Mai ukrán képzőművészet
Az ukrán kortárs szcéna első nagyszabású magyarországi bemutatkozása különleges alkalmat nyújt arra, hogy betekinthessünk egy feszültségekkel teli ország vibráló művészeti közegébe, mely nagyrészt még mindig az európai kulturális térség vakfoltjára esik. Permanens forradalom. Mai ukrán képzőművészet a Ludwig Múzeumban
Esemény megnevezése: |
|
---|---|
Időpont: |
2018. április 06., 15:10
meddig: 2018. június 24., 18:10 |
Helyszín: | Budapest, LUMU |
Esemény hozzáadása a naptárhoz |
vCal iCal |
Permanens forradalom. Mai ukrán képzőművészet
Budapest, Ludwig Múzeum
2018. április 6 - június 24.
Az ukrán kortárs szcéna első nagyszabású magyarországi
bemutatkozása különleges alkalmat nyújt arra, hogy betekinthessünk egy
feszültségekkel teli ország vibráló művészeti közegébe, mely nagyrészt
még mindig az európai kulturális térség vakfoltjára esik.
közel harminc éve függetlenné vált Ukrajna megküzdött az
oligarchikus kapitalizmus jelenségével, túl van a tömegdemonstrációk
három nagy hullámán, két forradalmon és a Krím-félsziget elcsatolásán,
az ország keleti felében háború dúl, neurotikus és megkésett
dekommunizációs folyamat zajlik.
Az 1980-as évektől kezdődően egy új ukrán művészet körvonalazódott, amely radikálisan szakított a szocialista realizmussal és a nemzetközi kulturális folyamatokkal párhozamos irányt vett. Az 1980-as évek végének és az 1990-es évek elejének művészgenerációja a legmeghatározóbb jelenség a 20. század eleji avantgárd óta, melyet a sztálinista elnyomás az 1930-as években teljesen ellehetetlenített. Az 1990-es évekre, valamint a 2000-es évek elejére jellemző poszt-szovjet identitás-keresést fokozatosan felváltotta a politikai művészet újragondolásának igénye. Minden eddiginél élesebben vetődött fel a társadalmi folyamatok megértésének fontossága, és megnövekedett az érdeklődés az aktivizmus iránt. Mindez egybeesett egy technológiai és globális változással, melynek nyomán egy radikálisan új értelmet, közönséget és célt kereső művészgeneráció nőtt fel.
A Permanens Forradalom a mai ukrán képzőművészet mibenlétére keresi a választ egy olyan történelmi pillanatban, amikor az ország főterén az emberek olyan „esztétikai” és „konceptuális” barikádokat építenek, amit a legkiválóbb aktivista művészek is megirigyelhetnének.
Kiállító művészek:
APL315, Piotr Armianovski, Sergey Bratkov, Anatoly Belov, Alexander Chekmenev, David Chichkan, Mitya Churikov, Zhanna Kadyrova, Gleb Katchuk and Olga Kashimbekova, Alevtina Kakhidze, Borys Kashapov, Alina Kleytman, Taras Kovach, Daria Koltsova, Maria Kulikovska, Yuri Leiderman and Igor Chatskin, Mykola Matsenko, Boris Mikhailov, Roman Minin, Roman Mikhaylov, Natsprom (Oleg Tistol and Mykola Matsenko), Yevgen Nikiforov, Open Group, Sergiy Petlyuk, Igor Petrof, Oleksiy Radinsky, Vlada Ralko, Stepan Riabchenko, Alexander Roytburd, Oleksiy Sai, Arsen Savadov, Nikita Shalenny, Szuper Gallery (Susanne Clausen and Pavlo Kerestey), Vasyl Tsagolov, Vova Vorotniov, Stas Volyazlovsky, Artem Volokitin.
Kurátorok: Alisa Lozhkina, Fabényi Julia, Konstantin Akinsha
Kurátorasszisztens: Popovics Viktória