Asztali beszélgetések… – Fabiny Tamás és Röhrig Géza disputája
Istenképűségünk szorító kérdése. Éheztem, és ennem adtatok? Az Asztali beszélgetések sorozat keretében telt ház előtt zajlott Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspök és Röhrig Géza Kossuth-díjas színész, költő disputája a Petőfi Irodalmi Múzeumban, 2019. március 28-án.
Éheztem és ennem adtatok?
Asztali beszélgetések… – Fabiny Tamás és Röhrig Géza disputája itt nézhető meg:
A beszélgetés a fedél nélkül és a mélyszegénységben élők helyzetéről, és a többségi társadalom egyéni és közösségi felelősségéről szólt.
A disputa első felében Fabiny Tamás mutatott rá Dávid zsoltára alapján – „micsoda a halandó – mondom –, hogy törődsz vele, és az emberfia, hogy gondod van rá?” (Zsolt 8,5) –, hogy „olyan Istenünk van, aki enni ad az embernek, aki gondoskodik a gyermekéről.” Az evangélikus püspök elmondta, hogy „Isten az embernek méltóságot akar adni. Ez a méltóság az, ami nemcsak a jólétben élő emberek, hanem a ruhátlan, az éhező, a menekült és kitaszított testvéreinknek is a sajátossága”.
Röhrig Géza elmondta, hogy Isten teremtményeiként akkor járunk el helyesen, ha a „legyen meg a te akaratod” bibliai lelkület szerint élünk. „A lényeg nem az, hogy a saját akaratunkat megvalósítsuk, azzal nem érünk el semmit. Egy végtelen választ el minket Istentől, és ezt a végtelent csak egy végtelen tudja áthidalni. Az egyetlen formája annak, hogy kapcsolatba kerüljünk az Örökkévalóval, ha az Ő akaratát tesszük meg” – mondta a költő. Röhrig Géza ennek fényében emlékeztetett, hogy nem az a kérdés, hogy van-e Isten, hanem az, hogy ki ő, és mit akar.
A beszélgetésen konkrét példák említésén keresztül is szó volt az utcán élők mellett az ingatlanban lakó és mégis mélyszegénységben ínséget szenvedő testvéreinkről, továbbá a börtönviselt szülők gyermekeiről és a szociális intézményekben felnövő fiatalokról is. Mindezen kérdésekre most nem a beszélgetés alapján, hanem Röhrig Géza káin című versének részletével reflektálunk:
nincs nálam harapnivaló semmi
hóember ha lennék orrom megehetnéd
nem tudom ki ő fekvő test a járdán
megnyílt ajakkal vajúdik egy emlék
nyújts feléje védő kart Uram
éva hörög itt ádám halott már
káinként futok csörtetek az éjben
utolér s lám bekerít az oltár
A disputapartnerek kitértek a mélyszegénységben élők megsegítésének etikai kérdésére, érintették az egyházi szociális hálóként való működését és a problematikájának feszültségét, valamint az egyéni felelősségvállalás és a tolerancia kérdését is. Fabiny Tamás Keken András és Sztehlo Gábor lelkészek szolgálatát felelevenítve rámutatott, hogy az egyházon belül számos olyan hitvalló életút emelhető ki, akik az elesettek segítéséért tettek és álltak ki. Az elnök-püspök ugyanakkor figyelmeztetett, hogy helytelen az a magatartás, amikor az egyház intézményes rendszerére hárítjuk a hívő ember segítői magatartását, és nem cselekedjük meg a magunk feladatát. A beszélgetőtársak szóltak a lelki szegénység fogalmáról is, arról a kérdésről, hogy miként lehet azon testvéreinknek segítségére lennünk, akik magányosak, egyedül vannak.
A dispután Röhrig Géza angyalvakond című verseskötetét is érintték, mely a Fedél Nélkül Könyvek sorozat részeként a Menhely Alapítvány gondozásában jelent meg. A verseskötetet fedél nélkül élők árusítják, a könyv bevétele a hajléktalanok megélhetését segíti. A beszélgetésen Krajcsovics Éva festőművész két, a hajléktalanságra reflektáló alkotása is látható volt.
Elfelejtett jelszó?
