Kati Marton:
KATI MARTON magyar származású amerikai író és újságíró. Rádió- és tévériporterként, valamint a The New Yorker, az Atlantic Monthly, a The Times of London, a The Washington Post, a The Wall StreetJournal és aNewsweek munkatársaként számos szakmai elismerést és díjat kapott, a „Titkos hatalom” című könyve felkerült a The New York Times bestseller-listájára. Első könyve a magyarul most megjelenő Wallenberg-életrajz volt, de „Egy amerikai asszony” című regényével szépíróként is bemutatkozott már. Jelentős emberi jogi tevékenységet fejt ki egy nők és leányok jogait védő nemzetközi szervezet élén, s 2001 óta a háborús zónákban élő gyermekeket gondozó ENSZ szervezetnek is munkatársa. 2008-ban Pro Cultura Hungarica díjat kapott, 2009-ben pedig ő volt az „Extremely Hungary – Csordultig magyar” címet viselő, New York-i és washingtoni magyar kulturális évad védnöke. Kati Marton két gyermek – egy fiú és egy leány – édesanyja, New York-ban él, második férje Richard Holbrooke (1941–2010), az ismert amerikai diplomata volt.

Kati Marton: Wallenberg
Kati Marton, a magyar származású amerikai író, újságíró az 1980-as években ismerkedett meg Raoul Wallenberg történetével. Lépésről-lépésre tárja fel az eseményeket, a svéd fiatalember útját, amely a gondtalan diákévektől és a gondtalannak ígérkező jövő építésének lehetőségétől 1944 őszéig, teléig, Budapestig, a nácik és nyilasok rémuralmának időszakáig, majd a szovjet állambiztonság börtönéig és korai haláláig vezetett. Forrásmunkák, levéltári iratok, és nem utolsósorban a még élő szereplőkkel készített interjúk alapján rekonstruálja az ismert és kevésbé ismert drámai eseményeket. Nemcsak a bátor és igaz emberként viselkedő fiatalember eleven portréját rajzolja meg, nemcsak Wallenberg eltűnésének és feltételezhető rabságának és halálának körülményeit tárja fel, hanem szembesít saját szubjektív szempontjával, a történet megismerésének és feldolgozásának drámai folyamatával is. Az olvasó akaratlanul is átéli a szerző érzelmeit, a megismerés, a felismerés, a döbbenet, az ámulat érzését, miközben folyamatosan szembesül az alaphelyzettel: az emberi gonoszság és jóság egyidejű jelenlétével a történelem színpadán.
|