In memoriam KONOK TAMÁS

Résztvevők: Fabényi Júlia, Fabiny Tamás, Galambos Ádám, Klimó Károly, Matzon Ákos, N. Mészáros Júlia, Pataki Gábor, Radnóti Sándor, Spiró György, Szipőcs Krisztina.

In memoriam KONOK TAMÁS

Konok Tamás (Fotó: Rosta József)

In memoriam KONOK TAMÁS

 

Az Asztali beszélgetések sorozat és a Ludwig Múzeum közös online rendezvényén a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas festőművészre, Konok Tamásra (Budapest, 1930. január 9. – Budapest, 2020. november 20.) emlékeznek pályatársai, barátai a művész 91. születésnapján.

Résztvevők: Fabényi Júlia, Fabiny Tamás, Galambos Ádám, Klimó Károly, Matzon Ákos, N. Mészáros Júlia, Pataki Gábor, Radnóti Sándor, Spiró György, Szipőcs Krisztina.

A felvétel a Ludwig Múzeumban megrendezett Vers l’infini című Konok Tamás életmű-kiállításon készült.

Készítette: Galambos Ádám, Rosta Izabella, Rosta József, Szipőcs Krisztina.

A tárlat a járványügyi intézkedések miatti zárvatartást követően 2021. március 14-ig tekinthető meg.

 

  

Konok Tamásra emlékeztek a Ludwig Múzeumban

Az Asztali beszélgetések sorozat és a Ludwig Múzeum közös online rendezvényén a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas festőművészre, Konok Tamásra emlékeztek pályatársai, barátai a művész 91. születésnapján, 2021. január 9-én. (Forrás: Evangélikus.hu, fotó: Rosta József / Ludwig Múzeum)
 

A festőművész 90. születésnapját a Ludwig Múzeum nagyszabású életmű-kiállítással készült megünnepelni. A világjárvány miatt a tárlatot először elhalasztották, majd a tárlat olyan emlékkiállítássá alakult, mely Konok Tamás egyedülálló, különleges, folyamatosan megújuló művészete előtt tiszteleg. A „Vers l’infini”, azaz „a végtelenbe” címmel Szipőcs Krisztina művészettörténész, kurátor által rendezett kiállításon Konok Tamás több mint száz alkotását tekintheti majd meg az újranyitást követően a közönség.

„A rend számomra a szabadság megtestesülése” – fogalmazta mintegy ars poeticaként a hazai geometrikus absztrakt festészet meghatározó személyisége, Konok Tamás. A Kossuth-díjas festőművész vallotta, hogy „az embernek el kell döntenie két alapvető kérdés között a választ, hogy a dionüszoszi ember szertelen, véletlenszerű gesztus-érzeteiből alkot vagy pedig az egyszerű, tiszta, világos, pontosan szerkesztett, statikus irány felé viszi a művészetét.” Konok az utóbbit választotta, és redukált művei által a letisztult, harmóniára törekvő, rendet képviselő és hirdető alkotásaival mintegy tőmondatokban fogalmazta meg a végtelent.

Konok Tamás 91. születésnapját különleges módon ünnepelte az Asztali beszélgetések sorozat és a Ludwig Múzeum. Online videó formájában művészek, pályatársak, művészettörténészek és barátok álltak meg a kiállítás egy-egy alkotása előtt, és vallottak Konok Tamás művészetéről, egyszerre európai és magyar identitásáról, valamint megközelítéseket adtak az általuk választott művekhez. A videóban a kiállítás kurátorán túl Fabényi Júlia, a Ludwig Múzeum igazgatója, Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspök, Galambos Ádám evangélikus teológus, Klimó Károly festőművész, Matzon Ákos festőművész, N. Mészáros Júlia művészettörténész, Pataki Gábor művészettörténész, Radnóti Sándor esztéta és Spiró György író beszélt. A megszólalók rámutattak, hogy Konok életműve nemcsak a lírai geometrikus absztrakt művészet kimagasló és nemzetközileg is elismert példái, hanem olyan művek is, melyek hűen képviselik alkotójuk meggyőződését, miszerint „az alkotótevékenység filozófia”.


Konok Tamás 1930. január 9-én született Budapesten. Gyermekkorában zenésznek készült, 1945 és 1950 között a Zeneművészeti Konzervatóriumban tanult hegedülni, de részben családi, főleg nagyapja, Sándy Gyula építész indíttatására hamar a rajz és a festészet felé fordult. Beiratkozott a Magyar Képzőművészeti Főiskolára, ahol Bernáth Aurél tanítványaként festő szakon szerzett diplomát 1953-ban. Látásmódjának változását alapjaiban meghatározta 1958-as párizsi ösztöndíja. Akkor még hazatért, de 1959-ben letelepedett a francia fővárosban, és a rendszerváltásig ott és Zürichben élt. 1953-tól állít ki itthon és Európa-szerte. Ösztöndíjasként New Yorkban és Kaliforniában is dolgozott. 1970-ben megkapta a francia állampolgárságot, de a magyart is megtartotta. Alkotásaival Magyarországon először a 80-as évek elején Győrött mutatkozhatott be, majd első feleségével, Hetey Katalin Kossuth-díjas szobrászművésszel együtt állított ki 1981-ben, a budapesti Szépművészeti Múzeumban. Onnantól kezdve élete végéig a magyarországi képzőművészeti élet megkerülhetetlen és meghatározó egyénisége. Konok 1992-től a Műegyetem címzetes egyetemi tanára. Művei számos nagy hazai és külföldi közgyűjteményben szerepelnek. Konok Tamás festőművész a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja, az OSAS Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesületének egyik alapító tagja. Munkásságát többek között Nemzet Művésze díjjal, Kossuth-díjjal, a francia állam nemzeti érdemrend lovagja kitüntetéssel és Prima Primissima díjjal is elismerték. Konok Tamás 2020. november 20-án tért vissza Teremtőjéhez.

 

A végtelen lehetőségek képei


Konok Tamás 91. születésnapján tárlatvezetésen „járhattunk” az alkotó életmű-kiállításán a Ludwig Múzeumban. (Forrás: Népszava.hu; szöveg: Tölgyesi Gábor)
 
Konok Tamás festőművész 90. születésnapját a Ludwig Múzeum nagyszabású életmű-kiállítással készült megünnepelni. A rendkívüli helyzet miatt a tárlatot szeptemberről decemberre halasztották. A tervezett december 10-i megnyitóra a falakra került Konok Tamás több mint száz alkotása, bemutatva alkotói korszakait, a jellemző műtípusokat és témaköröket az oeuvre több mint négyezer művéből válogatva. Most csak annyi biztos: a tárlat március 14-ig látható, de hogy mikortól, az nem. A november 10-én életbe lépett általános rendezvénytilalom miatt a közönség elől elzárt, az utóbb január 12-re halasztott megnyitó is túlzott optimizmusnak bizonyult. Konok Tamás barátai ünnepi programokkal, koncertekkel, beszélgetésekkel is készültek, ám a Nemzet Művésze már nem érhette meg a kiállítás megvalósulását: november 20-án, életének 91. évében elhunyt. A tárlat – amely Konok Tamás egyik művének címét kölcsönözve a „Vers l’infini”, azaz „A végtelenbe” címet kapta – így emlékkiállítássá vált, amibe mégiscsak bepillanthatott az, aki január 9-én, a festőművész születésnapján az Asztali beszélgetések sorozat és a Ludwig Múzeum közös online rendezvényét megtekintette.  „Konok Tamás nemcsak a festészetében képviselte a harmóniát, hanem képes volt arra, hogy megjelenésével, világlátásával, gondolkodásával, európaiságával és magyarságával egy olyan miliőt teremtsen maga köré, amely lehetőséget ad arra, hogy ami a művészeti alkotásaiban megjelenik, az ő szavai által is képviselve legyen – mondta megnyitóbeszédében a Galambos Ádám evangélikus teológus, majd Konok Tamás ars poeticáját idézte: „A festészetnek nem az a feladata, hogy a látványt utánozza, hanem az, hogy a láthatatlant láthatóvá tegye.” És ezzel meg is érkeztünk Konok Tamás festészetének egyik fő jellemzőjéhez: a transzcendenciához.
Válogatott ritmusok I. című képe a Pécs-baranyai Kereskedelmi és Iparkamara irodaházának falán
Válogatott ritmusok I. című képe a Pécs-baranyai Kereskedelmi és Iparkamara irodaházának falán

