
látásmódnak is az egyik „vezérfonala”, amelyet Péreli képvisel.
Személyes és a közösségi történelmünk, hagyományaink inspirálják,
elgondolkodtatják és alkotásra sarkalják. Egy régi fénykép, a fényképen
álló alak-legyen az egyszerű katona, parasztasszony, városi polgár, vagy
híres színésznő-, egy száz éves parasztház, egy hajdan volt tárgy, egy
történelmi személyiség, egy a mindennapjainkat megváltoztató esemény
nemcsak „modell” a művésznek. Ő lesz a kiválasztott, ő adja tovább
mindazt, ami a megsárgult papírról, a fényképen látható arcról, a fa
erezetéből, a történelmi pillanat eksztázisából misztifikálódik, „üzen” a
ma emberének. A kiállított műveiben az érzékeny, a válaszokat kereső
művészt fedezzük fel. Legyenek azok, az őrségi falujárásoknak emléket
állító kárpitok (Három testvér, Egy kercaszomori búcsú emlékére,
Felsőszenterzsébeti üdvözlet), amelyekben az elmúlás, egy életmód, egy
világlátás, vagy éppen egy konkrét parasztház elmúlásának háttere
jelenik meg. A kiállítás egyik meghatározó, de Péreli életművében is
középpontban álló alkotás az 1996-os Himnusz, amely nemcsak a nemzeti
imádság sorait eleveníti meg, de Péreli életét is, azt , hogy földi
létünknek van, kell hogy legyen „felsőbbrendű értelme és perspektívája”.
Péreli Zsuzsa már megszőtte az élet mindkét arcát, a munkában
megöregedettet és a gyermekkor ártatlanságát viselőt egyaránt. Frank
János műtörténész szerint „a gobelin szinonimája Péreli Zsuzsa. Viszont
Péreli szinonimája nem csak a gobelin, hiszen dolgozik ő más technikával
is”.
forrás: skanzen.hu