Matzon Ákos kortárs gyűjteménye

Matzon Ákos kortárs gyűjteménye

Semmelweis Szalon - Bp, , 1085 Mária u. 38-40.

2013. május 16. 18:00

Matzon Ákos Munkácsy-díjas festőművész csak a mai estén kiállítja és bemutatja kortárs gyűjteményének kiválasztott darabjait és

Finta József Kossuth-díjas építésszel és
Rockenbauer Zoltán PhD művészettörténésszel

közös beszélgetést kezdeményeznek a művekről és erről a sokakat érdeklő témáról.
Zene: Rozmán Lajos klarinétművész

“Az építészet a képzőművészetnek szerves része, valamikor vezető szerepet is vitt benne. Lassan azonban külön került, bár a mai napig összetartoznak és jó lenne, ha ez így is nyilvánulna meg. Szerintem az építészet a legmagasabb rendű képzőművészet, mert itt nemcsak egyfajta fantázia és művészi intuició kell, hanem hatalmas mérnöki tudás, logikus gondolkodás és a következményeivel is számolni kell.
Én egy kompromisszumokra képtelen ember voltam. Nem tudtam megalkudni és rengeteg vitám volt, ha nem az elképzelésem szerint készült el valami. Részben emiatt, egyszer csak visszatértem a gyerekkori elképzelésemhez, hogy képzőművész legyek és akkor elkezdtem festeni, rajzolni. Lassan kezdtek jönni a visszajelzések, hogy érdemes ezzel foglalkoznom. A fő motiváció persze az volt, hogy itt nem kell megalkudni, azt csinálok, amit akarok. Legfeljebb nem veszik meg a képet, vagy azt mondják, nekik ez nem tetszik.”

“Ha van egy nagyon erős hited és karaktered abban, hogy amit csinálsz az jó és nem hagyod magad ettől eltéríteni, akkor van arra esély, hogy létrehozzál valamit. A művészet semmi más, mint a szépség keresése. Ez végül is az embert - hitem szerint – jobbá és boldogabbá teszi. Hiányát nem érezzük, hogy az milyen fájó lenne számunkra. Minden eszközzel küzdeni kell, hogy ez a szomorú állapot ne következzen be.
A művészeknek – akik egyébként javarészt azért normális emberek, semmi különleges nincs bennük – fő feladata, hogy ezért a szépségeszményért küzdjenek. Én ezt teszem, mert tartást ad. Mellesleg rendkívül sok a zavaró tényező.
Ám végül is az ember azért dolgozik, hogy örömöt szerezzen önmagának és másoknak. Mércét állítunk önmagunk elé, mert a művészet, az alkotóművészet arról szól, . hogy szembesülünk a közönséggel.
Kultúra nélkül az emberi lét értelmetlen és szomorú.”