„Az égre írj, ha minden összetört” – In memoriam Radnóti Miklós

Asztali beszélgetések Ferencz Győzővel
 
Asztali beszélgetések Ferencz Győzővel

Asztali beszélgetések… – vendég: Ferencz Győző

„Az égre írj, ha minden összetört” – In memoriam Radnóti Miklós

Asztali beszélgetések… – vendég: Ferencz Győző

 „Az égre írj, ha minden összetört” – In memoriam Radnóti Miklós

Beszélgetőtársak:
FERENCZ GYŐZŐ – irodalomtörténész, költő, az ELTE egyetemi tanára, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke
Galambos Ádám – evangélikus teológus

 

„Az égre írj, ha minden összetört” – In memoriam Radnóti Miklós 75 éve, 1944. november 9-én gyilkolták meg Radnóti Miklóst. A beszélgetésen többek között arra keressük a válaszokat – és további kérdéseket –, hogy mit jelent ma Radnóti Miklós élete és művészete. Hogyan tekintünk a 21. században a Radnóti kultuszra és mit jelent az a ma számára?

A rendezvény 2019. november 28-án a Petőfi Irodalmi Múzeumban került rögzítésre.

„Az égre írj, ha minden összetört”  

 

Az Asztali beszélgetések sorozat 16. évadának november 28-án megrendezett alkalmán Ferencz Győző irodalomtörténész, költő, az ELTE egyetemi tanára, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnökének gondolatai segítségével emlékeztek Radnóti Miklósra a Petőfi Irodalmi Múzeumban. 

Telt ház fogadta a beszélgetőtársakat a 75 éve, 1944. november 9-én meggyilkolt Radnóti Miklósra emlékező esten. A beszélgetésen többek között arra keresték a válaszokat – és további kérdéseket –, hogy mit jelent ma Radnóti Miklós élete és művészete.

„A halál állandóan ott lebeg Radnóti életműve fölött” – fogalmazott a beszélgetésen Ferencz Győző. Az irodalomtörténész, korunk legnagyobb Radnóti kutatója kifejtette, hogy valóban igaz, hogy Radnóti művészetét legtöbbször tragikus halála felől szemléljük, ugyanakkor az is igaz, hogy amennyiben élete elejét – születése közben meghalt édesanyja és ikertestvére, majd tizenegy évesen édesapját is elvesztette –, vagy a harmadik munkaszolgálat előtti időszakot nézzük – a szegedi egyetemen zsidóverések történtek, több inzultus érte –, akkor is a veszélyeztetéssel és a halállal találkozunk. Ez azonban „nem azt jelenti, hogy búskomor ember volt, aki másról se tudott írni vagy beszélni mint a halálról” – emlékeztetett Ferencz Győző.

Az Asztali beszélgetések során a jelenlévők betekintést nyerhettek Radnóti Miklós életébe és költői világába. Ferencz Győző felelevenítette Radnóti szegedi éveit, Sík Sándor hatását, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumát, kitért az avantgard hatására írt első verseskötetekre és Baumgarten-jutalmat kapott Járkálj csak, halálraítélt című, 1936-ban megjelent, pályája fordulópontját jelölő kötetre is. Az irodalomtörténész az emlékesten bemutatta a Helikon Kiadó gondozásában megjelent Bori notesz eddigi legteljesebb kiadását és kitért Radnóti nemzetközi recepciójára is – többek között Aleksandar Zograf szerb grafikus a Csillagszálló folyóirat novemberi számában magyarul is megjelent képregényére.

Hogyan tekintünk a 21. században a Radnóti kultuszra és mit jelent az a ma számára kérdésre a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke elmondta, hogy az országban viszonylag kevés számú köztéri emlékmű helyett fontosabb arra tekinteni, hogy Radnóti köteteire hatalmas az érdeklődés, összegyűjtött verseiből közel harminc utánnyomás készült.

A Radnóti-enigmával kapcsolatban az irodalomtörténész elmondta, hogy idézhetősége, lágy lírai hangja és érzékenysége által nagyon sokan szerethető költőnek tartják. Az egyetemi tanár ugyanakkor azt is megállapította, hogy „Radnóti fogadtatására nagyfokú társadalmi zavarodottság jellemző.” Az ELTE egyetemi tanára elmondta, hogy Radnóti asszimilált zsidó családba született Budapesten, magyar anyanyelvű, aki elhatározza, hogy magyar költő lesz. Közben meggyőződésből megkeresztelkedik és katolikus lesz, ezen kívül baloldali volt. Ferencz Győző megállapította, hogy a költő összetett személyisége „nem hagyja nyugodni az országot – szerintem jó okkal, mert sok okunk van arra, hogy egy kicsit mélyebben elgondolkozzunk ezeken. Radnóti antropológiai értelemben vett bűnbak. […] Tiszta, jó ember volt. Klasszikusan alkalmas az áldozatszerepre.” A törzsi kultúrákban az áldozatbemutatásnál az áldozati bárányra ’rárakják’ a közösség bűneit, majd kiűzik a pusztába, ahol elpusztul – és a közösség megtisztul. „A Radnóti reverenciában pontosan erről van szó: rá van rakva ennek az országnak egynémely történelmi bűne vagy problémája.” Ferencz Győző szerint a társadalom vagy a szentimentalizmusba menekül, vagy torz, negatív indulatokat gerjesztő értelmezést alakít ki ahelyett, hogy a múltfeldolgozást alázattal elvégezné.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2020. október »
október
HKSzeCsPSzoV
1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031
Bejelentkezés


Elfelejtett jelszó?