Tovább a tartalomhoz | Ugrás a navigációhoz

Személyes eszközök
Itt vagyunk: Főoldal Cikkek rendezvényeinkről Péntektől Szlovákiában látható az Ámos Imre és a XX. század – kortárs összművészeti kiállítás
Bekezdések

Péntektől Szlovákiában látható az Ámos Imre és a XX. század – kortárs összművészeti kiállítás

Dunaszerdahely – A holokauszt áldozatává vált magyar festőművész életművére reflektáló tárlatot a Magyarországi Evangélikus Egyház és az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány hozta létre. Ámos Imre alkotásaira és a 20. század kérdéseire közel negyven kortárs alkotó reflektált. A tárlat fogadófalán az alábbi felirat olvasható: „A Magyarországi Evangélikus Egyház felelősséget érez a múltban elkövetett mulasztásaiért, és a jelen kiállítást a bocsánatkérés és a szeretet kifejezésének szolgálatába kívánja állítani.”

Péntektől Szlovákiában látható az Ámos Imre és a XX. század – kortárs összművészeti kiállítás

Meghívó

2012 decemberében, Ámos Imre százötödik születésnapján a szentendrei Régi Művésztelepi Galériában mutatták be azt a kiállítást, amely péntektől a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galériában tekinthető meg. A kiállítás védnöksége (fővédnöke Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, védnökei Fabiny Tamás evangélikus püspök és Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát) is jelzi, olyan ökumenikus törekvés részesei lehetnek az érdeklődők, amely az együtt gondolkodást, a múlttal való szembenézést és egyúttal a Szentíráson alapuló etikát kívánja megfogalmazni.

A kiállításra a szervezők kortárs írókat, költőket, képzőművészeket és zeneszerzőket kértek fel, hogy a 20. század kérdéseire reflektáljanak. A kiállítóterek zsoltárfeliratokon keresztül teszik fel a látogatónak a kérdést a megtört tér, megtört idő, remény és áldás, törvény és törvénytelenség kérdéseiről. A kiállítás központjának a Genezisben található „Hol van a te testvéred?” feliratot tekinthetjük, amelyet a rendezők szögesdrótból raktak ki. Amikor Isten felteszi Kainnak ezt a kérdést, akkor Kain a felelősséget megkerülve azt válaszolja: „Talán őrizője vagyok én a testvéremnek?” A történetből azonban tudjuk, hogy Kain addigra már megölte Ábelt. A kiállítás, melyben a kortárs magyar művészeti élet számos jeles képviselője közreműködik, a holokauszt tekintetében helyezi előtérbe a fenti kérdést.

Akiállításon Ámos Imre mellett más alkotók műveivel is találkozhatunk. Haász István alkotásán keresztül az össze nem érő vonalak feszültségét érezhetjük. Aknay János sötétségből előtűnő angyalábrázolása mintegy tükröt állít a néző elé. Fehér László Sírok között című tondóján egy fiatal visszaemlékezése érzékelhető, míg Pauer Gyula T-4 madáretető című alkotása a múltfeldolgozás lehetőségét fogalmazza meg. A terekben sétálva a felszólaló zeneművekkel Haraszty István Lélekharangjának szívritmust követő csengettyűjén keresztül elvonatkoztatott térben érezhetjük magunkat. Kortárs költőink, így Takács Zsuzsa, Lator László vagy Kertész Imre kéziratán keresztül az értelmetlenül meggyilkolt emberekért való mélységes fájdalom hangja némán szól...

„A második világháborút megelőzően a párizsi világkiállítás idejére az Eiffel-torony oldalára a művészek akaratából a PAX felirat került. Bízunk abban, hogy mai korunk embere visszaemlékezik a múltra, tanul belőle. A jövőben alázattal törekszik a békességre és mások megbecsülésére. Hisszük, hogy a keresztény-zsidó gondolkodás lehet olyan etikai alap, amely a jövőben képes a szeretet és a békességre törekvés eszközével felülírni minden kirekesztést, megkülönböztetést és békétlenségre törekvést” – fogalmazzák a szervezők.

Az Ámos Imre és a XX. század – kortárs összművészeti kiállítás Szlovákia után Pécsett, nyáron Berlinben, majd ősztől Budapesten is bemutatásra kerül. Dunaszerdahelyen április 5-ig tekinthető meg.

 

KIÁLTVÁNY

1. Az élet tisztelete alapvető, mindenkit megillető és mindenkit a másik tiszteletben tartására kötelező érték.

2. Az európai etika a 20. században sérült; helyreállítása megtörténhet a zsidó-keresztény kultúrára alapozva.

3. Az emberi kreáció magában hordja az egymásért, az emberért és a természetért való felelősségvállalást. A visszaélésektől elzárkózik, az igazságnak ad helyet.

4. Az emberi kultúra felelőssége, hogy elutasítson mindenféle bántalmazást; az erőszakot elítéli, és békességre törekszik.

5. Az individuum nem önmagában áll; szem előtt tartja a közösséget és annak értékeit, és ezek tudatában, a jót keresve dönt.

6. A faji, nemi, származási vagy bármilyen egyéb megkülönböztetéssel szemben az egyenlőség, az egyetemes emberi értékek mellett áll ki.

7. Az egyéni, társadalmi, politikai érdekeken felül áll egy egyetemes norma, amely ezeket meghatározza. Ez a másik ember elfogadásán, az élet tiszteletén alapul.

 

A kiállítás fővédnöke: Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi.

A kiállítás védnökei: Fabiny Tamás evangélikus püspök és Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát.

 

Kiállító művészek:

IRODALOM

Darvasi László, Ferdinandy György, Juhász Ferenc, Kertész Imre, Krasznahorkai László, Lator László, Parti Nagy Lajos, Petőcz András, Podmaniczky Szilárd, Takács Zsuzsa, Závada Pál

KÉPZŐMŰVÉSZET

Aknay János, Ámos Imre, Anna Mark, Benczúr Emese, Bohus Zoltán, Böröcz András, Deim Pál, Ézsiás István, Fehér László, Haász István, Haraszty István, Hollán Sándor, Kalmár János, Konok Tamás, Kovács-Gombos Gábor, Lugossy Mária, Matzon Ákos, Megyik János, Nádler István, Pauer Gyula, Szüts Miklós, Tölg-Molnár Zoltán, Váli Dezső, Vojnich Erzsébet

ZENE

Dés László, Fassang László, Vukán György, Szent Efrém Férfikar 



Bemutatták az Ámos Imre és a 20. század című albumot Ámos Imre és a 20. század

Feldolgozni a feldolgozhatatlant? Mit kezdünk a múlt sötét oldalával? Mi történik akkor, amikor a kvalitást és az életet mások korlátozzák vagy ideológiai alapon megsemmisítik? Lehet-e a széthúzás helyett testvériségen alapuló társadalmat elképzelni? Van remény? A második világháborút megelőzően a párizsi világkiállítás idejére az Eiffel-torony oldalára a művészek akaratából a PAX felirat került. Ma Ámos Imre egyik alkotására helyeztük el úgy a béke jelképét, hogy közben művészeket kértünk meg az együtt gondolkodásra, az összefogásra. Ámos Imre életén és művészetén keresztül szembesülhetünk a holokauszt esztelenségével, a szolidaritás hiányával, az ember embertelenségével. A „magyar Chagall” és még százezrek kegyetlen meggyilkolása azonban nemcsak saját korának, hanem jelenünknek is üzen. „Hol van a te testvéred?” Alapvetően ezt a kérdést kutatják és keresik a feldolgozás lehetőségének reményében, a testvériség jegyében a kötet alkotói. 

A kötet szerzői:
VÉDNÖKÖK: Schweitzer József, Fabiny Tamás, Várszegi Asztrik
IRODALOM: Darvasi László, Ferdinandy György, Juhász Ferenc, Kertész Imre, Krasznahorkai László, Lator László, Parti-Nagy Lajos, Petőcz András, Podmaniczky Szilárd, Takács Zsuzsa, Tolnai Ottó, Závada Pál
KÉPZŐMŰVÉSZET: Aknay János, Ámos Imre, Anna Mark, Benczúr Emese, Bohus Zoltán, Böröcz András, Deim Pál, Ézsiás István, Fehér László, Haász István, Haraszty István, Hollán Sándor, Kalmár János, Konok Tamás, Kovács-Gombos Gábor, Lugossy Mária, Matzon Ákos, Megyik János, Nádler István, Pauer Gyula, Szüts Miklós, Tölg-Molnár Zoltán, Váli Dezső, Vojnich Erzsébet
FILM: Gothár Péter
ZENE: Dés László, Fassang László, Vukán György, Szent Efrém Férfikar

176 oldal + DVD melléklet, 240x240 mm, keménytáblás, ISBN 978-963-13-6179-7, 2013

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
2019. augusztus »
augusztus
HKSzeCsPSzoV
1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031
Bejelentkezés


Elfelejtett jelszó?