Heller Ágnes és Béres Tamás beszélgetése a felelősségről

— Felvéve: ,

Párbeszéd a felelõsségrõl

Heller Ágnes és Béres Tamás beszélgetése a felelősségről

Heller Ágnes az Asztali beszélgetések vendégeként

Párbeszéd a felelõsségrõl

 

A felelõsség témájáról beszélgetett Heller Ágnes filozófus és Béres Tamás, az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatója 2005.  január 20-án a gyõri tanítóképzõ fõiskolán az evangélikus gyülekezet által szervezett Asztali beszélgetések címû sorozat keretében. Honnan jön a felelõsség, és kiért vagyok felelõs? Saját magunk alakítjuk-e ki személyiségünket, vagy a környezet alakít ki minket? Ezekrõl és hasonló kérdésekrõl volt szó az este folyamán. A hallgatóság a filozófia és a teológia határán gondolkodhatott együtt a két elõadóval és a beszélgetést moderátorként vezetõ Ócsai Zoltán gyõri lelkésszel.

Kiért is tartozom felelõséggel? Mindenkiért vagy csak a felebarátomért? – vetette fel az elsõ kérdést Heller Ágnes. Dosztojevszkij szerint mindenki mindenkiért felelõs, és ha erre rájönne az emberiség, eljönne a paradicsom. Vagy Levinas véleményét fogadjuk el, aki szerint a rám tekintõ másik emberért vagyok igazán felelõs? Biztos, hogy a hozzám közelebb levõért sokkal konkrétabb felelõsséggel tartozom, mint ismeretlen, távoli embertársamért. Heller Ágnes szerint az ember teljes szabadsággal rendelkezik önmaga etikai kialakításában – eldöntheti, tisztességes emberré akar-e válni, vagy nem. Goethe szerint harmincévesen már mindenki felel az arcáért.

Béres Tamás a társadalmi rétegeknek és a hovatartozásnak az erkölcsi kialakulás folyamatában betöltött szerepére hívta fel a figyelmet. Ha például egy család szétszakad, akkor egy következõ körnek kell belépnie, hogy a gyermek elrejtettségben gyakorolhassa azokat az alapvetõ emberi képességeket, amelyben kialakíthatja magát.

A szív logikája vagy az ész logikája határozza-e meg a felelõsséget? – tette fel a következõ kérdést Heller Ágnes. A szív logikája képes arra, hogy az érzelemmel túlmutasson a ész logikáján, belsõ normává emelve a külsõ normát. Az utóbbi pedig képes belehelyezkedni a másik helyzetébe, és ezzel elmélyíteni a döntést. Korunkban hiányzik a saját felelõsség kimondása – figyelmeztet a filozófus. Különösen a 20. század náci és sztálinista diktatúráinak bûnösei részérõl hiányzik a vétkezés beismerése. Mi mond itt csõdöt? Béres Tamás a intézmények feladatának látja, hogy szellemiségükkel ráébresszenek az egyéni bocsánatkérés szükségességére. Ez Európában mintha nehezebb lenne, mint Amerikában. Heller Ágnes megfogalmazásában „Európa szkeptikus és cinikus, Amerika hívõ, naiv és néha szemellenzõs”. Hogyan lehetne a kettõbõl összegyúrni valamit?

A felelõsségérzet kialakulásában különösen fontos a szerepük a mítoszoknak és a történetmesélésnek. Káin és Ábel története; Jézus megbocsát a bûnös nõnek; a vakon született ember atyái bûnéért bûnhõdik-e – merülnek fel a kérdéses témák a Bibliából. Ezen történetek ismétlése a vallás feladata a felelõsségre való nevelésben – mondta Heller.

A felelõsség felszabadít az ideológiák morális rendszere alól, mivel valami felsõbb instanciára hivatkozik – egyeztek meg az elõadók. A szeretet jézusi és a kegyelem páli értelmezése túlmutat a rendszereken, sõt szemben is állhat az uralkodó ideológia morális rendszerével.

A kegyelem felfedezése Pálnál kivezet a pesszimista emberképbõl – mutatott rá Béres egy érdekes kérdésre válaszolva. A kegyelem annak felfedezése, hogy magamat rossznak érzem, és képtelen vagyok a jót tenni, mégis létrejött valami jó körülöttem. A kegyelem olyan „transzcendens muníció”, olyan energia, amelyet az ember kívülrõl érkezõként, magán túlmutatóként tapasztal. Ez a morálon túlmutató vallási tapasztalat.

Szeretünk a protestantizmus kulturális szerepérõl és szabad szellemiségérõl beszélni. Ezen az estén a közel százfõs hallgatóság elõtt valóban megvalósult az értelmes és nyitott párbeszéd. Örömünkre szolgálhat, hogy nem egyedi alkalomról van szó, hanem egy sorozatról, amelynek ez már az ötödik állomása volt: Galambos Ádám teológushallgató szervezésében eddig Márkus Mihály – Gáncs Péter, Réz András – Fabiny Tamás, Lanczendorfer Zsuzsa – Jánosa Attila, illetve Hankiss Elemér – Bartha István beszélgetésére került sor.

 

Szabó András

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek