Öt párbeszéd - Rendhagyó könyvbemutató a Pilinszky Kávéházban
A még hivatalosan meg sem nyitott Pilinszky Kávéházban mutatták be kissé rendhagyó módon az Öt párbeszéd című könyvet, mely a társadalom, a kultúra, a közélet, a művészet és tudomány területein tevékenykedő emberek, valamint egyházi személyek gondolatait tolmácsolják. A könyvben rögzített beszélgetések részben saját emberi mivoltunkra, identitásukra, másfelől az értelmiség szerepére keresik a választ, de az egyház felelősségéről, valamint a Genezisről is folytattak beszélgetéseket.
A könyvbemutatót Oberfrank Pál kezdte meg, aki röviden
ismertette a kezében tartott kötetet, és még az elején leszögezte, hogy
bár ő nem egy philosz, csak egy színész, de a könyv értékben és gondolatokban gazdag "világa" mindenki számára ajánlott, aki nyitott szemmel jár a világban, és bizonyos kérdésekre keresi a válaszokat. A színész elmondta továbbá, hogy a mostanában nyíló kávéház szeretne teret engedni a kultúrának, részben ezt a cél tűzte ki maga elé.
A könyv ismertetése után aztán izgalmas beszélgetés kezdődött a négy meghívott vendég, Jókai Anna írónő, Heller Ágnes filozófus, Csepregi András evangélikus lelkész, és Fabiny Tamás püspök között. A beszélgetés tulajdonképpen egy Gauguin kép címéből bontakozott ki, a "Honnan jöttünk, kik vagyunk, hová megyünk"
gondolatból, melyet aztán a meghívott vendégek elkezdtek a saját
aspektusukból elemezni, s mindenki hozzátette saját hitét és
gondolatrendszerének alappilléreit.
Fabiny Tamás a feltett kérdéssel kapcsolatban a zarándoklat fontosságát emelte ki, hiszen a jelenség és fogalom átemelhető a mai világba: "küldetésünk van, tartunk valahova, van célja az életünknek." Heller Ágnes filozófus a kérdésre kérdéssel válaszolt: "Kik azok a mi? Mikor feltesszük a kérdést, ezt is fel kell tenni."
Heller szerint mindenképpen definiálni kell, hogy tulajdonképpen kikről
is van szó; népcsoportról, vallási gyülekezetről, vagy netán az egész
emberiségről.
Jókai Anna írónő részben a művészet szempontjából közelítette meg a kérdést. "Maga a művész honnan jön, és mi a célja? És az ember?" Az írónő Fabiny Tamás gondolataira is reagált, mikor azt mondta: "Jó
lenne zarándoknak lenni, sajnos sok esetben csavargásról van szó…A
zarándok pontosan tudja, hogy az úttal Istennek tartozik, és valójában
egy belső utat jár be." Jókai szerint az ember nem igazán tudja mit
akar, csak keres valamit, és így éli le az életét. Az írónő
lehetetlennek tartja, hogy ne legyen valamilyen feladatunk, hogy csak
eszünk, iszunk, alszunk és élvezünk. Külön kifejtette, hogy a művészet,
vagy csak általában a tehetség ajándék, és használni kell, mégpedig a
társadalom vagy nagyobb keretekben mozogva az emberiség javára. Egy
ember ettől válik emberré, hogy az a plusz, ami benne van, kifelé is
tükröződik. "Nem csak hiszek abban, de tudom: az emberiség jött valahonnan" - tette hozzá Jókai Anna.
Csepregi András is az utazás metaforájával élt; Jákob történetét hozta fel példának és az ő híres lajtorjáját. "Az
élet utazás, Isten előtt folytatott utazás, melynek során az ember hol
szalad Isten előtt, hol meg kullog utána, de olykor megáll előtte." A lelkész szerint minden ember élete során változnak a periódusok, amikor keresi önmagát.
A beszélgetés folyamán felmerült Hamvas Béla egyik nagyon is találó mondata az emberrel kapcsolatban, miszerint "Mindannyian oda vagyunk kozmálva."
Jókai Anna szerint ez a mondat tökéletesen kifejezi az embert, azt,
hogy nem tökéletes, de lehet valamiféle tökéletes szándék felé terelni
az életet, a gondolkodást, az identitást. Weöres Sándor egysoros verse is helyet kapott a beszélgetésben, sőt egy ideig ezen a síkon folytatódott az eszmecsere: "Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra."
A könyvbemutató így kissé rendhagyó módon négy ember eszmei, vallási és társadalmi beszélgetésévé
vált, és az izgalmas témák, a lét és a szeretet erejének boncolgatása
igazi filozófiai és kulturális csemegét nyújtott a közönség számára. Galambos Ádámnak, a könyv szerkesztőjének nem titkolt célja az, hogy a most megjelenő Öt párbeszéd című
könyv egy sorozat kezdetét jelentse, ahol a gondolatok és emberek
beszélgetések által indulnak különös és reményteli útjukra, hogy a
társadalom, a kultúra, a vallás, és gondolkodás része legyen a
hétköznapoknak, része legyen az ember életének, és az emberiség
egyetemes közösségtudatának.
A bemutató végén egy pohár borral a
kézben az ott lévők talán elgondolkodtak azon, amit Jókai Anna mondott,
miszerint van küldetésünk. Számomra a kérdés csak az, hogy képes-e minden ember rátalálni saját küldetéstudatára,
és ezáltal formálisan és tartalmilag is gazdagítani az életet. Igen,
talán ez a legfontosabb kérdés ma, amikor - Jókai Anna szavait idézve -
"az emberiség lázadó kamaszként száll szembe mindennel."
forrás: Napvilág.net