Fabiny Tamás: Ámos Imre és a XX. század - megnyitóbeszéd

Ámos Imre festőművész életútja szorosan összefügg a XX. századdal, a holokauszt érthetetlenségével, az európai etika megingásával. Ezekre kíván reflektálni a kiállítás az alábbi témákon keresztül: Megtört tér; Megtört idő; Törvény és törvénytelenség; Apokalipszis; Remény és áldás.
Mindezeket zsoltáridézetek szemléltetik.

Kortárs írókat, szobrászokat, festőművészeket és zeneszerzőket szólítottunk meg, hogy a kiállítás keretében az európai etika XX. századi állapotára reflektáljanak. Célunk egy zsidó-keresztény párbeszéden alapuló, a kortárs művészeti életet megszólító kezdeményezés kiállítás formájában való életre hívása.

A Magyarországi Evangélikus Egyház felelősséget érez a múltban elkövetett mulasztásaiért, és a jelen kiállítást a bocsánatkérés és a szeretet kifejezésének szolgálatába kívánja állítani.

A kiállításon szereplő műtárgyak meglátásunk szerint kifejezik, hogy az élet sérthetetlen érték, melyet semminemű ideológia nem bánthat, így embertársaink bármelyikének megsértése nemcsak másokra, hanem miránk is tartozik. Felelősséget érzünk azért, hogy felemeljük szavunkat bárminemű megkülönböztetés ellen.

A második világháborút megelőzően a párizsi világkiállítás idejére az Eiffel-torony oldalára a művészek akaratából a PAX felirat került. Bízunk abban, hogy mai korunk embere visszaemlékezik a múltra, tanul belőle, a jövőben alázattal törekszik a békességre és mások megbecsülésére. Hisszük, hogy a keresztény-zsidó gondolkodás lehet olyan etikai alap, amely a jövőben képes a szeretet és a békességre törekvés eszközével felülírni minden kirekesztést, megkülönböztetést és békétlenségre törekvést.

KIÁLTVÁNY

 

1, Az élet tisztelete alapvető, mindenkit megillető és mindenkit a másik tiszteletben tartására kötelező érték.

2, Az európai etika a XX. században sérült; helyreállítása megtörténhet a zsidó-keresztény kultúrára alapozva.

3, Az emberi kreáció magában hordja az egymásért, az emberért és a természetért való felelősségvállalást. A visszaélésektől elzárkózik, az igazságnak ad helyet.

4, Az emberi kultúra felelőssége, hogy elutasítson mindenféle bántalmazást; az erőszakot elítéli, és békességre törekszik.

5, Az individuum nem önmagában áll; szem előtt tartja a közösséget és annak értékeit, és ezek tudatában, a jót keresve dönt.

6, A faji, nemi, származási vagy bármilyen egyéb megkülönböztetéssel szemben az egyenlőség, az egyetemes emberi értékek mellett áll ki.

7, Az egyéni, társadalmi, politikai érdekeken felül áll egy egyetemes norma, amely ezeket meghatározza. Ez a másik ember elfogadásán, az élet tiszteletén alapul.