Verdi Terezinben - Lázadó Requiem

Esemény megnevezése:
Időpont: 2010. 05. 09.
mikortól: 18:50 meddig: 18:50
Helyszín: Budapest
Esemény hozzáadása a naptárhoz vCal
iCal

Verdi Terezinben - Lázadó Requiem

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Budapesti Zsidó Hitközség Idegenforgalmi és Kulturális Központja 2010. május 9-re nagyszabású koncertet szervez, amelynek helyszíne a Vasúttörténeti Múzeum Orient Csarnoka lesz. A koncerten Verdi Requiemje a program, amelyet rendhagyó formában gondolt újra egy neves amerikai karmester, Murry Sidlin.

REGISZTRÁCIÓ BELÉPŐJEGYÉRT >

A történet röviden: A náci Németország által megszállt Csehországban, az akkori Theresienstadtban működött az a koncertrációs tábor, amelyet kirakatként mutogattak a világ felé. Az odahurcolt emberek amikor lehetőségük volt, színdarabokat, zeneműveket adtak elő, ezzel kapcsolódva valamikori emberi mivoltukhoz.
1943-44-ben összesen 16 alkalommal hangzott el a terezini gettóban Verdi Requiemje a táborba deportált művészek előadásában.
A karmester, Rafael Schaechter és a művészek többsége Auschwitzban, gázkamrában végezte. Sokukat már a próbák folyamán elvitték. Az ő emlékükre született egy különleges, multimédiás produkció, amelyet Murry Sidlin amerikai karmester a Theresienstadt-i koncentrációs tábor történetébe ágyazva hozott létre.
A koncerten korabeli film és interjúrészleteket vetítenek illetve az egyes tételek között prózai szövegek hangzanak fel. Néhányan még élnek azok közül, akik a hajdani koncerteken énekeltek és többek között a velük készült interjúkat is lehet majd látni. A produkciót több alkalommal előadták Terezinben valamint az Egyesült Államokban is. A budapesti produkcióban közreműködik a MÁV Szimfonikus Zenekar, a százhúsz fős kórus pedig nemzetközi összetételű lesz, hiszen negyven fő Amerikából érkezik. A Washingtoni Katolikus Egyetem Énekkarához csatlakozik a Honvéd Férfikórus és az Angelica Leánykar. A szólistákat a legkiválóbb magyar művészek közül választottuk ki. A szoprán Sümegi Eszter, a tenor Fekete Attila, az alt Meláth Andrea, a basszus pedig Bretz Gábor lesz.
A május 9-i produkció tisztelgés a terezini gettóba elhurcolt sok ezer ember emléke előtt és egyben a II. Világháború végét jelentő győzelem napjának 65. évfordulója, ezért az előadásra a belépés ingyenes lesz. A rendhagyó előadás prózai összekötő szövegei pedig két olyan legendás művész tolmácsolásában hangzanak el, mint Béres Ilona és Garas Dezső. A helyszínre a MÁV ingyenes vonatokat indít a Nyugati Pályaudvarról.

REGISZTRÁCIÓ BELÉPŐJEGYÉRT >




Lázadó Requiem – Verdi Terezinben

Murry Sidlin karmester gondolatai az előadásról

1943 oktoberétől 1944 júniusáig, a terezini koncentraciós táborban raboskodó zsidó foglyokból összeállitott 150 fős kórus készült Giuseppe Verdi Requiem című oratóriumának bemutatójara. A kórus karmestere, Rafael Schaechter azzal öntött lelkierőt a rabokba, hogy Verdi muzsikájában megnyilvánuló drámai kifejezőerő és isteni akarat eléneklése egyfajta ellenállás a náci bebörtönzés ellen. Ennek a fenomenális zenének az eléneklése a létező legcsodálatosabb, leghumánusabb válasz volt az emberiség ellen elkövetett legszörnyűbb tett ellen. Tizenhat előadás született az emberfeletti erőfeszítésekből, miután rabszolga módjára 12-14 órákat dolgoztak végig az "előadók", szinte étlen-szomjan, legtöbbjük betegen sinylődve a túlzsúfolt, járványoktól súlytott barakkokban. A zene volt számukra a reménysugár és nem voltak hajlandók megadni magukat a nácik által megtervezett végkifejletnek.