Miként vált Bernáth Aurél egykori tanítványa a látványfestészetből kiindulva a geometrikus absztrakció transzcendens-lírai vonulatának nemzetközileg elismert mesterévé? Ez utóbbi művészettörténeti skatulya mit jelent? Miként válik izgalmassá az „apollói” művész, aki nem a „dionüszoszi” utat választotta? Hogyan lett Konok Tamás három évtized Párizs után hazatérve a szembenálló magyar képzőművészeti csoportok kiengesztelője? Konok Tamás egy-egy művét kiemelve erről (is) beszélt Galambos Ádám, Pataki Gábor művészettörténész, Radnóti Sándor esztéta, N. Mészáros Júlia művészettörténész, Spiró György író, Fabényi Júlia művészettörténész, a Ludwig Múzeum igazgatója, Fabiny Tamás evangélikus püspök, Klimó Károly és Matzon Ákos festőművész, valamint a tárlat kurátora, Szipőcs Krisztina művészettörténész. Az online tárlatvezetésen megsejthettük a Konok Tamás festészetében rejlő végtelen lehetőségeket, hogy a gondolkodásra késztető művek – Radnóti Sándort idézve – miként teremtik meg a lehetőségét a végtelen képzeteinknek. „Végtelen ízlés és végtelen kifinomultság, ami emlékeztet magára az alkotó emberre.” Remélhető, hogy e tárlatvezetés szövegei a készülő Konok Tamás-katalógusba is bekerülnek.
 
Infó: In memoriam Konok Tamás Az Asztali beszélgetések sorozat és a Ludwig Múzeum közös online rendezvénye, január 9. Megtekinthető az Asztali beszélgetések YouTube-oldalán
 

A (művészi) szabadság lényege

Vers L’Infinite címmel emlékkiállítás nyílt a novemberben 90 évesen elhunyt Konok Tamás életművéből. Szombaton az “Asztali Beszélgetések” sorozat új rendezvényén Konok Tamás lesz a téma. Az ott megszólalók közül először  Szipőcs Krisztinával, a kiállítás kurátorával beszélgetett Váradi Júlia; utána Spiró György íróként és a képzőművészet rajongójaként, valamint a barátságuk okán beszélt Konok Tamásról; végül Klimó Károly, az egyik legrégebbi barát, festőművész kolléga helyezte el Konok Tamást a művészeti térképen. (Forrás: Klubrádió) Az adás ITT hallgatható meg.
 

„Konok Tamás rendkívül kedves, elragadó ember volt”

 

Konok Tamásra emlékeztek pályatársai, barátai a művész 91. születésnapján a Ludwig Múzeum Vers l’infini című Konok Tamás életmű-kiállításában. (Forrás: Kultúra.hu, szöveg: Kocsis Katica)

Konok Tamás festőművész 90. születésnapját nagyszabású életmű-kiállítással készült megünnepelni a Ludwig Múzeum, a járványhelyzet miatt azonban el kellett halasztani a megnyitót. Időközben pedig búcsúznunk kellett a művésztől. Az alkotóereje teljében lévő, általános tisztelettel és szeretettel övezett Konok már nem élhette meg a kiállítás megvalósulását, amelynek terében most pályatársai és a szakma jeles képviselői emlékeztek rá.

Galambos Ádám, evangélikus teológus számára Konok olyan személy volt, aki nemcsak festészetében, hanem személyével is a harmóniát képviselte. Megjelenésével, világlátásával, gondolkodásával, európaiságával és magyarságával varázslatos és kivételes milliőt teremtett maga köré. „A festészetnek nem az a feladata, hogy a látványt utánozza, hanem az, hogy a láthatatlant láthatóvá tegye”, mondta. Galambos szerint Konok művészete filozófia, műveit a harmónia, a rendre törekvés és a letisztultság határozza meg. Képei láttán csendesebbek leszünk, halkabban szólunk, elhallgatunk: ezek a művek így jobbra tanítanak, önvizsgálatra, vezeklésre késztetnek. Galambos szerint Konok művei

megállítótáblák, figyelemfelhívó jelek, amelyek éppen rohanó világunkban mutatják meg, hogy a rendben való elmélyülés lehet a cél.

A kiállításból Konok S.T. című sorozatának egyik darabját választotta ennek igazolására.

Galambos Ádám Konok képe előtt  Forrás: YouTube

Pataki Gábor művészettörténész kiemelte, hogy Konok eleven kapcsolatot ápolt a nyugat-európai irányzatokkal. Úgy tudott európai alkotó lenni, hogy nem volt benne semmiféle nyugat-európai küldetéstudat.

Nem akart mutogatni, magyarázni, példát statuálni. Mindenkivel kedves volt, a fontos magyar eredményeket elismerte, együtt lélegzett a nyugat-európai és a magyar kultúrával.

Pataki szerint Konok legnagyobb érdeme, hogy sikerült felülről néznie ezt az egész színteret, próbálta a néha ellentétes, háborúskodó csoportokat kiengesztelni. Pataki kedvenc műve a kiállításból egy korai alkotás, ami ugyan még nem Konok saját hangja, de a kép színvilágában, struktúrájában előrevetíti azt a korszakot, ami 1968 után jellemzi az alkotót.

az alkotót. 

Pataki Gábor Konok korai festményével - Forrás: YouTube

Radnóti Sándor a 2011-es Vers L’infini című képet választotta, amely szerinte pontosan jelzi a Konok festészetében jelen lévő végtelen lehetőségeket. Gondosan megfestett ábrákból áll össze a kompozíció, amelyek a középső részen lazábban, a széleken sűrűbben szőttek: ezek a formák végtelen képzeteket idéznek elő a befogadóban. Radnóti szerint Konok egy nagy irányzat végén áll. Az újító forradalmárokkal szemben ő kifinomult, mély, gazdag, és hihetetlen ízléssel meríti ki a lehetőséget, teremti meg a jelentés nélküli, nonfiguratív, absztrakt és két dimenzióban mozgó festészet mélységét. Konok művészetét végtelen ízlés és kifinomultság jellemzi, ami emlékeztet magára az emberre is. Radnóti szerint Konok rendkívül kedves, elragadó ember volt.

Tisztában volt a saját jelentőségével, de ezt sosem mutatta, mindvégig szerény maradt.

Radnóti Sádnor a Vers L’infini mellett
N. Mészáros Júlia művészettörténész kiemelte, hogy Konok milyen sok irányban kísérletezett, és röviden végigvette azt az utat, amit Konok végigjárt, mire a saját stílusáig eljutott. A hetvenes évek közepére forrott ki a hangja, de már korábban is számos redukciós kísérlete volt. A kollázzsal például sikerült elszakadnia a perspektívától vagy az időrétegektől. Innen lépett tovább az időtlenítés és a tér értelmezése irányába. Az N. Mészáros által választott mű, a 2011-es S.T. fő kompozíciós eleme egy arany szalaggal keretezett piramisforma. Mögötte azonos léptékben ismétlődő sorokat látunk, aranyat, feketét, amelyeket olykor egy betűsor tör meg. A sorok és a piramis is felfelé emeli a tekintetet: a mű a transzcendencia irányába viszi el a befogadót.

N. Mészáros Júlia szerint Konok mindig a tökéletességet, a teljességet, a harmóniát kereste a művészetében, miközben a lehetséges tér leggazdagabb, legárnyaltabb formáit próbálta kifejteni. „Egymásra rétegződnek ezek a furcsa, betűszerű formák, amelyek az emberi kultúrának és az ember által megélt időnek a rétegei. Az egész létezés egy kozmikus létezésbe kerül be, a valóság magasabb dimenzióban értelmeződik ebben a képben.” 

Konok Tamás: S.T. 41., 2011 - Forrás: konok.hu

Spiró György író felidézte, amikor 2017 januárjában megnyitotta Konok kiállítását Szombathelyen. Rögtönöznie kellett, mert ő is csak a megnyitó napján látta az anyagot. Először szorongott emiatt, ám a kiállításon körbejárva Konok fél tucat képe megrendítően hatott rá. Szokatlan, hogy vonalak érzelmi hatást váltsanak ki belőle, mondja, Konok ezt mégis el tudta érni, mivel „észrevette a kortárs néző asszociációs képességét, érzékenységét, kulturális és emberi tudását, és rábízta a vonalkáit és a színeit”. Az általa választott, 2009-es S.T. derűsen világos mű, mégis minél tovább nézi, annál mélyebb bánat keríti hatalmába. Spiró szerint ezek a vonalak írásjelek, egy elsüllyedt kultúra betűi, amelyek játszanak vele, kitágítják a képzettársítási képességeit, miközben a lelkére is hatnak.

A civilizáció végromlása borzolja a lelket ezen a képen.

Konok nagyszerűsége Spiró szerint abban állt, hogy „szabályos vonalakból és idomokból egy új, lelket sajdító paradoxont hozott létre: a tragikus absztraktot, ami eddig nem volt”.

Konok Tamás: S.T. 41, 2009 - Forrás: konok.hu

Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatója visszaemlékezésében Konok családi, kulturális örökségét emelte ki. Szerinte fontos, hogy az alkotó nem pazarolta el azt az intellektuális, érzelmi és művészeti örökséget, amit a családjától kapott, sőt képes volt továbbfejleszteni. Konok „szuverén egyén volt a művészeti világban és az egyetemes világban, nagyon elemensen tudott mindent megoldani, és elegánsan fejezte ki magát” – tette hozzá. Az alkotótól azt a művét választotta, amivel Pécs-baranyai Kereskedelmi és Iparkamara központot díszítették. A Válogatott ritmusok I. különlegessé tette az épületet, ami így szervesen illeszkedik a pécsi városképhez is. Konok eltalálta a mértéket.

Konok Tamás: Eletrografika, 2012 - Forrás: konok.hu

Fabiny Tamás szerint Konok műveinek fontossága abban áll, hogy levetik a matéria terhét, és észrevétlenül átszellemülnek. A legtöbb műve sine loco et ano, vagyis hely és év nélkül szerepel, ám az a korai festmény, amit Fabiny választott, épp nem ilyen. A nagymama 1954-ben megfestett portréja időben és térben is meghatározott. A püspök is Konok család kötelékeiről mesélt e mű kapcsán: a budai miliőről, a gyermekkori emlékekről, arról a művészi közegről, amiben Konok felnőtt. Majd emlékeztetett arra, hogy

Konok már supra loco et ano, vagyis tér és élet fölött van, már a végtelent tudja átélni; azt, amit képein keresztül korábban már meg tudott mutatni.

Konok Tamás: Nagymamám, 1954 - forrás: konok.hu

Konok jó kollegiális viszonyban volt Klimó Károly festőművésszel, sokszor eljártak együtt beszélgetésekre, tartottak előadásokat a művészet mibenlétéről. Klimó szerint Konok elméleti felkészültsége és tájékozottsága kiváló volt. Felidézte: mindketten a Bernáth-osztályba jártak a képzőn. Konok művei szerinte azért annyira nagyszerűek, mert képes volt a konstruktivizmus dogmatizmusával szemben egy érzelmesebb, líraibb vonalat megcélozni. „Lágyabb, emberközelibb, melegebb, közvetlenebb stílust alakított ki a konstruktivizmus határain belül.”

Klimó Károly Konok művével - Forrás: YouTube

Matzon Ákos festőművész akkor találkozott először Konok művészetével, amikor a szentendrei Műhely Galériában válogatott szitanyomatokat az új otthonába. Ezután személyesen is megismerkedtek, és mester-tanítvány viszony alakult ki közöttük. Konok szerinte az a festő, aki a gondolatainak az analitikus eredményét akarta képi formában közölni. Nem kell előzetesen tudni, hogy mit fogunk látni, hanem hagy bennünket gondolkodni. 

Matzon Ákos Konok művével - Forrás: YouTube

Szipőcs Krisztina, a Ludwig Múzeum művészettörténésze felidézte, hogy Konok már akkor bizalmat szavazott neki, amikor 1995-ben mint zöldfülű művészettörténész a régi Ludwigban besegített az életmű-kiállításának rendezésében. 25 évvel később pedig ő maga kurálja ezt a nagy kiállítást, amit még Konokkal közösen kezdtek el összeállítani. A nagy anyagból Konok legújabb munkáját, a Terhelő bizonyítékot választotta, ami rétegzettségével és szövegszerűségével visszaidézi az alkotó korai kollázsait. Szipőcs szerint ez a mű is jól mutatja Konok állandó kísérletezőkedvét, megújulásra való képességét, fiatalosságát, amit egész életében meghatározta az alkotói tevékenységét.

A tárlat a járványügyi intézkedések miatti zárvatartást követően, 2021. március 14-ig tekinthető meg.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2021. június »
június
HKSzeCsPSzoV
123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
282930
Bejelentkezés


Elfelejtett jelszó?