Bruno Bourel budapesti zsidónegyede
Július 8-án, csütörtökön 18:00 órától Bruno Bourel fotókiállítása nyílik Nap papírok címmel a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában, a kiállítást megnyitja Perczel Anna építész.
Esemény megnevezése: |
|
---|---|
Időpont: |
2010. július 08., 18:20
meddig: 2010. augusztus 05., 18:20 |
Helyszín: | Budapest |
Esemény hozzáadása a naptárhoz |
vCal iCal |
A Franciaországból érkezett fotóművész,
Bruno Bourel a 90-es évek közepén kezdett fényképeket készíteni a
budapesti zsidó negyedben. A tárlatot egy fiatal szövegíró Závada Péter
által írt verses és prózai asszociációk teszik még színesebbé.
A Rumbach utcai zsinagóga Otto Wagner 19-20. század fordulójának
legjelentősebb osztrák építésze- ifjúkori műve, mely a neológ Dohány
utcai zsinagógával ellentétben a status quo ante irányzat híveinek
zsinagógája volt. Ma a zsinagóga a MAZSIHISZ tulajdonában, különböző
kulturális eseményeket, kiállításokat fogad be.
„Évezredek óta a zsidó vallás gyakorlása
egy hosszú sorozata függetlenségnek, asszimilációnak, elfogadásnak és
visszautasításnak, szabadságnak vagy kötöttségnek. Ez a két utolsó
fogalom erősen jellemzi Magyarország kortárs történelmét. Az ország
megélte tragikus módon rég letelepedett zsidó közösségek majdnem teljes
kiirtását, később elnémítását – két folyamat, amit az előző század
második felének totalitárius rendszerei vezettek be. A kilencvenes évek
elején látjuk ezeknek a rendszereknek a ledőlését és végül minden vallás
szabadságának visszatérését. Magyarországra érkezésem éppen erre az
időre esett, nem zsidóként, nem magyarként, hanem egy új európai
szellemben nevelkedett felnőttként. Ez a vonal tehát, amit megpróbálok
követni - azt, hogy milyen újjászületése van a zsidó hagyományok
gyakorlásának a diktatúra utáni Magyarországon” – mondja Bruno Bourel.
Az imahelyek, ceremóniák, rituálék és ünnepek váltják egymást, ritmust
adva ezzel a vallásos zsidó élet mindennapjainak. A képek egy részét
Budapest különböző zsinagógáiban készítette. A portrékon láthatunk
holokauszt-túlélőket is, akik a zsidó szeretetkórházban töltik életük
utolsó szakaszát. Külföldi zsidó közösségek tagjait, akiknek budapesti
gyökereik vannak, és akik őseiket kutatva érkeznek, s sok esetben
maradnak az országban.
forrás: mazsihisz.hu