Visszatérés - Nádas Péter és Forgács Péter: Saját halál

— Felvéve:

Irodalmi beszélgetés és Forgács Péter Saját halál című filmjének vetítése a Magyar Hospice Alapítvány javára.

Visszatérés - Nádas Péter és Forgács Péter: Saját halál

Visszatérés - Nádas Péter és Forgács Péter: Saját halál

Esemény megnevezése:
  • hír
Időpont: 2014. 04. 08.
mikortól: 19:00 meddig: 21:35
Helyszín: Budapest
Esemény hozzáadása a naptárhoz vCal
iCal

Visszatérés - Nádas Péter és Forgács Péter: Saját halál

2014. április 8. 19:00

Átrium Film-Színház

 

Irodalmi beszélgetés és Forgács Péter Saját halál című filmjének vetítése a Magyar Hospice Alapítvány javára.

Vendég: Másik János

Filmvetítés után a közönséggel beszélget: Forgács Péter és Nádas Péter

Forgács Péter Saját halál című filmje Nádas Péter írását dolgozza fel. A filmben a narrátor tárgyilagos pontossággal és aprólékos részletességgel beszéli el halálközeli élményét.

A "lét" és az azt örökösen elfedő létező "részletek". A Saját halál című írást egyedül ennek a kettősségnek a perspektívájából tartom megfilmesíthetőnek. Pontosabban: Forgács Péter filmjét megnézve mondom ezt, amivel azt is állítom, hogy immár így és csakis így tudom látni Nádas írását, amit korábban csak olvasva tudtam elképzelni. Látni és - azonnal hozzáteszem - hallani, Nádas Péter hangján, aki igyekszik semmit sem interpretálni (vagyis nem színészkedik), és éppen emiatt interpretál pontosabban, mint bármely színész.

E filmben a hang és a látvány együtt éri el azt, hogy ne csak tudásom legyen arról, hogy a részletek mögött ott húzódik valami, ami túl van rajtuk, megfoghatatlanul és mégis mindennél érzékelhetőbben, hanem hogy e tudás élményszerűvé is váljon. Az ilyen élmény az előfeltétele annak, amit Európában katarzisnak neveznek. A katarzis az embernek félelemben és együttérzésben való megedzése - mivel ezek révén nyílik lehetősége arra, hogy élete addigi szűkösségéből átlépjen máshová. Hogy hová? A görögök szerint egy olyan tágasabb világba, ahol az emberi rend az istenit kezdi másolni. A zsidó-keresztény kultúra szerint oda, ahol az ember Istennel érintkezik, és az ő végtelenségében fedezi föl saját határait." Földényi F. László

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek