Víziókkal a megkülönböztetés ellen - az Ámos Imre és a xx. század c. kiállítás a Rumbach utcai zsinagógában

„Elfelejtettek, mintha meghaltam volna,
olyan lettem, mint egy kallódó tárgy.”
(Zsolt 31, 13) 

„Hol van a te testvéred?” Mindez a kiállításon szögesdrót-felirat formájában olvasható jelezve, hogy a tagadás szelleme ma is köztünk bujkál. A keresztény-zsidó gondolkodás igyekszik olyan etikai alapot nyújtani, amely a jövőben képes a szeretet és a békességre törekvés eszközével felülírni minden kirekesztést, megkülönböztetést és békétlenségre törekvést.

A Zsidó Nyári Fesztivál a zsidó kultúra ünnepe. Hagyomány – és értékteremtés minden érdeklődő számára. Nem pusztán helyi esemény, hiszen a világ minden részéről érkeznek látogatók immár tizenhat éve. Az Otto Wagner által tervezett zsinagógában október 31-ig megtekinthető tárlat kulcsfontosságú a vallásközi párbeszéd szempontjából. Olyan kommunikációt erősít, amely a kultúra eszközével igyekszik felhívni mind a zsidóság, mind a magyar lakosság figyelmét a Magyarországon egyre erősödő antiszemitizmusra. A Megtört tér, Megtört idő, Törvény és törvénytelenség, Apokalipszis, Remény és áldás témáit megelevenítő, zsoltáridézetekkel felerősített tárlat a holokauszt érthetetlenségével, az európai etika megingásával szembesít. Az ámosi víziókat szemlélők belehelyezkedhetnek a történelem megrázó realitásába, a kifüggesztett írásokat olvasva pedig szembesülhetnek azzal, hogy korunk mezsgyéje bizony nem az egyéni érdekek, hanem a kollektíva mentén hivatott húzódni.

A Zsidó Nyári Fesztivál tizenhat éves és jelenleg is tartó feladata, hogy bizonyítsa, a magyar-zsidó kultúra integráns része a magyar kultúrának. A fesztivál szervezői bíznak abban, hogy ebben az évben is sok látogatót vonz majd mindkét zsinagóga programsorozata, hiszen a Nyári Fesztivál nem csupán zsidóknak, hanem minden kultúrára éhes érdeklődőnek szellemi táplálékul szolgál, amelynek lényege a nyitott, antiszemitizmus ellen való békés harc, az előítéletek korlátainak ledöntése.

Galambos Ádám, az összművészeti kiállítás kurátora hangsúlyozta, hogy a tárlat nem csupán Ámos életművére és életére, hanem az európai etika megingására is reflektál, amelynek koncepciója nem más, mint az élet mellett való kiállás, a bárminemű megkülönböztetéstől való elhatárolódás. A traumák átérzésén túl a megoldásra, a továbblépésre és a feldolgozásra ajánlott fókuszálni” – mondta a kurátor, majd hozzátette: „Felelősséggel tartozunk másokért, legyen szó nélkülözőkről, perifériára szorultakról, megítéltekről. A magyar evangélikus egyház felelősséget érez a múltban elkövetett mulasztásaiért, éppen ezért a jelen kiállítást a bocsánatkérés szolgálatába kívánja állítani.”

A megnyitón dr. Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi üzenete is elhangzott: „íme egy monoteista vallás, mely a meglévő teológiai ellentétek ellenére is tökéletesen megbékélt azzal, hogy alapvető bibliai jelentőségéhez, etikai magatartásához híven útmutató legyen az emberiség számára. A híres etikai parancs, a szeresd felebarátodat minden embertársunk számára kikerülhetetlen. Az ellentétek soha nem fajulhatnak ellenségeskedéssé, gyűlölködéssé.”

Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője köszöntőjében elmondta, hogy a kiállítás és a Fesztivál aktuális üzenete nemcsak az országban élőkre, hanem a magyar kormányra nézve is fontos üzenetet hordoz. „Legyen a szívünkben gyász, mások kultúrája legyen a miénk is” – javasolta Prőhle.

A tárlat megnyitóján utolsóként felszólaló Konrád György Ámos Imre naplójából olvasott fel részleteket. „Ámos szavaival kívánom bemutatni a művész helyzetét abban az útban, ami mondhatni: világos érzékeléssel ment a halál felé, amelyet képeinek szimbolikája is tanúsít” – kezdte a világhírű író, majd kiemelte: a legfontosabb, amit egy ország a zsidó lakosságért tehet, hogy polgárait gondolkodásra és együttérzésre neveli. „A holokauszthoz kapcsolódó helyek látogatása erősen ajánlott, hiszen csakis fájdalmas szembesülések árán lehetünk képesek átélni a túlélők hányattatásait, átérezni az egyéni és kollektív veszteségeket” – tette hozzá Konrád György.

Habár az Ámos Imre tárlatot egészen október 31-ig látogathatják az érdeklődők, a Fesztivál szeptember 2-án a Művésznők a gyermekekért jótékonysági gálaesttel zárul a Dohány Utcai Zsinagógában. A fesztivál szervezői úgy vélik, nem mehetnek el a segítségre, támogatásra szoruló magyar földön élő gyermekek mellett. A koncert kétségkívül a legelegánsabb közvetítőszerepet képes betölteni az egymás iránti törődést illetően.

Ámos Imre és a 20. század

Feldolgozni a feldolgozhatatlant? Mit kezdünk a múlt sötét oldalával? Mi történik akkor, amikor a kvalitást és az életet mások korlátozzák vagy ideológiai alapon megsemmisítik? Lehet-e a széthúzás helyett testvériségen alapuló társadalmat elképzelni? Van remény? A második világháborút megelőzően a párizsi világkiállítás idejére az Eiffel-torony oldalára a művészek akaratából a PAX felirat került. Ma Ámos Imre egyik alkotására helyeztük el úgy a béke jelképét, hogy közben művészeket kértünk meg az együtt gondolkodásra, az összefogásra. Ámos Imre életén és művészetén keresztül szembesülhetünk a holokauszt esztelenségével, a szolidaritás hiányával, az ember embertelenségével. A „magyar Chagall” és még százezrek kegyetlen meggyilkolása azonban nemcsak saját korának, hanem jelenünknek is üzen. „Hol van a te testvéred?” Alapvetően ezt a kérdést kutatják és keresik a feldolgozás lehetőségének reményében, a testvériség jegyében a kötet alkotói. 

A kötet szerzői:
VÉDNÖKÖK: Schweitzer József, Fabiny Tamás, Várszegi Asztrik
IRODALOM: Darvasi László, Ferdinandy György, Juhász Ferenc, Kertész Imre, Krasznahorkai László, Lator László, Parti-Nagy Lajos, Petőcz András, Podmaniczky Szilárd, Takács Zsuzsa, Tolnai Ottó, Závada Pál
KÉPZŐMŰVÉSZET: Aknay János, Ámos Imre, Anna Mark, Benczúr Emese, Bohus Zoltán, Böröcz András, Deim Pál, Ézsiás István, Fehér László, Haász István, Haraszty István, Hollán Sándor, Kalmár János, Konok Tamás, Kovács-Gombos Gábor, Lugossy Mária, Matzon Ákos, Megyik János, Nádler István, Pauer Gyula, Szüts Miklós, Tölg-Molnár Zoltán, Váli Dezső, Vojnich Erzsébet
FILM: Gothár Péter
ZENE: Dés László, Fassang László, Vukán György, Szent Efrém Férfikar

176 oldal + DVD melléklet, 240x240 mm, keménytáblás, ISBN 978-963-13-6179-7, 2013