Asztali beszélgetések... - vendég: Szakcsi Lakatos Béla

— Felvéve: Vác, APAC, hír, Asztali

Rendezvényünk a Váci Fegyház és Börtön fogvatartottainak és őrzőiknek.

Esemény megnevezése:	Vác, APAC hír Asztali
Időpont:	2010. 11. 17. mikortól: 15:00 meddig: 17:00
Helyszín:	Váci börtön
Név	Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány
Telefonszám	20 824 46 22
Esemény hozzáadása a naptárhoz	vCal iCal

Asztali beszélgetések...

A börtön falain belül Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány

2009. októberétől az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány a Magyar Testvéri Börtöntársasággal és A Váci Fegyház és Börtönnel közösen szervez kulturális beszélgetéseket és disputákat a Váci Fegyház és Börtön APAC körletében fogvatartottaknak és őrzőiknek egyaránt.

Vendég:

Szakcsi Lakatos Béla

Kossuth-díjas zeneszerző, zongoraművész

SZAKCSI LAKATOS BÉLA

zongoraművész, zeneszerző 1943-ban született Budapesten. Kilencévesen kezdett zongorázni, először klasszikus zenét tanult, majd érdeklődése a jazz felé fordult. Az 1960-as években Pege Aladár és Kovács Andor együttesében játszott; 1970-ben második díjas lett a montreuxi-i jazzfesztiválon. 1972-től a Rákfogó együttes, 1980-tól tíz éven át a Saturnus együttes tagja. 1971-től 1984-ig a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola dzsessztanszakának tanára volt. 1975-ben megírta a Piros karaván című első cigány musicalt, a nyolcvanas évek végétől három rockoperát (A bestia, Cigánykerék, Szidike lakodalma) és egy balettzenét (Cristoforo) komponált. 1988-ban az amerikai GRP kiadó szerződtette: négy szólólemeze jelent meg az Egyesült Államokban. Hazatérve Vukán Györggyel négykezes albumokat, Kathy Horváth Lajossal improvizatív kortárszenei lemezt (In One Breath) készített; 2004-ben megjelent Na dara! című lemezével pedig új műfajt (Gipsy Jazz) teremtett.

Édesapja hatására kilencévesen kezdett zongorázni. Klasszikus zenét tanult, de figyelme a dzsessz felé fordult. Miközben a Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatóriumban tanult, fesztiválokon olyan neves magyar zenészekkel játszott együtt, mint Tomsits Rudolf, Kőszegi Imre, Pecek Lakatos Géza. Később Kovács Andor gitáros együttesében tűnt fel, de a hatvanas évek közepén már saját zenekaraival is bemutatkozott. LDL nevű triójával a Magyar Rádió versenyén megosztott első díjat kapott, majd 1970-ben a Montreux Jazz Festivalon Pege Aladár kvartettjével második díjat nyertek. Ez indította el nemzetközi karrierjét, melynek csúcsát a Special EFX-szel készített lemezek, illetve a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján a GRP kiadónál megjelent négy szólóalbum jelenti. Zenészpartnerei közt találhatjuk többek közt Bob Mintzert, John Patituccit, Jack DeJohnette-et, Dave Wecklt és Frank Zappát.

1972-től a Rákfogó együttes, majd 1980-tól a Saturnus együttes tagjaként Szakcsinak fontos szerepe volt a fúziós zene hazai terjedésében, érdeklődése kiterjedt a komolyzene és a dzsessz ötvözése felé is. A hetvenes évek kezdetétől tizenkét éven át tanított a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazz-zongora szakán. A cigány folklór gyűjtésével és színpadi művekké formálásával is foglalkozott, Piros karaván címmel 1975-ben mutatták be első cigány musicalét, melyet az Egyszer egy cigánylány, majd a Cigánykerék követett. 1988-ban a Szegedi Szabadtéri Játékokon mutatta be a Rock Színház A bestia című művét.

2004-ben megjelent Na dara! (Ne félj!) című albuma a cigány jazz műfajteremtő darabjának tekinthető. Életműve elismeréseként 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Az utóbbi időben behatóan foglalkozott Kurtág György és Ligeti György műveivel, Szakcsi Lakatos Béla továbbra is elhivatottan kutatja a lehetőséget, hogy az eddig elkülönülő zenei műfajokból közös nyelvet teremtsen.

2008-ban mutatták be a Kerényi Mikós Gáborral (librettó) és Müller Péter Sziámival (dalszöveg) közösen írt új musicalét, a Szentivánéji álmot. A Shakespeare történetén alapuló darab a világzene szinte minden műfaját felvonultatja, ezért Szakcsi új közös zenei nyelv megteremtését célzó törekvésének megfelelően a worldmusical műfaji meghatározást kapta. A Szegedi Szabadtéri Játékokon tartott ősbemutató óta a Budapesti Operettszínház repertoárján fut nagy sikerrel. (forrás: wikipedia)

APAC börtön körlet

Az APAC egy keresztény világnézeten alapuló rendszer, mely egész gondolkodásának, filozófiájának központjában a közösség, ezen belül is a család áll. A segítő, reszocializációt támogató folyamat tervezésébe, irányításába bevonja az elítélteket, a családot és a civil segítőket. Ez abból a látásmódból fakad, hogy a börtönügy problémáját komplex módon, össztársadalmi problémaként fogja fel, és kifejezésre juttatja, hogy a megoldást is összetett együttműködési rendszerben látja lehetségesnek. Nem célja a programnak egy kirakat körlet létrehozása. Nem célja, hogy kedvezmények fejében komformizálódó elítéltek jól viselkedő csoportját mutassa fel, mint eredményt.
A cél, gyökeres, pozitív változás a fogvatartott és családja életében egyaránt. Az intézet komplex kezelési programjába és rezsimrendszerébe illeszkedő, a többi elemmel élő kapcsolatban álló, egymást erősítő körletrész kialakítása. Mindezeket figyelembe véve fontos eleme a működésnek az alapos és körültekintő kiválasztás, amely célja, hogy a programban résztvevők a program jellegének és tematikájának megfelelő adottságokkal, körülményekkel és elszántsággal rendelkezzenek a reszocializáció eredményességének érdekében. A körlet kialakítása és programja nemzetközi tapasztalatokon alapul, hazai jogviszonyokkal harmonizál, nincs költségigénye, s széleskörű segítséget nyújt a fogvatartottnak és családjának, hatékonyan segíti elő a szabaduló visszatérését a családba és a társadalomba.

A Magyar Testvéri Börtöntársaság és a Váci Fegyház és Börtön által szervezett körlet és maga az APAC Testvériség elsősorban lelki közösség, mely a börtön már meglévő rendszerébe külön elhelyezéssel illeszkedik be. Az itt elhelyezett fogvatartottak, saját lelki erősségük kifejezéseképpen és erősítésére egymást Testvérnek fogadják el, kifejezve azt, hogy Isten a saját képmására teremtett minden embert, így Ő előtte minden ember (emberségében) testvére a másiknak.