Földessy Péter kiállítása

1958-63: Ungvári Iparművészeti Szakközépiskola, mesterei: Sepa Anton, Medveczky Miklós, Kontratovics Erneszt. 1972 óta megyei (kárpátaljai) tárlatok állandó résztvevője; 1978 óta tagja az Ukrán Képző- és Iparművészeti Szövetségnek; 1982-84: a Kárpátaljai Ifjú Képzőművészek Egyesületének elnöke; 1991-95 között kárpátaljai nemzetközi művésztelepek szervezője és vezetője; 1992-ben megalapította a Munkácsy Galériát, amelynek azóta is a vezetője; 1978 óta vesz részt az ukrán, szlovák, magyar és más nemzetközi művésztelepeken. Munkácson él.
Művészetére a monumentális és táblaképfestészet vonásainak ötvözése jellemző. Kedvenc technikája az akvarell. ~ alkotói tevékenységének korai szakaszában nagyrészt realista tájképeket és tematikus kompozíciókat festett. Az utóbbi években törekvése arra irányul, hogy kidolgozza művészetében az asszociatív-metaforikus irányzatot, átalakítva kompozícióit az időtlen, egyetemes emberi fogalmak, a pillanat és az örökkévalóság, az alkotás és a rombolás szimbólumaivá.

Mesterei: Sepa Anton, Medveczky Miklós, Kontratovics Erneszt.

Egyéni kiállítások

1978 • Városi Színház, Munkács
1991 • Agrártudományi Egyetem, Debrecen (kat.)
1994 • Városi Galéria, Munkács
1995 • Kárpátaljai Képzőművészeti Múzeum, Ungvár (kat.)
1997 • Művelődési Központ • Mosonmagyaróvár • Üzletközpont, Győr • Városi Könyvtár, Makó • Sambala G., Koppenhága.

Válogatott csoportos kiállítások

1977 • Ukrajna köztársasági akvarellkiállítás, MM Kiállítóterem, Kijev • Fiatal képzőművészek köztársasági kiállítása, Zaporozsjei Képzőművészeti Múzeum, Zaporozsje • Ukrajna köztársasági kiállítás, MM Kiállítóterem, Kijev • Szovjet össz-szövetségi kiállítás, Kiállítóterem, Minszk
1980 • Kárpátalja képzőművészete, Szovjet Képzőművészeti Szövetség Kiállítóterem, Moszkva • Kárpátalja kortárs képzőművészete, Ukrán Nemzeti Képzőművészeti Múzeum, Kijev
1994 • Első Magyar Református Egyház [Vígh Istvánnal, Gyurkovics Hunorral, Gaál Andrással], Kossuth Terem, New York
1995 • V. Akvarell Triennálé, Novogradszka G., Lucsenec (SZL) • Egyetem [Duncsák Attilával, Burai Istvánnal, Kazinczy Gáborral], La Laguna [SP]
1996 • Vajdasági és Kárpátaljai Művészek (MKITSZ) [Bródi Ivánnal, Bródi Lariszával, Micska Zoltánnal], Magyarok Világszövetsége, Budapest • Munkácsy Galéria, Munkács
1997 • Első Magyar Református Egyház [Vígh Istvánnal, Gyurkovics Hunorral, Gaál Andrással], Kossuth Terem, New York.

Köztéri művei

Kompozíció, 1968
Mozaik (Elektrosztál [UA], étterem)
Kompozíció (falitextil, 1972, Elektrosztál [UA], Sport Központ)
Kárpátaljai motívumok (secco, 1983-84, Rahó, szanatórium)
Városi motívumok (sgraffito, 1986, Munkács, városi tér)
A vásáron (secco, 1991, Munkács, városi tér)
Karnevál (secco, 1994, Hajdúhadház, Földi J. Szakközépiskola)
Vadászat, Hortobágyi pásztorélet (secco, 1997, Debrecen, Arany Bika Szálló).

