17. PIM Nyári Fesztivál

17. PIM Nyári Fesztivál
Szenvedély Irodalom másképp

2019. június 26. – július 7.

Szélesre tárja kapuit a PIM, hogy együtt ünnepeljük a nyarat és az irodalmat. Lesz film, színház és muzsika. És lesz meglepetés a fotográfia élvonalából: a nagyközönség előtt eddig rejtőzködő képekkel is nyílik az André Kertész-kiállítás.

100 éve halt meg Ady Endre és 40 éve alakult a Balaton zenekar. Jó alkalom a keserédes sanzonok, bársonyos melankóliájának és az egykori undergroundban gyökerező rock and roll progresszivitásának meghallására.

Kollár-Klemencz László kamarazenekara a Rengeteg című albumát hozza el a PIM-be. A dalokat a teremtett világ megismerésének, az ember és természet felfedezésnek vágya inspirálta.

Ady és az irodalomtörténet nagyasszonyai: Brüll Adél, Boncza Berta és Dénes Zsófia. Felolvasószínház a romantikus üzenetekből, levelekből, versekből és visszaemlékezésekből. Felolvasószínház a szenvedélyes viszonyok megszületéséről, elmúlásáról és örökéletűségéről.

A bennünk és a körülöttünk nem változó banalitásokra és groteszkre irányítja a figyelmünket Mácsai Pál Örkény örökzöld novelláival miközben Lukács Miklós cimbalom művész virtuozitása a közlés minimumában gyökerező egyperceseket a képzelet maximumához közelíti.

A PIM kertmozija bemutatja: Szász János: Ópium − Egy elmebeteg nő naplója. A magyar művészfilmek legjobbikai között tartjuk számon. Csáth Géza szövegei és Ulrich Thomsen (Brenner) és Kirsti Stubø (Gizella) kettőse határozza meg a filmet, no meg a rendező képi zsenialítása. A vetítés előtt Szász János rendezővel Kovács Gellért Flmszerész beszélget.

A fesztivál záróakkordjaként Csemer Bogi és Kárász Eszter szenvedélyes francia sanzonok dallamaival varázsolják el a gesztenyefás udvarra belépőket – rejtőzködő szenvedéllyel a PIM udvarára varázsolva André Kertész egykori Párizsát.

PROGRAM

2019. június 26. szerda, 20:00

Ady és rock and roll

Víg Mihály és a Balaton koncertje két felvonásban

Belépő: 2000 Ft

Ady Endre megzenésített verseiből, valamint a zenekarra jellemző, szomorkás, sanzonos, vagy èppen rock & roll lüktetèsű számaiból válogatva ad koncertet a Balaton zenekar. Az esthez két évforduló is kapcsolódik: 100 éve halt meg Ady Endre és 40 éve alakult a Balaton zenekar.

Néhány éve Víg Mihály, a Balaton alapítója megzenésített néhány Ady-verset, és mostanra egy teljes műsor született ezekből a mai underground dalokból: szerepelnek benne keserédes sanzonok, bársonyos melankólia és rock and roll. A Balaton által megzenésített Ady-versek közé tartozik mások mellett A föltámadás szomorúsága, a Ha holtan találkozunk vagy a Nem adom vissza.

Víg Mihály 1979-ben alapította a Balatont, amely első koncertjét az URH együttessel közösen adta 1980 szeptemberében egy pesti pszichiátriai ambulancia udvarán. Kezdetekben saját szerzeményeiket, valamint Vető János és Kozma György verseit zenésítette meg és adta elő diavetítésekkel egybekötve a BME Bercsényi kollégiumában, valamint a Kassák Klubban.

A verseket, forgatókönyveket, színdarabokat és filmzenéket (például Tarr Béla mozijaihoz) is szerző Víg Mihály a Balaton mellett 1982-től lett tagja a Trabantnak is. 1984-től állandóan változó kísérők társaságában léptek fel szomorú rock and roll sanzonokkal. A Balaton az Európa Kiadóval közös 1986–1987-es turné után beszüntette működését, 1991-ben azonban újjáalakult az együttes, egy évre rá két archív koncertfelvételt tartalmazó kazetta jelent meg, az első stúdiólemez pedig 1996-ban látott napvilágot A fény közepe a sötétség kapujában címmel. A Balatonban jelenleg Víg Mihály (ének, gitár), Keszei Krisztián (gitár), Horváth Gábor (basszusgitár) és Dudás Zsombor (dob, vokál) játszik.

2019. június 27. csütörtök, 20:00

Rengeteg

Kollár-Klemencz László kamarazenekari estje

Belépő: 2000 Ft

A Rengeteg koncertek a Kistehén melankolikus koncertjeiből és számos kortárs magyar költővel való közös munkákból évek alatt nőtték ki magukat szuggesztív, mély, érzékeny és népszerű előadássá. Döntő jelentőségű az előadó személyisége, amellyel már találkozhatott a közönség a Kistehén, a Rájátszás és a Budapest Bár fellépésein is. A Kollár-Klemencz László-koncerteken a személyes és intim hangvétel meghatározó. Ezt a fellépő zenészek és az akusztikus hangzás is hitelessé teszik. A Rengeteg című új anyag zenéjével és szövegeivel a természetben mélyül el és keresi a sokszor elfeledett tiszta, egyszerű kapcsolatot ember és a teremtett természet között, valamint ember és a saját természete között olyan hozzáállással, ami szembe mer nézni a valósággal, mégis meggyőződéssel hisz az ideákban. „Soha semmi nem érdekelt annyira, hogy csak azt az egyet csináljam. Talán mégis egyetlen dolog: menni az erdőben, bele a sűrűbe, a messzeségbe árkon-bokron át, mindig csak beljebb és beljebb.” A Rengeteg című albumot ennek az útnak, felfedezésnek a vágya hozta létre.

Közreműködnek:
Kollár-Klemencz László – ének, gitár
Csernovszky Márk - zongora
Mákó Kató – ütősök (moldvai nagydob, jembe), vokál
Ónodi László – brácsa
Vajdovich Árpád – bőgő, vokál
Valkó Béla – cselló
 

2019. június 30. vasárnap, 20:00

Eldobott szerelmek

Játék Ady Endre asszonyairól két részben

Felolvasószínházi előadás

Írta: Fráter Zoltán

Szereplők: Balla Eszter, Hámori Gabriella, Trill Zsolt, Vecsei H. Miklós színművészek

Zene: Beck Zoltán

Rendező: Seres Tamás

Belépő: 2500 Ft

Ady életének szenvedélyes fejezete a költő és Brüll Adél kapcsolata, a férjes asszonyhoz fűződő viharos érzelem. Hogyan tűrte, tűrhette a botrányos viszonyt a férj, miért viselte el egyáltalán? Az igazi és képzelt levelekből kirajzolódó történet az ő szempontjából is láttatja három ember szövevényes játszmáját.

Még a végső szakítás előtt Ady érdeklődő levelet kap a svájci internátusban élő, ismeretlen Boncza Bertától, és romantikus üzenetváltásba kezd a tizenhat éves erdélyi lánnyal. Egyre sűrűsödő vallomásaik közben Ady megismerkedik az újságíróként tevékenykedő Dénes Zsófiával, és Zsukát alig pár hét múlva már menyasszonyának nevezi. Miért hiúsul meg a házasságuk, noha mindketten akarják? S mivel éri el a Csinszkává változóBoncza Berta, hogy őt – évekig tartó küzdelem után, az apa akarata ellenére – Ady mégis feleségül veszi? Néhány év múlva Zsuka is, Csinszka is ott áll a költő ravatala mellett.

Fráter Zoltán

2019. július 4. csütörtök, 20:00

Az élet értelme

Egypercesek száz percben

Mácsai Pál és Lukács Miklós estje

Belépő: 3000 Ft

Örkény István Egyperces novellák című kötete 1968-ban jelent meg először. Az egyik oldalon a közlés minimuma, a másikon a képzelet maximuma. Az írásokban ott az apró darabokra hullt közös ideáink groteszk látványa, de megfordítva is: a banalitásokban az élet titokzatos teljessége. A műfaj ma már fogalom, sok sora szállóige, alakjai, helyzetei beépültek nyelvünkbe, gondolkodásunkba.

Az egypercesek különös tulajdonsága, hogy nem avulnak. Ennek oka nem csak a vonzó forma, az eredeti optika, a tiszta szellem és a fényes humor, hanem első sorban az, hogy szerzőjük meglátta azt, ami bennünk és körülöttünk nem változik.

Örkény István novelláiból olvas Mácsai Pál, cimbalmozik Lukács Miklós.

2019. július 5. péntek, 20:00

Kertmozi

Ópium – Egy elmebeteg nő naplója

Szász János filmje

A vetítés előtt Szász János rendezővel Kovács Gellért Filmszerész beszélget.

Belépő: 900 Ft

A PIM CSÁTH* – A varázsló halála című kiállításának szenvedélyes érzékenységét filmen is megtapasztalhatjuk. Szász János Csáth Géza legjobb filmes ismerője, szakértője. Brenner József/Csáth Géza életrajzi feljegyzéseinek, valamint az Egy elmebeteg nő naplója című szépirodalmi kórrajzának, és Ópium című novellájának felhasználásával készült, függőségektől terhelt alkotását mutatjuk be a Kertmoziban.

A drogfüggő Dr. Brenner (Ulrich Thomsen) a legsötétebb elmegyógyintézetben dolgozik. Egy nap új beteget bíznak rá, a fiatal Gizellát (Kirsti Stubo), aki azt hiszi, hogy a Gonosz költözött belé. Orvos és beteg hamarosan tiltott szexuális kapcsolatba kerülnek. Brenner titokban azt tervezi, hogy az asszony testén keresztül kapcsolatba lép a Gonosszal.

Brenner és Moravcsik utolsó filmbeli dialógusa így hangzik: Moravcsik: M.: És megtalálta már az új témáját? B.: Igen. A gonoszról írok. M.: És milyen? B.: Erős. És buta.

2019. július 7. vasárnap, 20:00

Chanson Elysée

Csemer Bogi és Kárász Eszter sanzonestje

Belépő: 2000 Ft

Zenés időutazás ismert és ritkán hallott, sokat énekelt és újraértelmezett, klasszikus és modern francia sanzonok útján, mélységeken és magasságokon át.

Színpadon két francia lelkű énekesnő, Csemer Bogi és Kárász Eszter idézik elénk Párizs és a Montmartre hangulatát.

Zenekar:

Antal Gábor - zongora

Nemes Janó - klarinét, szaxofon

Takács Szabolcs - nagybőgő

Szirmai Pál - dob

Veér Csongor - hegedű

Wágner- Puskás Péter - harmonika

A sanzon francia eredetű daltípus. Jellemzője a komoly mondanivaló, az igényes költői fogalmazás. Gyakran költők megzenésített verseit jelenti; lírai, néha epikus szöveggel. A 19. század és 20. század fordulóján Franciaországban keletkezett, a kabarékban tűnt fel. Eredetileg zongorakísérettel adták elő. Jellemzője a könnyed szórakoztatásra való törekvés volt, érzelmes, sikamlós vagy humoros – költői igényességű – szöveggel.

A chanson szó már a 14. században is a dalok neve volt Franciaországban, természetesen még egészen más – szóló- vagy kórussal előadott világi dalok – műfaját jelölve ezzel. A sanzon kapcsolódik az orfeumi pajkos, pajzán kuplék műfajához, mint előzményhez.

A PIM Nyári Fesztivál programjaira jegyet válthat a múzeum jegypénztárában vagy a Jegymester oldalon.

Az előadások szabadtéren zajlanak, rossz idő esetén elmaradhatnak.