Csorba Simon László kiállítása

Csorba Simon László kiállítása

Veresegyház, Udvarház Galéria

2011. február 11- március 6.

Látogatható: naponta 10 - 17 óráig

Csorba Simon László

Autodidakta, mesterei: Martyn Ferenc, Swierkiewicz Róbert. 1989-ben tanulmányúton járt Kanadában és az Egyesült Államokban; 1991-től 97-ig hat művészeti expedíciót valósított meg: Párizs–Budapest, Budapest–Moszkva, Moszkva–Bajkál-tó, Budapest–Velence, Budapest–Róma, Budapest–Graz. Ösztöndíj, díjak. 1994: a Római Magyar Akadémia ösztöndíja; 1984: a Művelődési Minisztérium díja; 1985, 1986, 1988: a Váci Művészeti Fesztivál díjai; 1990: a Colour and Form Society díja (Kanada); 1997: a Magyar Szalon ’97 díjazottja (Műcsarnok, Bp.)

A 60-as évek második felének rövid ideig tartó figuratív időszaka után az évtized vége felé geometrizáló tendencia érvényesül grafikáin. A hetvenes évek második felében keletkezett cinkmaratásokon raszteres mezőkkel, hálófelületekkel komponál. A nyolcvanas évek második felében egyrészt csurgatásos kompozíciókat, ún. irányított kalligráfiákat hoz létre, másrészt sajátos pontozásos technikával kísérletezik. Pontokat vagy apró vonalkákat választva rajzi és festői alapelemekként, sajátosan pulzáló „firkamezőket”, festett „rezgéskomplexumokat” vagy figurális kompozíciókat alkot. A respirationizmus nevet adta ebben az időszakban ennek a stílusának, mivel e meditatív firkák strukturális sajátossága a „lélegző” ritmus, keletkezésük egymásutánját pedig egy „firkaút” folyamatos realizációjának minősíti. A kilencvenes évek első felében művészetét egyre inkább a figurativitás jellemzi. Álló, lépő vagy futó alakokat, lovakat és lovas képeket rajzol és fest. Figuratív falképet tervez. Művészetében jelentős szerepet játszik 1984-ben indult – művészetével összefonódó – szupermaratoni sportolói tevékenysége. „Futóművésznek” minősítve önmagát, eddig hat szupermaratoni Művészeti Expedíciót hajtott végre, melyeken hátizsákjában magával vitt viaszosvásznakon vagy papírhengereken az útját dokumentáló „firkautakat” készített. Ars poeticája szerint az útját kereső művész előtt felsejlő Szellemi Utak lehetőségeit veszi számba, másrészt arra utal, hogy számára a különböző utak interferáló ötvözetében az Út maga a lényeg. Futóművészi teljesítményei Miroslav Mandi szerb konceptuális művész vándorút-akcióival rokoníthatóak, a művészeti és a sporttevékenység öszefonódása pedig az író-festő Román György munkásságával állítható párhuzamba. (Schenk Lea) (artendre.hu)