Vojnich Erzsébet kiállítása

— Felvéve: , ,

Kiállításmegnyitó: 2010. január 29. 18 óra

Esemény megnevezése:
  • Budapest
  • hír
  • kiállítás
Időpont: 2010. 01. 29.
mikortól: 18:00 meddig: 19:05
Név Bartók 32 Galéria
Jelenlévők Vojnich Erzsébet
Frenkó Zsolt
Horváth Károly
Simon Péter
Esemény hozzáadása a naptárhoz vCal
iCal

Vojnich Erzsébet kiállítása a Bartók 32 Galériában

 


  Vojnich Erzsébet képeinek alapélménye a tér, a terek fragmentumai, a szokatlan képkivágatok által metafizikus mozdulatlanságban megjelenő építészeti elemek. Szokatlan perspektivikus megoldásaik és festői módszereik révén úgy vonták be a nézőt a szemlélésbe, hogy ezáltal a szemlélők is belekerülhettek a képek terébe. Ezt a "képbe kerülést", illetve ennek szándékát fokozta, hogy emberi figura soha nem jelent meg enteriőr-festményein, illetve hogy a vásznakat keret nem különítette el a valós tértől. A jelenlegi tárlaton látható nagyméretű képek tere szintén nyugtalanító, de nem nyomasztó kimértségük és ürességük, még csak nem is egészen a feketékig mélyülő, komorabb színeik, hanem expresszíven zaklatott felületi hatásaik miatt. Míg korábban szinte kivétel nélkül belső terek szegmensei jelentek meg Vojnich sajátos perspektívájú festményein, amelyekből szinte csak A kensingtoni könyvtár (1997) fölül nyitott épülete vezetett ki a külvilágba, addig a mostani képeken megjelenített épületrészletek kevés kivételtől eltekintve, csaknem mind külső térben láthatók, és szerkezetükben a primer fotóélmény objektivitásától is alig térnek el. (...) Bár a felrakott színek izgalmas festői felvetések, de ugyanakkor a türelmetlenül tobzódó ecsetnyomokat néhol még vastag kontúrokkal is vázlatossá teszi. Általuk a szemlélő kizökken a korábbi festmények meditatív nyugalmából, egyre távolabb igyekszik az eddig befelé húzó képterektől, hátrálna ebből a zaklatott világból. (...)

Több olyan kortárs képzőművészünk van, akiknek festészete saját manírjukká vált az évek, évtizedek folyamán, de Vojnich Erzsébet korábban sem tartozott és most sem tartozik közéjük. Az ő következetes és megingathatatlan, a pillanatnyi sikerrel mit sem törődő művészi attitűdje (hasonlóan az ugyancsak általam is nagyra tartott Giorgio Morandi példaértékű festészeti magatartásához) adta mindig is képeinek autentikusságát. (...) Menet közben szerzett tapasztalata nyugtalanító felismeréssé vált: bárhol járunk, jelenlétünk csak ideiglenes. Mindenhol átutazók vagyunk.

 

Szeifert Judit: Átutazóban – részlet
Tárlat (Élet és Irodalom)

 

  Vojnich Erzsébet

festőművész
www.vojnich.hu


1953 november 22-én született Budapesten. 1968-72 között a Képző és Iparművészeti szakközépiskolában tanul, majd 1976-81-ig a Képzőművészeti Főiskola festő szakán Gerzson Pál növendéke.
A főiskola elvégzése után 1988-ig tagja a Fiatal Képző- és Iparművészek Stúdiójának, 1980-tól a Képzőművészeti Alapnak.
1982-85-ig Derkovits ösztöndíjas.
1983-ban Derkovits nívódíjat kap, ugyanebben az évben egy finnországi ösztöndíj során elnyeri a Yuho Rissanen-díjat.
1991-ben Cagnes-Sur-Merben elnyeri a zsüri díját (23e Festival International de la Peinture), ugyanebben az évben ösztöndijjal egy hónapot tölt Lisszabonban.
1998-ban Munkácsy-díjat kap.
2007-ben az AEGON dijas Rakovszky Zsuzsa, neki itéli a társdíjat .
Vojnich Erzsébet szabadfoglalkozású képzőművész.
Férje Szüts Miklós festő, két gyermekük van. Anna /1986/ Nóra /1987/

Több információ erről az eseményről

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek