Várszegi Asztrik: Imák Auschwitz után
Rabbik, püspökök és egyházi gondolkodók írtak Ima Auschwitz után címmel imádságokat, melyeket kortárs képzőművészek kaptak meg és a művészet eszközeivel vizuális tartalommá formálva tettek egyetemes üzenetté. A Budapesten, Győrött, Sopronban és Pécsett bemutatott emlékezet-kiállítás március 22-én Kecskeméten nyílt meg. A kiállításmegnyitón Szemereyné Pataki Klaudia és dr. Feldmájer Péter köszöntőjét követően dr. Róna Tamás rabbi mondott fohászt. A tárlatot Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát és Galambos Ádám nyitotta meg. Alábbiakban a bencés szerzetes megnyitóbeszédét olvashatják.
Várszegi Asztrik: Imák Auschwitz után
Tisztelettel
köszöntöm az Imák
Auschwitz után – emlékezet-kiállítás
kecskeméti megnyitóján megjelenteket.
Kedves Barátaim! Nehéz
a szenvedésről, mások kínjáról igaz, hiteles módon és még
szépen is beszélni. Egy fokkal könnyebb, ha szívünkben is ott a
szenvedés. De mitől lenne ott a szenvedés? Azon egyszerű oknál
fogva, hogy a szenvedés nem szűnt meg, az emberi szenvedés
folyamatos. Nem feledhetjük, hogy míg azt mondjuk, vágyjuk,
ismételgetjük, hogy soha ne ismétlődjenek az egykori fájdalmak,
a holokauszt gyötrelmei, – joggal fogalmazunk így – ennek
ellenére naponta, sőt percenként ismétlődik a gyilkosság, a
fájdalom, az embernek más emberek, csoportok általi
kiszolgáltatottsága. Ezért fontos számomra az Imák Auschwitz
után kiállítás címében és tartalmában az ima
szava és üzenete. Mondandóm egyszerű és ahhoz a mondathoz fűzöm,
amit a meghívóban Galambos Ádám barátunk megfogalmazásában
mindannyian olvashattunk: „Az imádság meggyőződésünk szerint
nem állásfoglalás, nem embereknek való megfelelési kényszer,
hanem az Isten felé fohászkodó bocsánatkérés és megbocsátás
hangja tud lenni.”
Az
imádság számomra gazdag és sokrétű személyes tapasztalat, öröm
és szenvedés egyszerre. Az ima számomra olyan, mint amikor az
ember szívének vére befelé szivárog.
Tagadjuk a szentet, de
szenvedünk hiányától. Szekularizálunk, sőt profanizálunk
mindent, de szenvedünk az ürességtől és kilátástalanságától.
Az ima nem szekularizálható és remélem, hogy nem is
profanizálható. Emberi emlékezetet meghaladó emberi hagyományunk
szerint imát csak és kizárólag a Teremtő, Mindenható
Istenünkhöz mondhatunk. Szívből és hitből szabad annak
forrásoznia, különben értelmetlen, sőt semmit érő szócséplés,
vagy hamis érzelem. Amikor imádságban akarjuk elmondani fohászkodó
bocsánatkérésünket, akkor megvalljuk, hogy elhagytuk Őt, a
Mindenhatót, a Magasságost, Életünk Titkát. Nem csak elhagytuk,
hanem meggyilkoltuk és ma is gyilkoljuk arcvonásait az emberben, a
másikban.
Ezzel belátjuk, hogy szavaink nem elegendők, sőt
cselekvésünk is erőtlen, átérezzük, hogy nincs ember, aki
segíteni tud, mert bűneink, mert gyilkosságaink – kicsiben és
nagyban – ismétlődnek. Egy egyvalaki marad számunkra: Istenhez
kell őszinte szívvel, bűnbánó, másokért is vezeklő szívvel
fordulni. Hozzá, Aki van, Aki észrevétlenül, ha tagadjuk is,
valóságon jelen van életünkben, és Aki az ember szívét, mint a
patak folyásának irányát, egyedül képes megváltoztatni. Az Ő
lehajló segítsége, irgalma képes kiengesztelni történelmi és
személyes bűneinket és Ő ajándékoz gyógyító
kiengesztelődést. Ő tud tágas mezőre, új életre vezetni
mindannyiunkat.
Az Ima Auschwitz után emlékezet kiállítás nem állásfoglalás, nem embereknek való megfelelési kényszer, hanem az Isten felé fohászkodó bocsánatkérés és megbocsátás hangja. Imádság szavakkal elmondva, imádság műalkotásokban kifejezve. Az egyetemes vágy kifejeződése az, hogy mi most itt együtt vagyunk.
Imák Auschwitz után – emlékezet-kiállítás
2015.
március 22. – április 26.
Kecskemét, Bozsó Gyűjtemény
(Klapka utca 34.)
Képzőművészek: Benczúr Emese képzőművész, Haász István festőművész, Haraszty István szobrász, kinetikus művész, Klimó Károly festőművész, Konok Tamás festőművész, Krajcsovics Éva festőművész, Lovas Ilona képzőművész, Matzon Ákos festőművész, Nádler István festőművész, Szüts Miklós festőművész Tölg-Molnár Zoltán festőművész, Vojnich Erzsébet festőművész
Zene: Kurtág György – zeneszerző, zongoraművész, Szent Efrém Férfikar
Felekezeti résztvevők: Fabiny Tamás – evangélikus püspök, Fischl Vilmos – a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára, Frölich Róbert – főrabbi, Gáncs Péter – evangélikus elnök-püspök, Papp János – baptista elnök, Róna Tamás – rabbi, Steinbach József – református püspök, Szabó István – református püspök, Varga Mátyás – bencés szerzetes, Várszegi Asztrik – pannonhalmi főapát, Verő Tamás – rabbi
Kurátor: Galambos Ádám – evangélikus teológus
Szervező: Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány, Bozsó Gyűjtemény, Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata, Kecskeméti Zsidó Hitközség
Kecskemétre ért a tárlat - Imák Auschwitz után
forrás: kecskemet.hu
Városunkba ért a Magyarországon több mint egy éve elindult vándortárlat, az „Imák Auschwitz után" emlékezet-kiállítás. Az imákhoz 12 művész készített műalkotást, melyek vasárnap délutántól megtekinthetők a Bozsó Gyűjteményben.
A tárlat története, hogy rabbik, püspökök és egyházi gondolkodók írtak Ima Auschwitz után címmel imádságokat, melyeket kortárs képzőművészek kaptak meg és a művészet eszközeivel vizuális tartalommá formálva tettek egyetemes üzenetté. A Budapesten, Győrött, Sopronban és Pécsett bemutatott emlékezet-kiállítás március 22-én ért Kecskemétre.
A megnyitót pódiumbeszélgetés követte a Bozsó gyűjteményben, Ennek felekezeti résztvevői voltak: Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát, Dr. Jenei Gábor a kecskeméti főplébánia plébánosa, Kuti József református elnöklelkész, Varga Nándor református lelkipásztor, az Igazgatótanács elnöke, Kis János evangélikus lelkész, Róna Tamás rabbi, és Galambos Ádám evangélikus teológus.