Tovább a tartalomhoz | Ugrás a navigációhoz

Személyes eszközök
Itt vagyunk: Főoldal Programajánló Személyes történelem - Zimándi Pius István és Kis Pál naplója
Bekezdések

Személyes történelem - Zimándi Pius István és Kis Pál naplója

— Felvéve: ,

Résztvevők: Bezsenyi Tamás és Bódi Lóránt történész PhD-hallgatók valamint Závada Pál író és Schmal Alexandra, a Magvető szerkesztője; Moderátor: K. Horváth Zsolt

Személyes történelem - Zimándi Pius István és Kis Pál naplója

Személyes történelem - Zimándi Pius István és Kis Pál naplója

Esemény megnevezése:
  • Budapest
  • hír
Időpont: 2016. 11. 07.
mikortól: 17:30 meddig: 19:00
Helyszín: Budapest
Esemény hozzáadása a naptárhoz vCal
iCal

Személyes történelem - Zimándi Pius István és Kis Pál naplója

2016. november 7., 17:30–19:00

ELTE Bölcsészettudományi Kar, 1088 Budapest Múzeum körút 6-8.

Személyes történelem - a Magvető és az ELTE Média Tanszék közös sorozata

Beszélgetés Zimándi Pius István és Kis Pál naplójáról

Résztvevők: Bezsenyi Tamás és Bódi Lóránt történész PhD-hallgatók valamint Závada Pál író és Schmal Alexandra, a Magvető szerkesztője
Moderátor: K. Horváth Zsolt


KIS PÁL: CSILLAGGAL NEM JÓ JÁRNI MOST

Kis Pál budapesti fényképész naplója (1944. október–december)

Kis Pál Király utcai napfényműterme a két világháború közötti portréfotózás kiemelkedő műhelye volt, ahol híres színészek, írók, operaénekesek is megfordultak. A fényképészt 1944 októberében a nyilasok elhurcolták, majd néhány hét múlva megszökött, visszatért a fővárosba, és egy körúti üzlethelyiségben rejtőzött. A munkaszolgálatban és a bujkálás során írt, szuggesztív erejű ceruzarajzokkal illusztrált naplója megrendítő olvasmány: a szerző felidézi a Pest határában végzett kényszermunkát, beszámol családja és szomszédai sorsáról a csillagos házban, a szökés körülményeiről és a bujkálás napjaiban szerzett tapasztalatairól. December elején Kis Pált letartóztatták és Buchenwaldba deportálták, itt halt meg 1945 januárjában. A kézirat a háború után előkerült a körúti rejtekhelyről, ma Izraelben, a cfáti Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeumában őrzik.
A napló mellé Kis Pál legszebb fényképeiből és egyéb dokumentumokból válogattunk, a szöveget Závada Pál és György Péter írásai keretezik.

ZIMÁNDI PIUS ISTVÁN: EGY ÉV TÖRTÉNETE NAPLÓJEGYZETEKBEN

(1944. március 19.–1945. március 17.)

Zimándi Pius premontrei szerzetestanár 1944-45-ös naplója hetven év után is izgalmas olvasmány. Pontos képet ad a korabeli politikai csatározásokról, az egy éven belül lezajló háromszori hatalomváltásról, frontok jövés-menéséről, sajtóhírekről és mindenütt terjedő rémhírekről, Budapest ostromának hétköznapjairól, a gödöllői rendház lakóinak háborús hányattatásairól, a korabeli egyházi értelmiség előítéleteiről és félelmeiről - keresztmetszet egy eddig elfeledett, precíziós optikával.
„Zimándi Pius az általam ismert naplóírók között teljesen egyedi kategóriát képez. Nem társadalmi helyzete miatt: a legtöbb szerző középosztálybeli. Az eddig ismertté vált naplók és visszaemlékezések alapvetően két csoportra bonthatók. Szerzőik egy része baloldali indíttatású, vagy a »keresztény középosztály« kultúrájával szemben komoly kritikát megfogalmazó személy, mint például Gyarmati Fanni vagy Márai Sándor; vagy viszonylag apolitikus, elsősorban a konkrét események leírására szorítkozó, sokszor fiatalkorú szemtanú. Olyan szerző naplója azonban, aki a keresztény középosztály 1944-45-ös hangulatát különösebb távolságtartás nélkül visszaadta volna, még nem jelent meg nyomtatásban.
Ez a körülmény adja Zimándi Pius írásának legnagyobb feszültségét [...] A naplóíró számos, másutt eddig nem tárgyalt részletről is ír; [...] munkája gazdag történelmi forrás.” (Ungváry Krisztián)

http://asztali.lutheran.hu/programajanlo/szemelyes-toertenelem-zimandi-pius-istvan-es-kis-pal-naploja-2/leadImage

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek