Tovább a tartalomhoz | Ugrás a navigációhoz

Személyes eszközök
Itt vagyunk: Főoldal Cikkek rendezvényeinkről Benczúr László előadására, kiállítására és a budahegyvidéki templom makettjének átadására került sor a KÉSZ rendezvényén.
Bekezdések

Benczúr László előadására, kiállítására és a budahegyvidéki templom makettjének átadására került sor a KÉSZ rendezvényén.

A tíz éve átadott, Benczúr László Ybl-díjas építész által tervezett Budahegyvidéki Evangélikus Egyházközség előadótermében a tervező, aki egyben az Északi Evangélikus Egyházkerület felügyelője is tartott előadást a szakrális építészetről. Ezt követően kamarakiállítás keretében nyílt meg a Benczúr László evangélikus templomait bemutató tárlat, továbbá átadásra került a budahegyvidéki evangélikus templom makettje, melyet Galambos Gábor építészmérnök készített el 1:100 méretarányban. A makett az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány és az Északi Evangélikus Egyházkerület szervezésében, a MEÖT-ben rendezett A Benczúr Építésziroda és a Benczúrok című kiállításra készült, mely a felajánlás által most nyerte el végső helyét. Ezáltal az érdeklődőknek lehetőségük van a templomot nemcsak körbejárni, de a makett segítségével több perspektívából megtekinteni.

Benczúr László előadására, kiállítására és a budahegyvidéki templom makettjének átadására került sor a KÉSZ rendezvényén.

A budahegyvidéki evangélikus templom makettje

Alábbiakban a megnyitó szövegét közöljük:

Benczúr László Ybl-díjas építész szakrális kiállítása

Budahegyvidék, 2012. május 21.

 
 

Ábrahám Morija földjét, ahol Isten előtt hitet téve egyetlen fiát, Izsákot kész lett volna feláldozni így nevezte el: "a hegy, ahol az Úr gondoskodik". Jákob, amikor felébredt álmából, amelyben megtapasztalta az Istent, "..megborzadt és azt mondta: Milyen félelmetes ez a hely, valóban itt van az Isten háza, és itt van az Ég kapuja." Mózes hallotta az Úr hangját az égő csipkebokor előtt: "Vedd le sarudat a lábadról, mert a hely, ahol állsz, szent föld." Jézus ostort fonva e szavakkal űzte ki a jeruzsálemi templomból a kufárokat: "...az én házamat az imádság házának fogják nevezni, ti pedig rablók barlangjává teszitek."

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

 

Benczúr László Ybl-díjas építész szakrális alkotásaiból nyílik ma kiállítás. Meglátásom szerint egy olyan építész templomait láthatják itt a jelenlevők, aki formába öntötte az imádságot. Az itt kiállított épületek ugyanis tanúi valaminek, hitvallások, az Isten és ember kapcsolatának megfogható jeleiként világítanak mai korunkban.

 

Török Ferenc Ybl- és Kossuth-díjas építész, egyetemi tanár írja valahol: „Igazi lelki értéket kell teremteni az emberben, hogy szakrális minőség jöjjön létre a terekben. Mert ha az Isten képmása az ember, a Teremtő méltó társa az építész vagy a képzőművész, akkor valóban szakrális terek születnek térben, képben és zenében egyaránt.”

 

A templom a kereszténység találkozási helye. Találkozunk egyrészt horizontálisan, megélve a gyülekezet egységét és jobb esetben vertikálisan is egyaránt, mely az Istennel való közösségi és egyéni együttlétet jelzi. Ennek a kettős funkciónak, a mellettünk lévőnek és minket teremtőnek unióit képezik és válnak színhelyeivé azok a terek, melyeket latinul “templum”-nak nevezünk. A “templum szó többféle jelentést hordoz: szent hely, áldozati hely, tiszta folt az égen.

Nagy felelősség tehát egy ilyen funkcióval bíró épületet nemcsak statikailag megtervezni, hanem a Szentírás tartalmát köveiben hordozó térré alkotni. A feladat nem könnyű, hisz mindezt nemcsak a jelen gyülekezetének, hanem egyúttal a jövő számára is hasonló üzenettel bíró generációknak is szükséges megfogalmazni.

 

Gondoljunk csak régi korok templomaira és tervezőikre.

A román kor építészete az antikvitás óta jelenti az első monumentális stílust. A masszív falak és zömök tornyok a középkori várakra emlékeztetnek. A gótikában a félköríveket felváltó csúcsív lehetővé tette a könnyebb falszerkezetek megjelenését, mely által megjelentek a mérműnek nevezett faragott kőcsipkék és ezen keresztül a fény hangsúlyos szerepe.

 

A reneszánsz építészete a gótikával ellentétben jellegzetesen emberközéppontú. A méretek, a terek és falak arányai az emberhez igazodnak. Az egyházi építészetében a központi, a centrális alaprajzi forma a leggyakoribb. A kör, a négyzet vagy egyenlő szárú kereszt váltotta fel a korábbi hosszanti elrendezést. Az épületek minden irányban azonos méretű, harmonikusan kiegyensúlyozott egészet alkotnak, így fogalmazva meg a harmoniát, a kiegyensúlyozottságot, a szimmetria általi teljességet.

 

A barokk egyházi művészet az ellenreformáció célkitűzéseit szolgálta. Az új templomtípus fő célja a hívek fokozottabb meggyőzése, mozgósítása, a prédikáció hatásosságának növelése. A középkor bonyolult alaprajzú, sok hajós temploma helyett egységes teret alakítanak ki, melyben a prédikáció jól hallható. A hívek jól láthatják a szertartást, szinte a csodás események részeseinek érezhetik magukat. A díszítés fő célja a váratlan, meglepetést keltő hatások, csodás elemek halmozása, hogy az élmény növelje az események hitelét.

 

De tekintsünk egy kicsit közelebbre és vegyük szemügyre a mai magyarországi evangélikus templomépítészetben visszaköszönő II. József türelmi rendelete által épített templomainkat. Az 1781 október 25-én aláírt okirat szerint templomot építhet a hazai evangélikusság, viszont az nem lehet utcafrontra nyíló és a templomnak torony nélkülinek kell lennie. Ezáltal kialakulnak a magtárszerű, téglalap alapú, általában belül puritán jelleget magukra öltő evangélikus templomok, melyeket többnyire iskola és parókia vesz körbe.

 

Időben továbbhaladva talán Sándy Gyula evangélikus  templomait emelném még ki. A Magyarországi Evangélikus Egyház főépítészeként tevékenykedő mérnök számos templomot tervezett, melynek fő ismérve a várszerű külső megjelenés, a biztos védelem megfogalmazása, a Luther Márton által szerzett „Erős vár a mi istenünk” himnuszunk architectorikus interpretálása.

 

Időben elérjük a rendszerváltás éveit és az attól kezdődő egyházi építészetet. Pazár Béla, Nagy Tamás, Makovecz Imre, Benczúr László vagy éppen Krahling János építészek evangélikus vonatkozású alkotásait. Izgalmas a régi, ősi motívumok újonnani, mai kivitelezése és a szimbolumok újraélesztése. Tojásforma, az újjászületés jeleként, a fény beengedése és a templomtéren való végigfuttatása a transzcendens láthatatlanságának láttatására vagy éppenséggel a magtárszerű zárt térszerkezet intimitása általi elmélyedés hangsúlyozása.

 

Benczúr László Ybl-díjas építész, egyben a Magyarországi Evangélikus Egyház Északi Egyházkerületének felügyelője a múlt hagyományaira épülve annak teológia tartalmát teszi jelenvalóvá. Épületek, melyek funkciójuk, kisugárzásuk, korábbi korok által belénk ivódott szimbólumok által nem a régmúltra tekintenek, hanem a múltat a jelenben az örökkévalósággal hívatottak összekötni. Teszi mindezt nemcsak a jelen, hanem a jövő számára is egyaránt. Nem történhet ez másként, mint az Istenhez fordulás által jövő ihlet mellé rendelt fegyelem és alázat által.

De ne felejtsük el. A teret meg lehet tervezni, alázattal, szorgalommal és kitartó munkával a tervrajz, majd a kész épület elkészülhet, de a tér alapját szolgáló teológiai tartalom, az Isten házává váláshoz a közösség, a gyülekezet szükséges. Azok, akik elfogadják, megélik és nyitottak arra, hogy a belső tér keresztre irányuló figyelmében átvezesse őket a téren és összekösse őket a másikkal az Isten szeretete által. Ez az egyetlen, melyet egy építész nem tud épületébe elhelyezni, csupán lehetőséget tud biztosítani a kivitelezés letisztult és pontos tartalma által a jelenlévőnek erre.

Mintegy híd, mely lehetővé teszi a másik, az egyén és a közösség számára egyaránt az Isten szeretetével való találkozást. Ennek értelmében minden ilyen lehetőség által tervezett épületre elmondhatjuk: köszönet a tervezőnek, de Soli Deo Gloria, azaz egyedül Istené a dicsőség.
 

Engedjék meg, hogy mindezt egy történettel szemléltessem:

 

Zajlik az építkezés. A munkások sürögnek-forognak. Egyik keveri a betont, míg a másik rakja a téglát. A harmadik megy végig a vízszintmérővel, a negyedik csak dirigál.

Az egyik sor tégla már kész volt. Erre építkeznek. Utánozni akarják az előzőt?

Lázas munka folyik--- Hivatásból csinálják ezt?

Minden munkás itt van? Valaki késik. Az egyik munkás elaludt, vagy elgondolkodott valamin. A többiek kinézik érte. Gyorsan kell építkezni. Határidős a munka. Igyekeznek a munkások. Nincs idő kitérésre, nincs idő elmélázásra.

Amit mondanak a főnökök, azt kell tenni. Így volt ez régen, így van ma is.

Van aki kényelmesen dolgozik-- nem törődik az idővel. Azt mondja, az a lényeg, hogy minden precíz legyen. Az egyik maltert készítő kivesz egy kis  anyagot a malterből – jó lesz az máshova. Így is állni fog az épület. A másik maltert készítő segédmunkás túl sok cementet rak a malterbe. Nem biztos hogy elég a kiírt adag. Kell még bele egy-két vödörnyi.

 

Páran nézik a terveket. Ezt a téglát oda, ezt amoda --- ne-ne-ne –nehogy azt oda rakd, azt nem szabad. Vita támad.

 

Most mit is építünk? Érzed a felelőséget? Ne térj el tőlem! Én tudom hogy ezt hogyan kell rakni! Oda kell egy ablak. Nem oda volt tervezve az a fal. Na mindegy, most már így van. Nincs idő kijavítani. Még a tetőt is meg kell csinálnunk! Nekünk kell átadni az épületet.

Nem lehet, hogy más fejezze be, hisz annyit dolgoztunk rajta. Ő meg csak hátráltat. Azt mondja legyünk precízek és ne az idővel törődjünk. A lényeg a minőség és az, hogy minden a terv szerint haladjon.

De erre nincs idő, Be kell fejezni. Még az én időmben....

 

Vita van. Ekkor kijön a tervező. Körülnéz. Sajnálkozik. Lemásoltatja a terveket. A munkások fellázadnak. Mit pammog? Nem is az ő épülete, nem is ő csinálja, ez a mi melónk. Elküldik a tervezőt.

 

Azóta csak figyelmeztet. Figyelmeztet és postán küldi újra és újra az alaprajzokat.  Rajzokat a homlokzatról, a térszerkezetről. A munkások néha ezeket megnézik.

Van, amikor azonnal visszaküldik, vagy széttépik és azt mondják, hogy ez badarság, ez nem lehet. A múltat kell követni, nem pedig ennek az ismeretlennek az értéktelen üzeneteit. Van aki új rajzokat készít. Néha ezt is beveszik az épület külsejébe. És a ház épül és épül és épül.

 

Van aki titkon gyűjti a postára adott küldeményeket és van aki meglátva a postai terveket azt mondja, hogy ezt kell követni. Olyan is akad, aki új épületbe kezd. A ház épül és épül és épül.

 

A tervező kijön munkásruhában és beáll culádernek. A többiek kinézik, hisz nem azt teszi, amit ők megkövetelnek. Magyarázzák neki az alaprajzot. Ő is magyarázza. Nem fogadják el. Azt mondja a vita láttán, hogy „szenvedjétek el egymást szeretetben”

Kinézik és amikor lehet megszégyenítik és kirúgják Őt. Pár munkás azóta követi az ő terveit. Néha eltérnek egy kicsit tőle. Dehát ”igyekezni kell, hisz az én életemben kell a művet befejezni” -mondják

 

A tervező küldi a postát, címkéz és felad. Néha álnéven ír, nehogy fel se bontsák a levelét. És az alaprajz érkezik, érkezik és érkezik… Mikor kibontják, valaki felismeri hogy ez az. Valaki azt hiszi, hogy vicc, és olyan is akad, aki azt gondolja, hogy ez egy megépíthetetlen, statikailag rossz és amúgy is egy ronda és haszontalan épület terve.

 

Azóta is kirúgnak embereket. Mert pontatlanok. Mert eltérnek a mostani tervtől. Mert lassan dolgoznak. Mert valami postát emlegetnek

 

Nehéz itt kiigazodni. De építkezni kell. Nem határidőre, nem több vagy kevesebb malterrel, hanem a megfelelő adaggal. Feladatod van. Elvehetsz és adhatsz hozzá, de ezzel már nem a feladatot követed. Azzal követed csak, ha észreveszed a levelet. Hisz te is kaptál ajánlott küldeményt. Mert már nem csak az építésvezetőnek küldték ezt ki, hanem mindenkinek. Neked is.

 

Az építkezés zajlik. Te is ott dolgozol. Nyisd ki a levelet és gondolkozz el rajta. Értheted így is meg úgy is. Olvasd el hozzá a használati utasítást. Kérdezz meg másokat. Ne ne! Ne kezdj el vitázni. Csináld azt, ami a feladatod, az, amihez értesz, azt, ami te vagy. Ne akarj építésvezető lenni vagy ne te akard a tetőszerkezetet csinálni, ha az nem a tied. Végezd a munkád és időnként, mikor úgy érzed, vagy azt írja a levél, azt hozza a posta, mutasd meg másoknak. Hisz van, amikor valami a te nevedre érkezik, de nemcsak neked szól. Olvasd fel, mutasd meg és ne vitázz. Hisz nem az a feladatod

 

Tervező: Isten

Kivitelező: Egyház

Munkások: ….

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

 

A templom szó korábban említett többféle jelentése közül zárásként engedjék meg hogy egyet kiemeljek: tiszta folt az égen.

Talán zsinagógákban, vagy régebbi templomok kupolás térbelsőiben megfigyelték már a kék festés közötti, sokszor aranyozott csillagmotívumokat. Bár bemegyünk a fedett térbe, mégis az Istennel való találkozás által nem az égbolt, hanem a kegyelem ránk irányuló tiszta fénye jelenik meg fölöttünk.

 

A kiállítást Jézus Krisztus egy mondatával nyitom meg:

„Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jócselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat” /Máté 5:16/

 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2024. október »
október
HKSzeCsPSzoV
123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031
Bejelentkezés


Elfelejtett jelszó?