Művek közgyűjteményekben

Hajdúhadházi Városi Galéria, Hajdúhadháza
Kárpátaljai Képzőművészeti Múzeum, Ungvár
La Laguna Egyetemi Művészeti Gyűjtemény [SP]
Makói Városi Galéria, Makó
Sambala G., Koppenhága
Saint-Michel Városi Gyűjtemény (FR)
Ukrajnai MM. gyűjt., Kijev
Ukrán Képző- és Iparművészeti Szövetség Gyűjtemény, Kijev.

Irodalom

STRAUS K.: ~, Debrecen, 1997
ARANY L.: Ihlet a Rónán. Hortobágyi Alkotótábor, Debrecen, 1997
BARÁT M.: Válogatott találkozások, Ungvár-Budapest, 1997.

(Prihogyko, Duska)

Földessy Péter akvarell-világa
Még ma sem tudjuk pontosan, hogy 15.000 vagy 25.000 éves a vízfestés. De az biztos, hogy a kelet-spanyolországi Altamira és a franciaországi Font de Gaume barlangokban, az afrikai és a szibériai sziklarajzokban, Ausztrália őslakóinak a kéregfestményeiben, az egyiptomi és az ógörög templomok és sírkamrák falán talált képek vízzel oldott pigmentszemcsékkel, tehát az akvarell technikájával készültek.

A kárpátaljai Munkácson 1944-ben született Földessy Péter egy olyan akvarellfestői eljárást talált ki, amelyen a sokezer éves hagyomány új színekben virágzik. Termő ágon új, csodálatosan sziporkázó virág ez, hiszen a vízfestés soha egyetlen pillanatra sem szűnt meg lélegzeni, virágozni; gyermekeink is vízfestékkel firkálják első ,lelki virágaikat" a papírra (vagy a falra).
Földessy egyszerre könnyed és játékos, mint a gyermekek és a keleti kultúrák mesterei szertartásos, és mélyértelmű, mint a középkori freskófestők, és varázslatosan szellemes, mint a szürrealisták.
Nem tartozik egyetlen irányzathoz sem, mert csak függetlenént őrizheti meg azt az érzékenységet és derűt (mily ritka kortárs művészetünkben!), ami madarak, bohócok, bölcsek, hegyek, tornyok, álmok és fintorok szövevényéből, mókuskerék-szerű forgatagából árad, s embervoltunk rejtelmeire világít.

***

- Földessy Péter festményei láttán Bartók jut eszembe, aki a román népzenéből olyan magyar zenét teremtett, amely Európa modern zenéjének az alapjává vált. Földessy Péter is, mint a legtöbb határon túli művész hozza magával azt a már tanulmányai alatt magába fölszívott, különös helyi sajátosságot, azt a lokálisat, amiben tanárának módszerével és stílusával együtt fellelhetők a táji, a társadalmi jellegzetességek, amelyeket a képein úgy elegyíti a saját anyanyelvi művészetével, hogy abból egy egyedi életmű támad.

Földessy életműve kizárólag akvarellekből áll össze. Az akvarellt az idők során követte olyan korszak, amelyben az olajtechnikák sokkal grandiózusabb, látványosabb és maradandóbb művekkel kecsegtették a művészeket, amelyet követően az akvarell amolyan hamupipőke-műfaj maradt, útijegyzet, vázlat, de ugyanakkor: rendkívül széles körben népszerű.
Földesy Péter szerint az akvarellnek vagy egy második szintje is - ami őbenne van - és így a könnyű technikából létrehoz egy magvas és rostos festészetet, amelyben egyszerre van benne a gyermekrajzok és keleti mesterek játékossága és könnyedsége, a középkori freskók mélyenszántó titokzatossága és a szürrealizmus transzfigurációja. Stílárisan Chagallhoz és sok más festőhöz is hasonlíthatjuk képeit, mindazokhoz, akik az élet borzalmas szürkeségével és tragikumával való játékos szembesülést vállalják.

Földessy Péter tudja, hogy az életnek két arca van, a tragikum és a derű, és ő mind a két arcát megmutatja az életnek: képei egyszerre sejtetnek tragikus előérzeteket és mutat be ironikus, groteszk fricskákat, magunkról, gyarló emberekről.

Banner Zoltán