A LÁZADO REQUIEM ennek a küzdelemnek a története. Az előadás alapja Verdi csodálatos zeneje. Az egyes tételek között kirajzolódik a történet, amit az egykori kórustagok video bejátszásai egészítenek ki. A LÁZADO REQUIEM egy drámai előadás a reményről és az akaratról, arról, hogyan lehet emberi méltóságunkat megőrizve, igaz és lelkesítő választ adni a barbár és embertelen bánásmódra a szeretet nyelvén.

Május 9-én a zene nyelvén meséljük el a koncentrációs tábor foglyainak lenyűgöző történetet a hitről és a művészetről. A kórustagok, akik túlélték a náci tábor borzalmait, soha nem azt kérdezték maguktól: "hol volt Isten?". Mindig csak azt: "hol volt az Ember?" A LÁZADO REQUIEM mindannyiunkat emlékeztet majd erre a kérdésre.

Murry Sidlin karmester

Murry Sidlin karrierjét a Baltimore-i Szimfonikusoknál kezdte, ahol Sergiu Commissiona asszisztense volt, majd a Washingtoni Nemzeti Szimfonikusoknál négy évig Doráti Antallal dolgozott. A New Haven-i Szimfoniusoknál 12 évig, a californiai Long Beach Szimfonikusoknál pedig 8 évig volt zeneigazgató. 2008-ban ünnepelte 30. jubileumát a Aspeni Zenei Fesztivál művészeti vezetőjeként, ahol a vezénylés mellett rendszeresen tart mesterkurzusokat és kollégájával, David Zinmannal három évvel ezelőtt megalapították az Aspeni Amerikai Karmester Akadémiát. Murry Sidlin állandó vendég San Francisco, Houston, Pittsburg és Minnesota legkiválóbb zenekarainál, ezen kívül vezényelt már többek között Madridban, Jeruzsálemben, Monte Carlóban, Vancouverben, Seattle-ben és Quebec-ben. 2000 nyarán fantasztikus kritikákat kapott, amikor először vezényelte Kelet-Európában Bernstein Miséjét, a Vilniusi Fesztiválon, ahová 2003-ban ismét meghívást kapott. 2002 tavaszán az Oregoni Szimfonikusokkal mutatta be először a Lázadó Requiem című koncert drámát, amellyel elmesélte, hogyan és miért hangzott el Verdi Requiemje a terezini koncentrációs táborban 1943-44-ben. Több mint 220 televíziós csatornán közvetítették a különleges produkciót, amelyet 2006-ban Terezinben is bemutatta.

A Washingtoni Katolikus Egyetem Énekkara

A Washingtoni Katolikus Egyetem kiváló művészeti oktatását fémjelzi, hogy az intézményben működő Benjamin T. Rome Zeneakadémia kórusa Murry Sidlin Lázadó Requiem produkciójának állandó szereplője. Május 9-én Budapesten a 40 fős amerikai kórus csatlakozik a Honvéd Férfikarhoz és az Angelica Leánykarhoz . A Benjamin T. Rome Zeneakadémia hangszeres növendékei kimagasló színvonalú tanárok irányításával képezhetik magukat, akik közül többen a Nemzeti Szimfonikus Zenekar és a Baltimore-i Szimfonikus Zenekar szólamvezetői. Nem véletlen, hogy ebből az intézményből kerülnek ki az Egyesült Államok legkiválóbb előadóművészei, zenetanárai, zeneszerzői és egyházzenei szakemberei. Az itt tanuló fiatal művészek évente közel kétszáz koncerten lépnek közönség elé. Többek között a Vatikánban is bemutatkozhattak már, II. János Pál előtt, de a Kennedy Centerben és a Washingtoni Bazilikában is több alkalommal koncertezhettek. Énekeseik rendszeresen részt vesznek a Metropolitan Opera meghallgatásain és többen arra is lehetőséget kapnak, hogy főszerepekben bizonyíthassák tehetségüket a MET-ben és más nemzetközi rangú operatársulatoknál.

MÁV Szimfonikus Zenekar

A MÁV Szimfonikus Zenekart 1945-ben alapította az ország egyik legnagyobb vállalata, a Magyar Államvasutak, amely a mai napig is legfőbb támogatója a közel száz muzsikust foglalkoztató együttesnek. Egyike az ország élvonalbeli hivatásos zenekarainak, repertoárja a barokk zenétől a modern, kortárs művekig terjed.

A zenekar vezetői:
KOLLÁR IMRE vezető karmester és művészeti vezető
TAKÁCS-NAGY GÁBOR első vendégkarmester
RODRIGO DE CARVALHO állandó vendégkarmester

A MÁV Szimfonikusok fennállása óta számos kiemelkedő karmester-egyéniséggel és szólistával dolgozott együtt bel- és külföldön egyaránt. Vezető karmesterei voltak: Szőke Tibor, a zenekar alapítója, majd Lukács Miklós, Pécsi István, Oberfrank Géza, Nagy Ferenc, Mark Gorenstein és az utóbbi húsz évben Gál Tamás.
Az elmúlt több mint hat évtized alatt számtalan nemzetközi rangú karmester vezényelte koncertjeiket, csak néhány név a kitűnő művészek közül: Ferencsik János, Lamberto Gardelli, Kobayashi Ken-Ichiro, Franco Ferrara, Uri Mayer, Nikolai Anosov, Roberto Benzi, Angelo Ephrikian, Franz Konwitschy, Ottmar Suitner, Hans Swarowsky, Carlo Zecchi, Moshe Atzmon, Arwid Janszonsz, Kurt Masur, Herbert Blomstedt, Jurij Szimonov, Irwin Hoffman, James Levine, Fürst János, Vladimír Válek és Carlo Ponti Jr.
A zenekar világsztárok sorával dolgozott együtt közös pódiumon, pl. Luciano Pavarotti, Placido Domingo, José Carreras, Kiri Te Kanawa, Roberto Alagna, Lucia Aliberti, Lazar Bermann, Jeanne-Marie Darré, Gertler Endre, Tsuyoshi Tsutsumi, Ruggiero Ricci, David Geringas, Jevgeni Buskov, Alexander Markov, Ramzi Yassa, Dudu Fischer, Vásáry Tamás, Kocsis Zoltán, Ránki Dezső, Ruha István, Perényi Miklós, Onczay Csaba, Jandó Jenő, Bogányi Gergely, Miklósa Erika - még hiosszan lehetne folytatni a sort.
A zenekar magas művészi tudását számos külföldi turnén is elismerték, vendégszerepléseikor olyan nevezetes hangversenytermekben is fellépett, mint a tokiói Suntory Hall, az amsterdami Concertgebouw, a bécsi Musikvereinssaal, a stuttgarti Liederhalle és a müncheni Philharmonie am Gasteig. Vendégfellépései során Európa minden országában koncertezett már, emellett Brazíliában, Peruban, Argentínában és Kolumbiában, valamint Libanonban, Japánban, Kínában, Hong-Kong-ban és Cipruson aratott sikereket a zenekar.
Több jelentős európai zenei fesztivál résztvevője volt: Lourdes, Bécs, Tesszaloniki, Merano, Ohrid, Róma, Assisi. Az utóbbi fesztiválhoz kapcsolódva adott hangversenyt a zenekar Castelgandolfoban, a pápa nyári rezidenciáján, II. János Pál pápa tiszteletére 1988-ban.
Magyar zenekarok közül egyedüliként mondhatja el magáról az együttes, hogy közreműködött a legendás Három Tenor produkcióban. 1999-ben Japánban, a Tokyo Dome-ban 32000 néző előtt hangversenyezett Carreras, Domingo és Pavarotti partnereként. A zenekar állandó szereplője volt Luciano Pavarotti európai búcsúkoncert-sorozatának, mely során két év alatt közel tíz alkalommal lépett szinpadra a tenorkirállyal! A MÁV Szimfonikus Zenekar 1947-től szervezi bérleti előadásait Budapest legjelentősebb koncerttermében, a Zeneakadémián, és 2005 tavaszi megnyitása óta a Művészetek Palotájában. Kamarazenekari bérletsorozatait a Festetics Palotában és a Magyar Rádió Márványtermében adja a sorozat művészeti vezetője a világhírű hegedűművész, a zenekar első vendégkarmestere, Takács-Nagy Gábor.
A zenekar rendszeres közreműködője a Budapesti Tavaszi Fesztiválnak. A MÁV Szimfonikusok nevéhez fűződik az elmúlt évek egyik legnagyobb szakmai- és közönségsikere, a Mozart-maraton.

