Akasztottak - Emlékkoncert Az 1956-os Forradalom Emlékére

— Felvéve: ,

Böröcz András installációja és Dés László zeneműve a Magyar Nemzeti Galériában.

Akasztottak - Emlékkoncert Az 1956-os Forradalom Emlékére

Akasztottak - Emlékkoncert Az 1956-os Forradalom Emlékére

Esemény megnevezése:
  • Budapest
  • hír
Időpont: 2016. 11. 04.
mikortól: 19:00 meddig: 20:00
Helyszín: Budapest
Esemény hozzáadása a naptárhoz vCal
iCal

Akasztottak - Böröcz András installációja és Dés László zeneműve
Emlékkoncert Az 1956-os Forradalom Emlékére

2016. november 4., 19:00–20:00
Magyar Nemzeti Galéria, Bp, Szent György tér 2.

BMC CD 021 
(Click to close)

"A darab ugyanúgy szól az életről, mint az erőszakos halálról, játékról és szenvedésről, ártatlanságról és gyilkolásról - a mindenkori áldozatokért." (Dés László)


A Magyar Nemzeti Galéria a nemzeti gyásznapon ezzel a különleges eseménnyel tiszteleg az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő megtorlások áldozatainak emléke előtt. Böröcz András: Akasztottak című, üreges platánfákból 1990-ben ütős hangszernek faragott szoborcsoportján Dés László 1999-ben írt zenedarabja szólal meg egy egyszeri performanszon, a Nemzeti Galéria kupolatermében.

Közreműködik:
Baksai Réka hegedű
Radics Ádám hegedű
Osztrosits Eszter brácsa
Zétényi Tamás cselló

Fábry Boglárka ütőhangszer
Janca Dániel ütőhangszer
Kiss Helga ütőhangszer
Varga Zoltán Mihály ütőhangszer

Leila Martial (F) ének
Dés András ütőhangszerek

http://asztali.lutheran.hu/programajanlo/akasztottak-emlekkoncert-az-1956-os-forradalom-emlekere/leadImage

Dés László: "A zene alakítja a szobrokat"

 

A szobrot nem kell megfejteni, önmagáért beszél. Azonnal nagy hatással volt rám, és különösen izgatott, hogy Böröcz András művei, nem "csak" szobrok, hanem hangszerek is. Nem csak távolról csodálandó műtárgyak, de megérinthetők, megszólaltathatók.
Egy képzőművészeti alkotás ihlette darabot írtam, egy képzőművészeti alkotásra. Az első problémám tartalmi volt - akasztott szobrokat sem ütök -, a megoldás a zene felől jött. Ha lefektetjük a szobrokat - tizenhét hangból álló, hatalmas marimbát adnak ki. Ha fekszik hangszer, ha felállítom, akasztott embert ábrázoló szobor. A tizenhét szobor hangszert négy ütős nyolc kezére osztottam el: 4-4-4-5-ös elosztásban, átfedésekkel. A "marimba" hangjai ismeretlenek voltak számomra, ezért a szobrok hangjaiból mintát vettem, és felállítottam egy relatív hangmagassági sorrendet. Néhány szobor, más-más helyen megütve különböző magasságú hangot ad, így a tizenhét szobor összesen huszonöt hangon szólal meg a darabban. Az ütős-szólamok megírásakor nemcsak a hangmagasságot vettem figyelembe, hanem a kivájt fatestek egymástól eltérő akusztikáját is: öblös, zengő, tompa, éles... A próbákon a sok ütéstől a szobrok alatt egyre gyűltek a forgácsok, aggódva kérdeztem Böröcztől: mi lesz? - "Ez így van jól - válaszolta -, a zene alakítja a szobrokat."
A darabot egy tíztagú kamaraegyüttesre írtam, négy ütőhangszeresre, négy vonósra - két hegedű, brácsa, cselló - és két női hangra. A két énekhang ugyanúgy különbözik egymástól mint a nagy "marimba" nyers, zörejszerű ősi rítusokat idéző hangja, a legérzékenyebb európai hangszerektől, a vonósoktól. Juhász Miczura Mónika elementáris erővel kiszakadó hangja és Lukin Zsuzsa érzékeny, visszafogott, tiszta előadásmódja - így együtt a gyász. Ez a darab egyetlen improvizációs "tétele", amelyben csak egy szerkezeti váz és hangok vannak megadva, de elhangzásuk ideje és a hangok sorrendje esetleges - a két művész improvizációja.
A darab ugyanúgy szól az életről, mint az erőszakos halálról, játékról és szenvedésről, ártatlanságról és gyilkolásról - a mindenkori áldozatokért.

(forrás: bmc)


Jegyek korlátozott számban kaphatók a múzeum jegypénztárában vagy a www.jegymester.hu oldalon.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek