Herta Müller: A szavak ördögi köre - felolvasás és beszélgetés

„Herta Müller: A szavak ördögi köre“ című kiállítás tetőpontjaként az írónő november 9-én, pénteken személyesen olvas fel műveiből, mely esemény egyben a kiállítás és a vezetések méltó lezárása is.

Herta Müller a Temesvárhoz közel eső Nitzkydorfban (magyarul Nitzkyfalván), Romániában született egy németajkú családban. Német és román filológiai tanulmányait befejezve egy gépgyárban helyezkedett el fordítóként. Miután megtagadta, hogy a román titkosszolgálat besúgója legyen, elvesztette állását és folyamatos zaklatások érték. Politikai nyomásra 1987-ben végül Németországba települt át. 1989 és 2001 között angol, amerikai, német és svájci egyetemek vendégprofesszoraként tanított; közben regények, esszék, rövid prózai írások szerzőjeként, kollázsok alkotójaként vált egyre ismertebbé. Műveit számos díjjal tüntették ki, 2009-ben neki ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat.

Az írónő sűrű szövésű műveiben újra és újra Ceaușescu diktatúráját és a romániai németség nyakasan ellenálló világát írja le. Legutolsó megjelent regényének, a Lélegzethintának témája azonban már Oskar Pastior, későbbi experimentális költő életének öt, munkatáborban töltött éve, aki 1945-től 1950-ig 17 és 22 éves kora között az egykori Szovjetunió lágereiben dolgozott kényszermunkásként. A második világháború végeztével a moszkvai vezetés arra szólította fel Romániát, hogy jóvátétel részeként adja át a romániai német lakosságot a Szovjetunió újraépítéséhez: Herta Müller regénye a román történelem ezen agyonhallgatott fejezetét dolgozza fel. A szöveg azt is megmutatja, hogyan jön létre irodalom és miként hatol a létezés legmélyére.

A 2009-es Nobel-díj átvétele óta az írónő négy regénye jelent meg magyarul, kivétel nélkül a Cartaphilus kiadó gondozásában. Ezek a megjelenés sorrendjében: Lélegzenthinta, A róka volt a vadász,Szívjószág , fordítójuk Nádori Lídia. A legutóbbi magyarul kiadottFácán az ember, semmi több című kötet Karácsonyi Noémi fordítása.