Az 1984-ben megfogalmazott gondolat - hozzáférhetővé, ingyenesen megtekinthetővé tenni emlékhelyeket, műemlékeket a nyilvánosság számára - az évek során alapjaiban nem változott. Az Európa Tanács által indított Európai Örökség Napok rendezvénysorozat során a kapuk megnyitása már nem cél, hanem eszköz az alábbi célok érdekében:
- megismertetni, közelebb vinni az európai polgárokat kulturális örökségükhöz,
- felhívni a figyelmüket az örökség folyamatos megőrzésére, védelmére (különös tekintettel a veszélyeztetett emlékekre),
- lehetővé tenni számukra, hogy jobban megismerjék és megértsék egymást a nyelvi és kulturális különbözőségek ellenére,
- más közösségek kulturális értékeinek, műemlékeinek megismertetése, felfedezése,
- tudatosságnövelő tevékenység (sikere növeli azoknak a magán- és közintézményeknek az elismertségét, presztízsét, amelyek az örökség védelmével és bemutatásával foglalkoznak),
- a látogatók megismertetése különböző kulturális intézmények tevékenységével,
- a kulturális értelemben vett másság elfogadása,
- sokkal nyitottabb viselkedés előmozdítása és így hatékonyabb ellenállás a szélsőségekkel (nácizmus, idegengyűlölet, intolerancia) szemben,
- a lakóhelyhez, országhoz való kötődés, az azonosságtudat erősítése, kulcsszerep az identitás-keresésben és a kollektív tudat erősítésében.
Az Európai Örökség Napok fontos szerepet játszik az európai
identitástudat kialakításában, nemcsak kulturális, hanem szociális,
politikai és gazdasági értelemben is. Köszönhetően legalább részben a
közös örökség felfedezésének, Európát egyfajta gyűjtőhelynek lehet
nevezni, amelyet a kölcsönös megbecsülés, megértés és a másság
elfogadása jellemez.