Tovább a tartalomhoz | Ugrás a navigációhoz

Személyes eszközök
Itt vagyunk: Főoldal Programajánló A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig – Válság és újjászületés 1929-ben
Bekezdések

A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig – Válság és újjászületés 1929-ben

— Felvéve: , ,

A Magyar Nemzeti Galéria időszaki kiállítása

A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig – Válság és újjászületés 1929-ben

A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig – Válság és újjászületés 1929-ben

Esemény megnevezése:
  • Budapest
  • hír
  • kiállítás
Időpont: 2019. június 28., 07:15 meddig:
2019. október 20., 18:05
Helyszín: Budapest
Esemény hozzáadása a naptárhoz vCal
iCal

A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig – Válság és újjászületés 1929-ben

Budapest, Magyar Nemzeti Galéria
2019. június 28. – október 20.
https://asztali.lutheran.hu/programajanlo/dali-mng/leadImage
 

A szürrealista mozgalom legismertebb alkotóinak munkáival találkozhatnak a látogatók a Magyar Nemzeti Galériának a párizsi Pompidou Központtal közösen szervezett kiállításán. A csaknem 120 festményt, grafikát, szobrot, fotót, filmet és dokumentumot felvonultató tárlat a mozgalom történetének eseményekkel teli időszakát, az 1929-es évet helyezi középpontba. A október közepéig látható kiállításon többek között Salvador Dalí, Max Ernst, Joan Miró, Yves Tanguy, René Magritte, Pablo Picasso és Alberto Giacometti műveinek segítségével ismerhetik meg a látogatók az izgalmas korszakot.

Képtalálat a következőre: „A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig – Válság és újjászületés 1929-ben”

A kiállítás a mozgalom történetének egy rendkívül izgalmas szeletére fókuszál: az 1929-es év eseménydús, személyes és művészi ellentétekben gazdag időszakán keresztül mutatja be a szürrealizmus fő tendenciáit, a csoport vezéralakjait, kiemelkedő alkotóit. 1929 történései közül érdemes kiemelni a katalán Salvador Dalí feltűnését a párizsi művészeti szintéren, aki rövidesen kulcsszerepet vállalt a csoport életében. Ekkor mutatták be a Luis Buñuellel együtt készített Un chien andalou (Andalúziai kutya) című filmet, a szürrealista mozgóképművészet első remekművét, amely tanúsítja, hogy a mozgalom által hirdetett rendhagyó látásmód, új alkotói felfogás filmen is megvalósítható, a lehető legváltozatosabb technikai megoldásokkal.

Képtalálat a következőre: „A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig – Válság és újjászületés 1929-ben”

A kiállítás széles, sokszínű áttekintést nyújt a szürrealista csoport ekkor készült munkáiból, olyan művészek felvonultatásával, mint Salvador Dalí, Max Ernst, Joan Miró, Yves Tanguy, René Magritte, Pablo Picasso, Francis Picabia, Alberto Giacometti, Jean Arp. André Kertész és Brassai alkotásai a szürrealista fotóművészetet képviselik, emellett olyan kevéssé ismert, de igen jelentős alkotókkal is megismerkedhet a közönség, mint Jacques André Boiffard, Eli Lotard vagy Jean Painlevé.


Képtalálat a következőre: „A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig – Válság és újjászületés 1929-ben”

A kiállítás hét nagyobb szekcióban tekinti át a szürrealizmust, illetve a mozgalom előzményeit. Az első kiállítási egység az 1929-es esztendőre, illetve a párizsi helyszínre fókuszál. Az év a szürrealizmus történetében is fordulatot hozott: ekkor jelent meg Salvador Dalí a mozgalomban, ekkor született meg a szürrealista film, Dalí és Luis Buñuel remekműve, az Andalúziai kutya, s ekkor következett be az első szakadás a szürrealista művészek között. A második szekció a szürrealizmus előzményeit mutatja be. Itt különösen fontos a dadaizmus szerepe, mivel sok szürrealista művész, például Francis Picabia vagy Man Ray a dadaizmus radikálisan antikonformista világából érkezett. Ebben a szekcióban kapott helyet a metafizikus festő, Giorgio de Chirico is, akit a szürrealisták kezdetben mesterüknek tekintettek. A harmadik kiállítási egység középpontjában két művész áll: Max Ernst és Joan Miró. Új témáik, újfajta képalkotó technikáik, meghökkentően új látásmódjuk s nem utolsósorban elgondolkoztató, költői és humoros címadásaik révén mindketten meghatározó alkotói a szürrealizmusnak. A negyedik szekció elsősorban Salvador Dalíról szól. Talán ő az egész szürrealizmus legismertebb mestere. A katalán művész 1929 tavaszán tűnt fel Párizsban, novemberben már önálló kiállításon mutatta be képeit. Álomszerűség, költőiség és pszichoanalitikus utalások jellemzik művészetét, s hatása már kortársán, Yves Tanguy-n is érzékelhető. Az ötödik szekció annak a művészcsoportnak a munkásságát mutatja be, amelynek ténykedése 1929-ben komoly válsághoz vezetett a szürrealista körökben. A Grand Jeu (Nagy Játék) csoport egyik különleges mestere a cseh származású Josef Šima volt. A hatodik szekcióban a belga René Magritte művei állnak a középpontban. Az ellentétek és ellentmondások dialektikájára különösen érzékeny Magritte munkássága a szürrealizmus történetének egyik legnépszerűbb s a modern popkultúrában is továbbélő fejezete. A kiállítás hetedik szekciója annak a Georges Bataille köré szerveződő Documents című folyóiratnak a művészeit mutatja be, akik egyrészt szemben álltak André Breton erősen kommunista elköteleződésű köreivel, másrészt pedig alkotásaikban nem annyira a tudat alatti, mint inkább a mindennapi valóság élményeit dolgozták föl. A valóság olykor nyers, riasztó, vagy éppen nyíltan erotikus töltetű ábrázolása jellemzi munkáikat.

Képtalálat a következőre: „A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig – Válság és újjászületés 1929-ben”

Az 1929-es év eseményei fordulópontot hoztak a szürrealizmus történetében, hiszen a mozgalom bomlására utaló jelek dacára éppenséggel az újjászületését indították el. A kiállításon látható kb. 120 festmény, grafika, szobor, fotó, film és dokumentum zöme a párizsi Pompidou Központ gyűjteményéből érkezett, de láthatók művek a madridi Museo Thyssen-Bornemiszából, a kecskeméti Fotómúzeumból és magángyűjteményekből is.

A kiállítást magyar és angol nyelvű katalógus kíséri.

A kiállítás kurátorai: Didier Ottinger, a Centre national d’art et de culture Georges-Pompidou, Musée national d’art moderne igazgatóhelyettese, a szürrealizmus nemzetközileg elismert szakértője. Társkurátorai: Marie Sarré és Kovács Anna Zsófia.

 
Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek