Tovább a tartalomhoz | Ugrás a navigációhoz

Személyes eszközök
Itt vagyunk: Főoldal Cikkek rendezvényeinkről Képes tárlatvezetés az Ámos Imre és a XX. század című kiállításhoz
Bekezdések

Képes tárlatvezetés az Ámos Imre és a XX. század című kiállításhoz

Gondolatok a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában látható kiállítás kapcsán.

DSCF3068

Szögesdrótba rejtett nyírfakérgek

Ámos Imre 1942-es ukrajnai munkaszolgálata alatt már papírhoz sem jutott hozzá. Csak egy golyóstolla volt. Egy, az arra oly gyakori nyírfából hántolt le egy apró darabot, majd tollal alkotni kezdett. Onnan még hazajött, a nyírfa alkotást feleségének, Anna Margitnak adta, majd az Antal-Lusztig Gyűjtemény egyik féltett darabja lett. 2013-ban kortárs művészeket kértünk meg, hogy nyírfakéregre alkossanak. Az volt a kérésünk, hogy találkozva a hordozó és a méret korlátaival foglalkozzanak azzal a kérdéssel, hogy mit jelent ma megkötötten alkotni. Tíz művész – Aknay János, Benczúr Emese, Böröcz András, Ézsiás István, Fehér László, Haász István, Kalmár János, Konok Tamás, Kovács-Gombos Gábor, Tölg-Molnár Zoltán – küldte vissza saját nyírfa alkotását. Ezt Szabad Júlia egy, a zsinagógában található szögesdrót hengerrel installálta. Ez a csoportos emlékmű kiáltvány a beszorítottság, a korlátozottság ellen.

DSCF3082

„Elfelejtettek, mintha meghaltam volna, olyan lettem, mint egy kallódó tárgy” (Zsolt 31, 13) – olvasható a feliraton. Mindez egy olyan térben látható, ahol a földön otthagyott, régen pompázó, a zsinagógát díszítő tárgyak hevernek. Fájdalmas valóság. Ugyanolyan fájdalom, mint ami Ámos Imrével, Radnóti Miklóssal, Szerb Antallal és ezer és ezer ismeretlennel történt. Váli Dezső zsidó temetője, Matzon Ákos reliefje, Szüts Miklós kiáltó diptichonja egy méltatlanul elhagyott térben.

DSCF3086

A Rumbach utcai zsinagóga tóratartójának helye még most is üresen áll. Az ajtók a kiállítást megelőzően egy oldalsó zugban hevertek. Az előtérben Lugossy Mária Meredek út című alkotása látható. A rendezésnél a tóratartó ajtóit visszahelyeztük, közé került a kiállítás szögesdrótból kiírt mottója: „Hol van a te testvéred?” A Genezis könyvében Kaint kérdezi az Úr, hogy hol van Ábel. Kain pökhendi válasza megegyezik a holokauszt idején a deportáltaktól elfordított arcú emberekével, vagy azokkal, akik ma elmennek azok mellett akiket megkülönböztetnek, kiszolgáltatnak, eltipornak. „Talán őrizője vagyok én a testvéremnek?” – kérdezte Kain, aki addigra már elkövette az első embergyilkosságot. Pauer Gyula Sorskönyv című alkotása mintegy könyvként nehezedik a feliratra. Mit teszünk holnap?

DSCF3090

Ámos Imrétől jelenleg tizenkettő alkotás látható a kiállításon. Ezeket kortárs művek ölelik. Az előtérben Bohus Zoltán Vízió című alkotása egy olyan híd, amely egyik oldalról összeér, a másik nézetből a két oldal egymással nincs szinkronban. Ezt egy tróglira helyeztük, mintegy kérdést feltéve: építünk vagy rombolunk? A háttérben kortárs írók kézzel írott vallomásai találhatóak. Ezek tanúskodások arról, hogy mit gondol Kertész Imre, Podmaniczky Szilárd, Takács Zsuzsa vagy Parti-Nagy Lajos az ámosi életműről és arról, amit vele és sorstársaival tettek.

DSCF3104

A zsinagóga bal oldali ajtajára erősített alkotás Tölg-Molnár Zoltán munkája. A felirat „esse” azaz lenni. A régebben közlekedésre használt átjárót mára befalazták. A falnak nekitámasztva található ez az ajtó. A lét a holokauszt idején kérdéssé vált... Háttérben Konok Tamás Ezer ember emlékére című alkotása közben arra figyelmeztet, hogy a létért való kiállás minden kor és minden ember felelőssége és feladata.

DSCF3250

A Rumbach utcai zsinagógát a bécsi szecesszió egyik meghatározó építésze, Otto Wagner tervezte. Az 1872-ben, romantikus mór stílusban megépülő épület a a konzervatív zsidók, az úgynevezett „statusquo” zsidóság budapesti főtemploma volt. 1941. augusztus végén a nácik internálótáborként használták és több ezer embert Kamenyeck-Podolszkba deportáltak innen. Az épület ma is romosan, elhagyatottan hirdeti a múlt érthetetlenségét.

forrás: librarius.hu

 

Ámos Imre és a XX. század - kortárs összművészeti kiállítás 

Budapest, Rumbach utcai zsinagóga

2013. augusztus 25 - október 31.


A kiállítás fővédnöke: 

Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi.

 

A kiállítás védnökei:

Fabiny Tamás evangélikus püspök és Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát.

 

null

 

 

Kiállító művészek: 


IRODALOM

Darvasi László, Ferdinandy György, Juhász Ferenc, Kertész Imre, Krasznahorkai László, Lator László, Parti-Nagy Lajos, Petőcz András, Podmaniczky Szilárd, Takács Zsuzsa, Závada Pál

 
 

KÉPZŐMŰVÉSZET

Aknay János, Ámos Imre, Anna Mark, Benczúr Emese, Bohus Zoltán, Böröcz András, Deim Pál, Ézsiás István, Fehér László, Haász István, Haraszty István, Hollán Sándor, Kalmár János, Konok Tamás, Kovács-Gombos Gábor, Lugossy Mária, Matzon Ákos, Megyik János, Nádler István, Pauer Gyula, Szüts Miklós, Tölg-Molnár Zoltán, Váli Dezső, Vojnich Erzsébet

 

ZENE

Dés László, Fassang László, Vukán György, Szent Efrém Férfikar

 

KIÁLTVÁNY

 

1, Az élet tisztelete alapvető, mindenkit megillető és mindenkit a másik tiszteletben tartására kötelező érték.


2, Az európai etika a XX. században sérült; helyreállítása megtörténhet a zsidó-keresztény kultúrára alapozva.


3, Az emberi kreáció magában hordja az egymásért, az emberért és a természetért való felelősségvállalást. A visszaélésektől elzárkózik, az igazságnak ad helyet.


4, Az emberi kultúra felelőssége, hogy elutasítson mindenféle bántalmazást; az erőszakot elítéli, és békességre törekszik.


5, Az individuum nem önmagában áll; szem előtt tartja a közösséget és annak értékeit, és ezek tudatában, a jót keresve dönt.


6, A faji, nemi, származási vagy bármilyen egyéb megkülönböztetéssel szemben az egyenlőség, az egyetemes emberi értékek mellett áll ki.


7, Az egyéni, társadalmi, politikai érdekeken felül áll egy egyetemes norma, amely ezeket meghatározza. Ez a másik ember elfogadásán, az élet tiszteletén alapul.

 

 

Bemutatták az Ámos Imre és a 20. század című albumot Ámos Imre és a 20. század

Feldolgozni a feldolgozhatatlant? Mit kezdünk a múlt sötét oldalával? Mi történik akkor, amikor a kvalitást és az életet mások korlátozzák vagy ideológiai alapon megsemmisítik? Lehet-e a széthúzás helyett testvériségen alapuló társadalmat elképzelni? Van remény? A második világháborút megelőzően a párizsi világkiállítás idejére az Eiffel-torony oldalára a művészek akaratából a PAX felirat került. Ma Ámos Imre egyik alkotására helyeztük el úgy a béke jelképét, hogy közben művészeket kértünk meg az együtt gondolkodásra, az összefogásra. Ámos Imre életén és művészetén keresztül szembesülhetünk a holokauszt esztelenségével, a szolidaritás hiányával, az ember embertelenségével. A „magyar Chagall” és még százezrek kegyetlen meggyilkolása azonban nemcsak saját korának, hanem jelenünknek is üzen. „Hol van a te testvéred?” Alapvetően ezt a kérdést kutatják és keresik a feldolgozás lehetőségének reményében, a testvériség jegyében a kötet alkotói. 

A kötet szerzői:
VÉDNÖKÖK: Schweitzer József, Fabiny Tamás, Várszegi Asztrik
IRODALOM: Darvasi László, Ferdinandy György, Juhász Ferenc, Kertész Imre, Krasznahorkai László, Lator László, Parti-Nagy Lajos, Petőcz András, Podmaniczky Szilárd, Takács Zsuzsa, Tolnai Ottó, Závada Pál
KÉPZŐMŰVÉSZET: Aknay János, Ámos Imre, Anna Mark, Benczúr Emese, Bohus Zoltán, Böröcz András, Deim Pál, Ézsiás István, Fehér László, Haász István, Haraszty István, Hollán Sándor, Kalmár János, Konok Tamás, Kovács-Gombos Gábor, Lugossy Mária, Matzon Ákos, Megyik János, Nádler István, Pauer Gyula, Szüts Miklós, Tölg-Molnár Zoltán, Váli Dezső, Vojnich Erzsébet
FILM: Gothár Péter
ZENE: Dés László, Fassang László, Vukán György, Szent Efrém Férfikar

176 oldal + DVD melléklet, 240x240 mm, keménytáblás, ISBN 978-963-13-6179-7, 2013

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek