Nyár a Lánchídon

A fuvolanégyes 2005-ben alakult a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Tanárképző Intézetének hallgatóiból. Az együttes nem állandó jelleggel működik, fő céljuk a közönség igényes szórakoztatása. Leggyakrabban Mozart fuvolanégyeseit játsszák, de repertoárjukon egyaránt megtalálhatóak Haydn, Beethoven, Schubert, illetve XX. századi magyar zeneszerzők művei. A kvartett tagjai a kamarazenélés mellett zenekarban játszanak, illetve tanítanak is.

A zenekar tavaly ünnepelte fennállásának 25 éves évfordulóját.
Zenei anyagukat archív felvételekről és saját gyűjtéseikből tanulják. Mai napig tartó gyűjtőmunkájuk során az egész magyar nyelvterületet bejárták Moldvától Somogyig, hogy a sajátos előadásmód mellett a zene és tánc belső törvényeit is elleshessék. A magyar folkmozgalom egyik reprezentánsaként Amerika mellett Isztambulban, Franciaországban és Németországban is rendszeresen koncerteznek.

A 2006 tavaszán alakult zenekar fiatalos lendülettel és újszerű hangszereléssel adja elő nagyrészt saját kreációjú, balkáni és magyar népzenei ihletésű dallamait. A TransBalkan Express lemezen hallható zenékben fő szerepet kap a ma már hungarikummá avanzsált cimbalom, mely ritmikájával, improvizatív lehetőségeivel tökéletesen beleillik a balkán és a magyar zenék világába. A másik vezető hangszer a harmonika, mely a Balkánon a legkedveltebb hangszerek egyike. E két instrumentum harmóniája és más jellegzetes balkáni kísérőhangszerek elegye alkotja a CimbaliBand hangzásvilágát.
Zenei repertoárjukban szerepelnek a Balkán és Magyarország legszebb cimbalmos és harmonikás zenei „gyöngyszemei”. Dallamaik nagy része Románia, Magyarország, Bulgária, Szerbia, Horvátország területéről származó népzenék. A zenekarban megszólal a hegedű, a tambura, a tamburabrács, a nagybőgő, a derebuka, és az énekhang is.

Az Etnofon Zenei Társulás 1994-ben alakult Kiss Ferenc kezdeményezésére, aki azt megelőzően a külföldön is jól ismert Vízöntő és Kolinda együttesek egyik meghatározó személyisége volt. Virtuóz társaival egy markáns, autonóm zenei stílust alakított ki. Hosszabb lélegzetű kompozícióikban minden esetben a tradicionális magyar folklór motívumait dolgozzák fel. Zenéjükben egy elementáris, ősibb lét üzenetei sejlenek fel úgy, hogy közben a modern ember bonyolultabb élmény- és érzelemvilágát is hűen tükrözik. Az akusztikus népi hangszerek hagyományos játék- és díszítéstechnikáinak avatott használata, és a meditatív jellegű improvizációik teszik egyedivé és kissé filozofikussá dalaikat. Az archaikus népi szövegeket írott környezetbe ágyazzák, így azok egészen új jelentéstartalmakat kapnak. Dinamikus ritmusvilág, korszerű mondanivaló és hangzás, valamint színházi igényesség jellemzi előadásaikat.

A zenekar 1995-ben alakult Szentendrén. Részben a családi hagyományok, részben pedig a délszláv népzenéhez való személyes vonzódásuk miatt tűzték ki célul e különösen gazdag és értékes hagyomány ápolását.
„Az újszülöttet Söndörgőnek keresztelték, a névadó apa a Vujicsics Együttes. A fiúk megtanultak mindent, széttekintettek a világban, odafordultak az őket elbocsátó, vagy éppen elüldöző őshazához, felfrissítették és még magasabbra lobbantották a tüzet.” Petrovics Emil

2008-ban alakult nép- és jazz-zenészekből. Magyar népzenét és jazz ötvöznek bartóki vonalon továbbhaladva. Céljuk, hogy évek munkájával kialakítsanak egy mai korszerű improvizatív zenei stílust a magyar zenei anyanyelven megfogalmazva.

Az népzene, jazz, Bartók hármasból a népzene a magyar zenei anyanyelv, a jazz a kortárs improvizatív zene, Bartók pedig a régi és a modern, a magyar és az európai összeillesztője. Bartókhoz hasonló tisztelettel, alázattal és ízléssel szeretnék a két műfajt összeilleszteni. Jelenlegi zenéjük ennek a hosszú útnak az első állomása, az egymásra találás, egymás műfajának fölfedezése, ismerkedés, ötletelés. Zenéjük friss, ötletes, életigenlő. Könnyen fogyasztható, fülbemászó, de igényes marad. A kellemes dallamosság mögött mélyebb zenei gondolatok is rejtőznek, így nem csak a szórakozni vágyó, de a műértő hallgatóság is talál magának érdekességet a repertoárjukban.

Semmicske énekek szerelmekről, a boldog és boldogtalan menyasszonyságról, elválásról és elengedésről, barátságról, szeretetről, eleve elrendelt sorsokról…
A koncerten új zenei köntösbe bújtatott népdalok és balladák csendülnek fel, melyek az egykori hagyományos népi kultúra titkait, üzenetét őrzik, de megfejtésük, megismerésük örömöt jelent a mai kor embere számára is. Nem csupán a dallamok szépsége, a szövegek örökérvényűsége megragadó, de a bennük rejtve fennmaradt szokásrend, hit- és hagyományvilág is.