Sümegi Eszter (szoprán)

1993-ban szerezte meg operaénekesi diplomáját a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetemen, ugyanabban az évben Philadelphiában megnyerte a Pavarotti Énekverseny elsõ díját. 1993 óta a Magyar Állami Operaház egyik vezetõ magánénekesnõje. Repertoárján elsõsorban Verdi és Puccini szopránfõszerepei sorakoznak. A 90-es évek közepén nemzetközi karrierje is elindult, fellépett többek között: Bregenzi Fesztiválon, a Torontói Operában, Salzburgban, a bécsi Staatsoperben, a Frankfurti Operában, Taiwanban. Részt vett a párizsi Chatelet híres, Bob Wilson rendezte, Christoph Eschenbach vezényelte Walkür produkciójában. Szólóalbuma 2003-ben jelent meg, Dénes István vezényletével. Fõbb szerepet: Maddalena (Giordano: André Chénier), Manon Lescaut, Mimi (Bohémélet), Tosca, Liu (Turandot), Leonora (A trubadúr) Violetta (Traviata), Erzsébet (Don Carlos), Desdemona (Otello), Erzsébet (Tannhäuser).

Fekete Attila (tenor)

1973-ban született Budapesten, 2000-ben végzett a budapesti Zeneakadémián. 1998-ban még főiskolásként debütált az Operaházban, ahol a Bohéméletben Parpignol, a Salome-ban az I. zsidó szerepét énekelte. Volt már Gounod Rómeója, és Faustja, Bellini Normájában Pollione, Az álarcosbál Riccardója, a Rigoletto Hercege, az Otellóban Cassio, Dohnányi Ernő A vajda tornya című operájában Tarján, Petrovics Emil C'est la guerre-jének Szökevénye, és Erkel Hunyadi Lászlója. A fiatal magyar énekesnemzedék egyik legjelentősebb képviselője 2005-ben debütált az Egyesült Államokban, Detroitban, ahol Puccini Bohéméletének Rodolfóját énekelte. 2006 tavaszán Torontóban is nagy sikerrel mutatkozott be Bellini Normájában June Anderson partnereként. Oratóriumok és egyéb koncertek szólistájaként számos európai, és amerikai nagyvárosban valamint fesztiválon szerepelt, többek között a toblachi Gustav Mahler Zenei Heteken. 2006 júniusában New Yorkban, a Carnegie Hallban lépett fel Cherubini Medeájának koncertszerű előadásában. A Kodály-emlékév kiemelkedő rendezvényén Fischer Ádám vezényletével és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával a Psalmus Hungaricus tenorszólóját énekelte. 2006 márciusában a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Liszt Ferenc-díjjal tüntette ki.

Meláth Andrea (mezzo)

A Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskolán 1998-ban szerzett énekmûvész diplomát, tanára Sziklay Erika volt. 1996-ban ösztöndíjasként részt vett a Bayreuth-i Ünnepi Játékokon. 1998-ban a Mûvelõdési Minisztérium Fischer Annie-ösztöndíját nyerte el. A magyar zenemûvek bemutatása és megismertetése érdekében végzett kimagasló tevékenységéért megkapta az Artisjus Zenei Alapítvány díját. Elsõ operaszerepe 1998 nyarán a lovasberényi Kastély udvarán Mozart Figaro házasságának Cherubinoja volt. Ugyanebben az évben Purcell: Dido és Aeneas címû operájának címszerepét énekelte Catherina Mackinthos vezényletével. 1999 óta az Operaház állandó vendége, itt Vajda János Leonce és Lénájának õsbemutatóján Rosettaként debütált. Fõbb szerepei: Judit (A kékszakállú herceg vára), Dorabella (Cosi fan tutte), Sextus (Titus kegyelme), Rosina (A sevillai borbély), Orlovsky (A denevér). 

Bretz Gábor (basszus)

1974-ben született, énektanulmányait 1997-ben kezdte a Bartók Béla Zenemûvészeti Szakközépiskolában. 1999-ben felvételt nyert a Zeneakadémiára, ahol Sziklai Erikánál, majd Sólyom-Nagy Sándornál tanult; énekmestere a mai napig Antalffy Albert professzor. 2004-ben diplomázott az opera tanszakon. Három egymást követõ évben II. díjat nyert a badeni, a szegedi és a miskolci énekversenyeken. 2005-ben megnyerte az athéni Maria Callas Énekversenyt. Fõbb szerepei: Escamillo (Bizet: Carmen), Leporello, Don Giovanni (Mozart: Don Giovanni). Ugyanezen a nyáron a berlini Komische Operben fellépett Leporellóként. 2007-ben debütált a milanói Scalában és a Salzburgi Ünnepi Játékokon. A Scalában 2008 tavaszán Kékszakállú hercegként is bemutatkozott, nyáron Don Giovannit énekelt Sydneyben.

Hangok hídja Kelet és Nyugat között – A Honvéd Férfikar

 

Egyedülálló repertoár, különleges hangzás Kelet és Nyugat között

A budapesti Honvéd Férfikar - Magyarország egyetlen hivatásos férfikórusa – Európa-szerte, de a nagyvilágban is csaknem egyedülálló különlegességgel bír. Hangzásában ugyanis összegződik az orosz kórusok hangterjedelme azzal a kivételes emocionális érzékenységgel és kifejezőerővel, amely a közép-európai kultúra legmélyebb sajátossága. A férfikar 1949-ben született a magyar zenekultúra, énekesi hagyományok ápolására és gazdagítására. A ma 43 fős kórust művészi nyitottsága, tehetséggondozói képessége és szakmai színvonala Európa kiemelkedő kórusainak sorába emeli. A drámai erő, a hatalmas hangok, a sötét tónusú basszusok mellett a lágyság, rugalmasság és virtuozitás valóban Kelet és Nyugat hagyományainak ötvözését jelentik.

A kórus művészi színvonalát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Bartók nagylemeze és Liszt Psalms és Requiem lemeze elnyerte a Párizsi Charles Cross Hanglemez Akadémia Nagydíját.

Működése során a kórus a zeneirodalom minden műfaját, korszakát és stílusirányzatát megismerte. Ez a színgazdagság teszi lehetővé, hogy a gregoriántól a kortárs zenéig, az orosz pravoszláv kórusoktól az operán át a jazzig szinte minden műfaj és stílus szerepeljen a repertoárján.

Egyedülálló repertoár

A Honvéd Férfikar műsorán tartja a teljes férfikari kórusirodalom legnagyobb részét, beleértve az a cappella és zongorakíséretes műveket, operarészleteket, teljes operákat és oratóriumokat, operett részleteket, valamint számos átiratot.

Emellett olyan darabokat is megszólaltat, amelyek igen ritkán vagy egyáltalán nem hangzanak el a világ hangversenytermeiben. Ilyen például Brahms Rinaldo kantáta-ja, amelyet nehézsége miatt ritkán játszanak; Wagner alig ismert remekműve, Az apostolok szeretetvacsorája; Kurt Weill megrázó Berlini requiem-je, vagy Liszt nemrég felfedezett A négy elem című műve, amely a Les Préludes-nek eddig csak Liszt leveleiből ismert kórus-előzménye, s amelyről mindeddig azt hitték, hogy elveszett. E Liszt-kantátát a Honvéd Férfikar világpremierként szólaltatta meg 1996-ban. Ugyanakkor a férfikar és a big band különleges találkozásaként repertoárra került Duke Ellington páratlan Sacred Concert-je is. De a Honvéd Férfikar nélkül ma már szinte elképzelhetetlen Liszt Faust-szimfóniá-ja, Berlioz Faust elkárhozása éppúgy, mint Stravinsky Oedipus Rex-e, Shostakovich Babi Jar szimfóniá-ja, vagy Cherubini Requiem-je csakúgy, mint sok más alkotás az oratorikus irodalom standardjeiből.

Verdi, Wagner számos operájában szerepel kiemelt férfikari jelenet, de az operairodalomban általában is sok a férfikari részlet. Ezek a Honvéd Férfikarnak nemcsak a koncertrepertoárját gazdagítják, hanem számos színpadi előadás emlékét is őrzik Budapesten, Ausztriában, Németországban, Egyiptomban és másutt. A velencei Grand Teatro la Fenice Lohengrin produkciójában például olyan sikerrel működött közre a kórus, hogy a színház intendaturája egy önálló kóruskoncertre kérte fel a férfikart.

S a legújabb: 2005-ben Budapesten, a Művészetek Palotájában a Honvéd Férfikar tagjai szerepeltek Weber A bűvös vadász című operájának előadásain.

A magyar vokális irodalom kivételesen gazdag. Erkel, Liszt, Bartók, Kodály és kortársaik műveivel a kórus hatalmas sikert aratott még olyan országokban is, mint Mexikó, India vagy Szíria. Komoly szakmai és közönség visszhangra lelt a magyar zenekultúrát reprezentáló Cantus Hungarorum történeti összeállítás is.

Szinte megalakulása pillanatától egyik fő törekvéseként a Honvéd Férfikar a legjelentősebb magyar kortárs szerzőket igyekezett megnyerni új kórusművek komponálására. A legújabbak között így született Tolcsvay László Testamentom-ja, vagy Vajda János rendkívül szellemes oratórikus scherzója, a Szent Péter meg a zsoldosok (Hans Sachs nyomán), melyek a közönség számára is élményadó, ötletgazdag és populáris darabok.

Még különlegesebbé teszi a Honvéd Férfikar repertoárját, hogy tagjainak többsége szólista feladatokra is képes. Olyannyira, hogy a mai magyar operaszínpadokon éneklő férfi magánénekesek csaknem mindegyike a Honvéd Férfikarban kezdte pályáját. Így nem véletlen, hogy a kórus a legkülönbözőbb összetételű műsorokkal képes közönség elé lépni, akár 3-5 fős, vagy 6-12 létszámú kamara formációban, illetve 20-30-40 énekessel. Ez a létszám igény szerint bővíthető a legjobb hivatásos együttesek tagjaival. A különböző műsor-összeállításban szólistákat is adhat a férfikar. E rugalmasság eredményeképpen a Honvéd Férfikar bármilyen hangszeres együttessel, kamarazenekarral, jazz trióval, big band-del, cigányzenekarral társulhat. Reneszánsz zene, barokk operák, népi műsor, popátiratok – bármi megszólalhat a kórus előadásában

Az Angelica Leánykar

Az Angelica Leánykart 1988-ban alapította az énekkar jelenlegi karnagya Gráf Zsuzsanna. A kórus a budapesti Városmajori Gimnázium zenei osztályának volt és jelenlegi tanulóiból áll. Az Angelica Leánykar, az elmúlt 15 év alatt adott számos nagy sikerű koncertjével kivívta magának, hogy mára Magyarország egyik legtöbbet foglalkoztatott kórusává vált, élő bizonytékaként a Kodály-szellemiség teremtő erejének.

A ma már országhatárokon belül és kívül is ismert kórus, rendszeresen adott hazai hangversenyek mellett, számos olyan nagyhírű hazai és nemzetközi fesztiválon vett már részt nagy sikerrel, mint a Debreceni Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny I. díj (1988); Belgium, Neerpelt - Nemzetközi Ifjúsági Kórusverseny I. díj (1990); Olaszország, Arezzo - Nemzetközi Kórusverseny I. díj (1992); Róma - "Orlando di Lasso" Nemzetközi Kórusverseny I. díj és három különdíj (1995); Írország, Cork - Nemzetközi Kórusverseny Közönségdíj (1997); Spanyolország, Tolosa - Nemzetközi Kórusverseny I. díj (1998); Görögország, Athén - 10. Nemzetközi Kórusfesztivál I. díj és a verseny nagydíjas kórusa cím (2004).

A kórus többször adott hangversenyt a Magyar Rádióban és Televízióban. Az Angelica Leánykar rendszeresen koncerteznek a Vigadóban, a Régi Zeneakadémián, a Szent István Bazilikában, a Zeneakadémia Nagytermében valamint a Magyar Rádió Márványtermében. 2001-ben a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretén belül megrendezett Kurtág - est közreműködőjeként szerepelt a szerző születésnapi koncertjén. Visszatérő közreműködők a Magyar Rádió, Korunk zenéje című műsorának.

Kétszer jártak koncertkörúton Amerikában, 1998-ban, majd 2000-ben, amikor az énekkar nagy sikerrel képviselte hazánkat és Európát az Észak-Amerikai Kórusszövetség szimpóziumán; Ausztriában; Erdélyben; Franciaországban, ahol a 2001-ben, Franciaországban megrendezett Magyar Kulturális Évad keretén belül, hatalmas sikerrel adott koncertet a Notre-Dame-ban és az Évry Katedrálisban, mely koncerteket a francia rádió is közvetítette; Japánban; Németországban; és Svájcban. Külföldi koncertkörútjaik mellett nagy hangsúlyt fordítanak kórusművészetük hazai népszerűsítésére. Debrecenben, Vácott, Veszprémben, Kőszegen, Szombathelyen és Cákon adott koncertjeikkel a magyar zenei életet színesítik. 2001-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Nemzetközi Karnagyversenyének színpadi kórusa, és visszatérő fellépője a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége (KÓTA) ünnepi hangversenyeinek. Az énekkar tavaly már második alakalommal vett részt a Budapesti Kamaraopera produkciójában, először Monteverdi: Orfeo, 2003-ban pedig Purcell: Dido és Aeneas című művének előadásán énekeltek.

A kórus olyan neves zenekarok hangversenyein vett részt, mint a Budapesti Fesztiválzenekar, a Hubay Jenő Kamarazenekar, Danubia Ifjúsági Szimfonikus Zenekar, Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar, valamint a Weiner-Száz Kamaraszimfónikusok. Koncerteztek már Lukács Ervin, Fischer Iván, Hollerung Gábor és Pál Tamás vezényletével, adtak közös koncertet Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművésszel, nem egyszer koncerteztek a Honvéd Férfikar "partnereként" is.

A kórus 15 éves pályafutása során 6 darab CD-t jelentett meg, ebből kettőt a Hungaroton gondozásában.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek