Asztali beszélgetések… – Európa | Iszlám és kereszténység?

 Asztali beszélgetések… – Európa | Iszlám és kereszténység?

 Beszélgetőtársak:

SULOK ZOLTÁN – a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke
BÉRES TAMÁS – lelkész, az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektorhelyettese
Moderátor: Galambos Ádám – evangélikus teológus

Téma: Európa | Iszlám és kereszténység?

A dispután többek között arra keressük a válaszokat – és további kérdéseket –, hogy mit jelent a 21. században a iszlám-keresztény párbeszéd. Kitérünk a vallási fanatizmus kérdésére, valamint az együttélés lehetőségeire és példáira is. A beszélgetésen érintjük Európa identitásának kérdését, valamint megvitatjuk, hogy létezhet-e vallási sokszínűség. A beszélgetés alatt az iszlám és kereszténység alaptanait is tisztázzuk.

 A disputára 2019. február 28-án a Petőfi Irodalmi Múzeumban került sor.

Európa – Iszlám és kereszténység?

Létezik párbeszéd az iszlám és a keresztény vallás között? Mit jelent a vallási fanatizmus? Van válasz a szekularizációra? Béres Tamás lelkész, teológus, az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) rektorhelyettese és Sulok Zoltán, a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke volt az Asztali beszélgetések sorozat vendége a Petőfi Irodalmi Múzeumban. (evangelikus.hu)

A disputa elején a beszélgetőtársak a vallásközi párbeszéd kérdésével kapcsolatban az Assisi-modellt idézték fel: II. János Pál pápa meghívására vallási vezetők először 1986-ban találkoztak és imádkoztak közösen Assisiben, mely találkozó 2002-ben és 2011-ben megismétlődött. Sulok Zoltán elmondta, hogy nagy hangsúlyt kell helyezni a vallások közötti párbeszédre, a kölcsönös megismerésre, ugyanakkor emlékeztetett, hogy a vallások különböző rítusai miatt az imádság szó helyett a közös fohászt érdemes használni. Béres Tamás kifejtette, hogy a vallások képviselői tudnak közösen Istenhez fordulni, erre nem csak Assisiben, hanem számos más esetben is találunk példát. Az evangélikus teológus és egyetemi tanár arra is kitért, hogy a párbeszédre Európában nemcsak a vallások között, hanem az ateistákkal folytatott beszélgetések formájában is nagy szükség van. Példaként a Bajor Katolikus Akadémia rendezésében, Jürgen Habermas  filozófus és Joseph Ratzinger, a későbbi XVI. Benedek pápa között 2004-ben megvalósult dialógust említette. 

A beszélgetőtársak érintették az iszlám és a kereszténység alaptanainak kérdését, rámutattak arra, hogy a történelem fájó emlékei ellenére egyik vallás sem tűri a másik emberrel szembeni erőszakot. A vallási fundamentalizmus kérdésében Sulok Zoltán arra figyelmeztetett, hogy a fundamentalizmus szó a vallás lényegéhez történő visszatalálást jelenti, mely nem azonos a szélsőségességgel. A muszlim vezető elmondta, hogy az iszlámban nem lehet terrorizmus. Béres Tamás hozzátette, hogy a kereszténység erejét az jelenthetné, ha a visszatalálást képviselné, azaz minél inkább megélné a jézusi utat. „Úgy tudunk arról gondoskodni, hogy el ne feledkezzünk a lényegről, hogy nagyon módszeresen, felkészülten, a lehető legnagyobb belátással és közösségben olvassuk és értelmezzük a  Jézus ról szóló szövegeinket” – mondta az EHE rektorhelyettese.

Sulok Zoltán hangsúlyozta, hogy hittudósaik közül többen megfogalmazták, hogy a hazaszeretet és a lojalitás a földért az ember része: „Az ember helytartónak rendeltetett a földre (…) Azért tudunk felelősséget viselni, ahol éppen élünk. Azt a földet kell óvnunk, lakóinak ott kell jóságot sugároznunk.” Sulok Zoltán ezzel kapcsolatban Mohamed prófétát idézte, aki szerint „az a muszlim, akinek a kezétől és nyelvétől az emberek biztonságban vannak”.

„A globális témák helyi képviseletében együtt tudunk élni” – fogalmazott Béres Tamás, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a vallásközi párbeszéd leginkább a globális kérdések mellett történő együttes kiállásban tudna megtestesülni és transzparensé válni.

Az Asztali beszélgetés teljes terjedelmében itt nézhető meg: