Dalolás Lovász Irénnel

A Dunánál - Dalolás Lovász Irénnel

Minden kedden 18.00-19.00 óráig

Helyszín: Budavári Művelődés Ház /1011 Budapest, Bem rakpart 6./

Vezeti: Lovász Irén népdalénekes, néprajzkutató

Belépő: 900 Ft; 4 alkalomra szóló bérlet: 3200 Ft

A nagy érdeklődésre való tekinettel, a félévzáró utolsó alkalom, június 15., kedd lesz!

Dalolás Lovász Irénnel

A dalolás testi-lelki öröméért, egészségünk és harmóniánk fenntartásáért,

Mottó:
"Én úgy vagyok, hogy már száz ezer éve
nézem, amit meglátok hirtelen.
Egy pillanat s kész az idő egésze
mit száz ezer ős szemlélget velem." (József Attila: A Dunánál)

A keresésben és a dalolásban segítő vezető: Lovász Irén népdalénekes, néprajzkutató

Túl a vizen...

Túl a vizen egy kosár, abban lakik egy madár.
Túl a vizen egy kosár, abban lakik egy madár.
Abban lakik egy madár, aki engem rég hogy vár.
Abban lakik egy madár, aki engem rég hogy vár.

Várj madárkám, várj, várj, várj, este hozzád megyek már.
Megvizsgálom szüvedet, véle szeretetedet.

Túl a vizen zörgős malom, ott őröl az én galambom
Ott egyebet nem őrölnek, csak bút, s bánatot eleget.

Nékem is van egy bánatom, odaviszem, lejáratom.
Egy szem búza, kettő rozs, felöntöttem, járja most.

Én Istenem, halálom, nem ér engem az álom.

Szerelmes virág

Bodrog partján nevelkedett tulipán, Téged óhajt az én szívem, téged vár. Ez a 18. századi ének Lovász Irén: Szerelmes virág című, a 2008 decemberére megjelent lemezéről való, és mai, sms-ben msn-en, skype-on „beszélgető" világunkban segíthet akár az online szerelmi vallomás érdekesebbé tételében is. Amúgy tipikus nőknek való karácsonyi ajándék...

A gyógyító hangok sorozat két lemeze után (Égi Hang, Belső Hang) a magyar reneszánsz költészet gyöngyszemeiből válogatta össze a lemezen elhangzó szövegeket a népzenekutató, énekesnő. „Ma a fiatalok jóformán csak sms tömörségben és formában vallanak szerelmet, gondoltam a lemezről megtudhatják, elődeink néhány évszázaddal ezelőtt milyen kifejezésekkel illették szívük hölgyét, mintát adunk a reneszánszkori udvarlásból és szerelmi költészetből." - hangsúlyozta Lovász Irén a lemezbemutató tájékoztatón, hozzátéve, hogy ez a lemez nem úgynevezett régizenei gyűjtemény, hanem mai modern crossover muzsika: reneszánsz táncok, korabeli virágénekek és népdalok alapján készített mai feldolgozások, átiratok, szerzemények gyűjteménye. A lemez keletkezéséről az énekesnő elmondta, hogy Balassi Bálint költészetének régóta rajongója, folkloristaként pedig nagyon sok korabeli szöveget ismert és szeretett. Ezek egyrészt a magyar szerelmi költészet népdalainkban, illetve 16-18. századi kéziratos énekeskönyvekben, kódexekben fennmaradt gyönyörű szövegek és dallamok. Sokkal nehezebb feladat volt a fennmaradt dallamok és a szövegek összepárosítása, de erre a feladatra, illetve a hangszerelésre az egyik legkiválóbb szakembert, Győri Istvánt sikerült megnyernie.
A gondolatot továbbfűzve Győri István, a régizene egyik avatott szakértője, gitár- és lantművész, a tájékoztatón kiemelte, hogy reneszánsz idején még nem vált el egymástól az udvari és az utcai, a falusi és a városi zene a komoly és a könnyűzene. „Könnyűzene helyett inkább a szórakoztató zene kifejezést használom, mondta Győri István, hisz a 19. századig nem is létezett e két fogalom szétválasztása. Ugyanazok a zenészek játszották a fajsúlyos és a szórakoztató zenéket: gondoljunk például Mozart divertimentóira." Ma ezt hívjuk crossovernek, hisz „komoly" muzsikusok készítenek szórakoztató zenei felvételeket. A hangszerelés során, ahogy Győri István fogalmazott, a fennmaradt dallamokhoz hangszeres kíséretet kellett reneszánsz szellemben hozzátenni. „A munka során duplán csavartunk a muzsikán, hiszen visszanyúltunk a múltba, onnan pedig átültettük mai hangzásvilágra. De végül úgy érezzük, elképzelhető, hogy ezek a dallamok hangszerkísérettel akkor is így szólhattak, ahogy most mi játsszuk."
A lemez előkészítése során, 2008 tavaszán pedig Lovász Irén - ahogy fogalmazott - megálmodta, hogy nem elég pusztán a reneszánsz dallamok és szövegek előadásához két „régizenésszel" együtt énekelnie (eddigre ugyanis már egy újabb ismert régizenész Szabó Zsolt, a Musica Profana együttes alapító tagja, későbbi művészeti vezetője is csatlakozott az előadókhoz). A zenei szövet kívánja, hogy fúvós és ütőhangszerek is megszólaljanak. Ezért felkérte a fúvós hangszereken játszó Ágoston Béla zeneközelítőt, több népzenei, világzenei és jazz formáció tagját, vezetőjét és a Kossuth-díjas Horváth Kornélt, dzsesszmuzsikust, az egyik legkiválóbb, világszerte elismert ütőhangszeres művészt a közös muzsikálásra.
A zenei előadás stílusa vállaltan természetes. Természetes énekhangon igyekszik közel hozni a hallgatókhoz az archaikus szövegeket . A korabeli hangszerek, és például az ütőhangszeres játéktechnika teszik valóban varázslatossá az egyébként is könnyed, üde hangzó anyagot. Különös ínyencsége a lemeznek, hogy a török kultúrával való korabeli keveredést, valamint a zsidó folklórban megmaradt emlékeket is felidéznek: korabeli török virágénekekből is előadnak török nyelvű párhuzamokat, valamint virágéneket héber nyelvű töredékekkel, ezzel a magyarországi világzenének egy eddig aligha ismert korai megjelenésére is felhívják a figyelmet.
A korabeli, méltóságteljes, elegáns húros hangszerekkel, a népi furulyák naiv bájával, filigránságával, a bőrdudák ősi erejével, és az archaikus ütőhangszerek virtuóz játéktechnikájával, sokszínségével teszik élővé a régizenét.
A lemez „crossover" jellegét a tudatosan választott kiváló zenészek is garantálják, akik a mai magyar népzene, régizene, és kísérleti jazz egymástól látszólag távol eső vidékeiről érkeztek. Ki-ki a hozta saját tapasztalatát, tudását, tehetségét, kreativitását és egyéniségét, hogy életre keltsék, és fogyaszthatóvá, szórakoztatóvá tegyék ezt a többszáz éves zenei kultúrát. Ettől vált nagyon emberivé és maivá a régizenének és korabeli népzenének ez az új értelmezése.