Disputa az emlékezetkultúráról és Ámos Imre tiszteletére írt kéziratok átadása

Mint arról korábban már az evangelikus.hu oldalán többször is beszámoltunk, a Magyarországi Evangélikus Egyház segítségével az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány Ámos Imre és a 20. század – kortárs összművészeti kiállítás címmel a tavalyi évben nagyszabású kiállítássorozatot hozott létre. A holokausztban elhunyt kiváló művész élettörténetén keresztül az ártó ideológiák ellen felszólaló tárlathoz negyvenhárom kortárs művész csatlakozott. A több mint harmincötezer látogatót számláló kiállítás fővédnöke Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, míg védnökei Fabiny Tamás evangélikus püspök és Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát volt. A Corvina- és Luther Kiadó jóvoltából albumban is megjelenő, Szentendrén, Dunaszerdahelyen, Pécsett, Berlinben és Budapesten bemutatott kiállítás irodalmi kéziratait az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány 2014. március 30-án a szentendrei Ámos Imre – Anna Margit Emlékmúzeumnak ajándékozta. A kéziratok – szerzők: Darvasi László, Ferdinandy György, Juhász Ferenc, Kertész Imre, Krasznahorkai László, Lator László, Parti-Nagy Lajos, Petőcz András, Podmaniczky Szilárd, Takács Zsuzsa és Závada Pál – innentől az állandó kiállítás részét képezik.

Az átadóünnepség egyúttal lehetőséget is biztosított arra, hogy az Alapítvány szellemiségéhez hűen beszélgetéseket szervezzen. Így került sor Horváth-Hegyi Olivér, a Szentendrei Evangélikus Egyházközség lelkészének és Vajda János, a szentendrei Magyar-Izraeli Baráti Társaság vezetőjének Keresztény-zsidó párbeszéd az emlékezetkultúráról a holokauszt emlékév kapcsán című disputájára. A beszélgetésen a felelősség, a közös gondolkodás és az együttes felszólalás fontossága, valamint a Soából való kiindulás, mint új etikai norma megtalálása került többek között elő.

 Horváth-Hegyi Olivér és Vajda János beszélgetése ITT tekinthető meg.

A Művészet Malomban látható időszaki kiállításhoz kapcsolódva az ottani Egy korszak történelmi traumák között című kiállítás kurátorát, Basics Beatrix művészettörténészt ésRomsics Ignác történész professzort ültették egy asztalhoz, hogy az emlékezés történeti és művészeti aspektusai címmel folytassanak disputát. A beszélgetőtársak a 1920-1944 közötti történelmi kort művészettörténeti és történészi oldalról ismertették. A Trianontól indult és a német megszállást is érintő beszélgetésen párhuzamosan került elő az adott kor politikai és kulturális élete, valamint a kor hangulata. 

Basics Beatrix és Romsics Ignác disputája ITT tekinthető meg.

KIÁLTVÁNY

1, Az élet tisztelete alapvető, mindenkit megillető és mindenkit a másik tiszteletben tartására kötelező érték.
2, Az európai etika a XX. században sérült; helyreállítása megtörténhet a zsidó-keresztény kultúrára alapozva.
3, Az emberi kreáció magában hordja az egymásért, az emberért és a természetért való felelősségvállalást. A visszaélésektől elzárkózik, az igazságnak ad helyet.
4, Az emberi kultúra felelőssége, hogy elutasítson mindenféle bántalmazást; az erőszakot elítéli, és békességre törekszik.
5, Az individuum nem önmagában áll; szem előtt tartja a közösséget és annak értékeit, és ezek tudatában, a jót keresve dönt.
6, A faji, nemi, származási vagy bármilyen egyéb megkülönböztetéssel szemben az egyenlőség, az egyetemes emberi értékek mellett áll ki.
7, Az egyéni, társadalmi, politikai érdekeken felül áll egy egyetemes norma, amely ezeket meghatározza. Ez a másik ember elfogadásán, az élet tiszteletén alapul.

Ámos Imre és a 20. század – kortárs összművészeti kiállítás

A kiállítás fővédnöke: Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi.

A kiállítás védnökei: Fabiny Tamás evangélikus püspök és Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát.

Kiállító művészek:
IRODALOM: Darvasi László, Ferdinandy György, Juhász Ferenc, Kertész Imre, Krasznahorkai László, Lator László, Parti Nagy Lajos, Petőcz András, Podmaniczky Szilárd, Takács Zsusa, Závada Pál
KÉPZŐMŰVÉSZET: Aknay János, Ámos Imre, Anna Mark, Benczúr Emese, Bohus Zoltán, Böröcz András, Deim Pál, Ézsiás István, Fehér László, Haász István, Haraszty István, Hollán Sándor, Kalmár János, Konok Tamás, Kovács-Gombos Gábor, Lugossy Mária, Matzon Ákos, Megyik János, Nádler István, Pauer Gyula, Szüts Miklós, Tölg-Molnár Zoltán, Váli Dezső, Vojnich Erzsébet
ZENE: Dés László, Fassang László, Vukán György, Szent Efrém Férfikar
Kurátor: Galambos Ádám

A kiállítás koncepciója:
Ámos Imre életművéből kiindulva kortárs reflexiókat bemutatni, továbbá az életműből és élettörténetből adódó, a XX. századra és jelenünkre irányuló kérdéseket feltenni.
Ámos Imre festőművész életútja szorosan összefügg a XX. századdal, a holokauszt érthetetlenségével, az európai etika megingásával. Ezekre kíván reflektálni a kiállítás az alábbi témákon keresztül: Megtört tér; Megtört idő; Törvény és törvénytelenség; Apokalipszis; Remény és áldás. Mindezeket zsoltáridézetek szemléltetik.
Kortárs írókat, szobrászokat, festőművészeket és zeneszerzőket szólítottunk meg, hogy a kiállítás keretében az európai etika XX. századi állapotára reflektáljanak. Célunk egy zsidó-keresztény párbeszéden alapuló, a kortárs művészeti életet megszólító kezdeményezés kiállítás formájában való életre hívása.
A Magyarországi Evangélikus Egyház felelősséget érez a múltban elkövetett mulasztásaiért, és a jelen kiállítást a bocsánatkérés és a szeretet kifejezésének szolgálatába kívánja állítani.
A kiállításon szereplő műtárgyak meglátásunk szerint kifejezik, hogy az élet sérthetetlen érték, melyet semminemű ideológia nem bánthat, így embertársaink bármelyikének megsértése nemcsak másokra, hanem miránk is tartozik. Felelősséget érzünk azért, hogy felemeljük szavunkat bárminemű megkülönböztetés ellen.
A második világháborút megelőzően a párizsi világkiállítás idejére az Eiffel-torony oldalára a művészek akaratából a PAX felirat került. Bízunk abban, hogy mai korunk embere visszaemlékezik a múltra, tanul belőle, a jövőben alázattal törekszik a békességre és mások megbecsülésére. Hisszük, hogy a keresztény-zsidó gondolkodás lehet olyan etikai alap, amely a jövőben képes a szeretet és a békességre törekvés eszközével felülírni minden kirekesztést, megkülönböztetést és békétlenségre törekvést.