Kertész Imre-est

Az Asztali beszélgetések sorozat keretében január végén Darvas István rabbi és Fabiny Tamás evangélikus püspök beszélgetett a kertészi életmű egy-egy idézete alapján irodalomról, holokausztról és az emlékezet kérdésköréről. Februárban Szőke Szabolcs zenész közreműködésével az irodalom és zene párbeszédének lehettek átélői az érdeklődők a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Kertész Imre-est

Kertész Imre-est

 Asztali beszélgetések... – KERTÉSZ IMRE-EST

Kertész Imre-est

A januári Asztali beszélgetések alkalmával a Zsidó-keresztény párbeszéd Kertész Imre életművéről címmel meghirdetett dispután Fabiny Tamás püspök és Darvas István rabbi beszélgetett az életműről. (Részletes beszámoló és a beszélgetés videófelvétele itt érhető el.)

A 2004 óta megrendezésre kerülő Asztali beszélgetések sorozat életében formabontó volt a februári alkalom, hiszen a több mint háromszáz disputa és egyéb rendezvény során ekkor fordult elő először, hogy a közös gondolkodást lemondás miatt kellett elhagyni. S bár igaz, hogy Hafner Zoltán és Schein Gábor irodalomtörténészek a Kertész Imre Intézet körül kialakult nézeteltérés miatt nem ültek egy asztalhoz, hogy Kertész Imre irodalmi örökségéről disputát folytassanak, az alkalom mégsem maradt el.

Szőke Szabolcs többször előadott már Kertész Imre lakásán, valamint a Nobel-díjas író kérésének megfelelően közreműködőként részt vett a Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett ünnepségen is, ahol tisztelői az akkor 85 éves írót köszöntötték. Az est során megelevenedett Kertész Imre hangja is, ugyanis az elhangzó idézetek a szerző előadásában felvételről voltak hallhatók. Részletek hangoztak el a Gályanaplóból, A stockholmi beszédből, a Hamburgi esszéből és a Valaki másból. A kiváló zenész, gadulkaművész különleges előadással folytatott párbeszédet az író műveivel, így az est folyamán az idézetekre válaszoló vagy azok alapján a zene nyelvén újabb kérdéseket megfogalmazó művek dialógusának lehettek a jelenlévők tanúi.

Galambos Ádám elmondta: „Kertész Imre műveire nem voltunk felkészülve. A stockholmi beszédre végképp nem. Hogyan is lehettünk volna, hiszen egy olyan társadalomban éltünk és élünk, amelyikben az elmúlt immáron több mint százötven év traumáit nem hogy kibeszélni nem lehetett, hanem azok számos esetben politikai játszótérként használt, manipulatív eszközökké degradálódtak a közbeszédben. Megrázkódtatásból megrázkódtatásba léptünk, és a rendszerváltást követően, a szabadság lehetőségében éppen e traumák közül került a felszínre egy, mely nem csak megrázó, hanem önmagunkat szembesítő és identitásunkat érintő kérdéseket helyezett a fókuszba. Érdekes, hogy a kertészi életmű mai nagy nehézsége éppen ugyanaz, mint a erőssége: az, hogy etikai irodalom.”

Az evangélikus teológus kifejtette: „Kertész műveiben a szembenézést, az emlékezetpolitika kérdését és az újbóli önmeghatározás igényét fogalmazza meg felénk... Reménykeltő, hogy Kertész Imre irodalmi munkásságával már eddig is többen kiválóan foglalkoztak. Hasznos lenne, ha ez a tudás párbeszéddé alakulhatna, hogy e páratlan életmű ne csak irodalomtörténetileg, hanem széles társadalmi körben is a helyére kerüljön. Abban bízunk, hogy a jövőben ez meg fog történni.”

Részlet a Kertész Imre-estből:

 

Petőfi Irodalmi Múzeum; 2018. február 22.

 

Beszélgetés Kertész Imréről

 

Kertész Imre emlékét elevenítették fel az Asztali beszélgetések programsorozat részeként a Petőfi Irodalmi Múzeumban február 22-én este. Az elhangzott előadásban nemcsak szó volt a szerzőről, hanem őt magát hallhattuk hangfelvételeken, melyeket vetített képek és Szőke Szabolcs gadulkaművész különleges előadása kísért. (Forrás: kultura.hu / Antal Lilla)

Az Asztali beszélgetések sorozatot 2004-ben kezdték meg azzal a céllal, hogy elősegítsék a párbeszédet, szellemi és kulturális hidat építsenek egyház és világ között. Azóta több mint 300 előadást szerveztek közös gondolkodásra invitálva egy közéleti személyiséget és egy evangélikus lelkészt, valamint az érdeklődő közönséget.

Az est házigazdája, Galambos Ádám evangélikus teológus szerint: „Kertész Imre műveire nem voltunk felkészülve. Stockholmi beszédére végképp nem. Hogyan is lehettünk volna, hiszen olyan társadalomban éltünk és élünk, ahol az elmúlt már több mint 150 év traumái nemhogy kibeszélve nem lettek egy-egy rendezvény során, hanem azokat számos esetben politikai játszótérként, manipulatív eszközökké degradáló történetként használtak.” Arról is beszélt, hogyan vált az irodalmi nyelv által megkerülhetetlenné Kertész traumáról való párbeszéde. Ahogy az író mondta: „az ember nem arra születik, hogy kimustrált alkatrészként eltűnjön a történelemben, hanem hogy megértse sorsát, szembenézzen halandóságával és hogy megmentse a lelkét.” Galambos Ádám szerint „fontos és reménykeltő, hogy Kertész Imre irodalmi munkásságával már egyre többen kiválóan foglalkoztak. Hasznos lenne, ha ez a tudás párbeszéddé alakulhatna, hogy a páratlan életmű ne csak irodalmi, hanem széles társadalmi körben is helyet kapjon.”

A műsorvezető ezt követően bemutatta a közönségnek Szőke Szabolcsot, aki játékával irodalom és zene párbeszédét teremtette meg az est során. A zenész – aki többször lépett már fel Kertész Imre lakásában is – különleges hangzású, keleti vonós hangszeren, gadulkán játszott: a Nobel-díjas író idézeteire válaszoló, azok alapján újabb kérdéseket megfogalmazó műveket adott elő.

Számos idézet hangzott el többek között a Gályanaplóból, A holocaust mint kultúra, a Valaki más: a változás krónikáj

című művekből, valamint a stockholmi beszédből, felelevenítve Kertész munkásságát, így tisztelegve az író emléke előtt.

 

Kertész Imre-est


KERTÉSZ IMRE – Darvas István és Fabiny Tamás beszélgetése   Kertész Imre - Darvas István és Fabiny Tamás

 

Kertész Imre, Schweitzes József és Jutta Hausmann  Kertész Imre, Schweitzer József és Jutta Hausmann disputája

 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek