Május 22-ig a Francia Intézetben és a Várfok Galériában
KIÁLLÍTÁS
A Francia Intézetben kiállításra kerülő képek két részre oszlanak. A korábbi, részben gyermekkorában, ifjúkorában még Magyarországon exponált fekete-fehér fotók képet adnak Rozsda életéről, környezetéről, érdeklődéséről, s arról, hogy korának legmodernebb fényképészeti stílusai, az új látásmód kívánalmai szerint fényképezett. A kiállítás második részében az 1956-os emigrációja után készült, többnyire színes felvételeket látjuk. Itt Rozsda látásának bonyolultabbá válását, festői munkáival való közvetlenebb rokonságát figyelhetjük meg. Látjuk Párizst, a Bateau Lavoire műtermi világát, montázsokat, egymásra fényképezett, több rétegű képeit.
Rozsda Endre a magyar és a nemzetközi képzőművészeti élet egyik meghatározó alakja. Rajzaiból, festményeiből több nagy kiállítást rendeztek már mind Magyarországon, mind külföldön. Fényképeiről azonban hosszú élete során csak barátai, családtagjai tudtak. Halála után a mennyiségben is jelentős, több mint 22.000 alkotást tartalmazó fotós hagyatékát a Magyar Fotográfiai Múzeum kapta meg letétbe. A Múzeum ebből már több kiállítást rendezett (itthon és Párizsban), valamint könyvet is adott ki. Fotóit különösen érdekessé teszi a kimutatható kölcsönös oda-visszahatás festményei és fényképei között. A múzeum az anyag belső logikája szerint strukturálta a rengeteg fotográfiai műalkotást. Első helyre fotós önarcképei kerültek. Életének minden periódusában gyakran örökítette meg önmagát. S a festő fotós önarcképei mindig sok érdekességet jelenthetnek, különleges szemléletmódot tükröznek. Képeinek döntő többsége színes diapozitív. A diák témái az önarcképeken kívül szűkebb környezete, műterme, annak ablakából a montparnasse-i műteremház kertje, néhány utca. A portrék között ismerősei arcképei, aktképei találhatóak. Utazásai során is sok képet készített, köztük néhány budapesti is található. Virágcsendéletei, faktúrái, rokoníthatóak festményei szaggatott, apró elemekre felbontott képi világával. Ugyancsak ide sorolhatóak szendvicsdiái, amelyeket nem utólag állított össze, hanem dupla expozícióval tudatosan elegyített. Láthatóan foglalkoztatták a különböző fény-árnyék hatások, sokat kísérletezett velük. Viszonylag kevés fekete-fehér és színes papírkép, nagyítás maradt utána. Legsikerültebb fotói a benne rejlő alkotói géniusz nyomait mutatják fel, s bizton állíthatjuk, hogy fotós életműve semmivel sem alacsonyabb rendű, mint festészeti, grafikai vagy egyéb művészi tevékenysége. /Kincses Károly, fotómuzeológus, a kiállítás kurátora/
A Francia Intézet köszönetet mond a Les Amis d’Endre Rozsda Egyesületenek és a Magyar Fotográfiai Múzeumnak a kiállítás megszervezésében nyújtott segítségért.
Elfelejtett jelszó?
