Spiró György Magtár című új könyvének bemutatója

— Felvéve:

„Izgalmas portrék, okos esszék Spiró György műhelyéből”

Spiró György Magtár című új könyvének bemutatója

Spiró György: Magtár

Esemény megnevezése:
  • hír
Időpont: 2012. 06. 10.
mikortól: 19:00 meddig: 20:30
Helyszín: Budapest
Esemény hozzáadása a naptárhoz vCal
iCal

Időpont:
Június 10-én, vasárnap 19 órakor

Helyszín:
Rózsavölgyi Szalon (1052, Bp., Szervita tér 5.) 

A szerzővel Szegő János, a kötet szerkesztője beszélget. 

line

Spiró György: Magtár 

„Élők és holtak között a társalgást nem lehet megakadályozni, erre való az irodalom.” – jegyzi meg új könyvében Spiró György, aki nemcsak nagyszerű író, hanem remek olvasó is. Egyaránt jellemzi a kamasz kíváncsi-kutakodó szenvedélye és a sokat látott ember rezignált józansága — a szerző tömör, pontosságra törekvő, gondolkodói és írói stílusával párosulva mindez a Magtárt különlegesen gazdag szellemi és személyes olvasmánnyá teszi. Ami összeköti a pontosan megrajzolt portrékat, a legfontosabb olvasmányélményeket, a színházról szóló emlékezéseket, a Kelet-Közép-Európát, a mindenkori provinciákat és napjaink Magyarországát taglaló elemzéseket, az Spiró egyszerre tárgyszerű és szubjektív érdeklődése, viszonyulása a fentebbi témákhoz. Így elevenedik meg Major Tamás és Molnár Gál Péter ellentmondásos alakja, lesz kedvünk újra vagy inkább először olvasni Spiró ajánlatára a magyar irodalom elfelejtett remekműveit Jókaitól Mikszáthon át Móriczig, átgondolni, hogy mi a Csehov-darabok titka, és hogy hol is vagyunk valójában, hogy hol is lehetünk otthon. 

Terjedelem: 356 oldal
Méret: 123x184 mm
Kötés: Keménytábla védőborítóval
Ár: 3490 Ft
ISBN: 978 963 1430 08 0



line

Részlet a kötetből 


Négymillió magyar néző 

Kora gyermekkorától kezdve mindenki mesékre vágyik. A legegyszerűbb, ha valaki hangosan mesél, akkor olvasnunk sem kell tudni; még jobb, ha színjátékot nézünk: akkor se kell olvasni, és a színészek játékával nem győzünk betelni. Azoknak a koroknak, amelyekben az írástudatlanság még – vagy már – általános, a színházak a nyertesei.
A játékfilm és a televíziós sorozat szintén színházi jellegű. Négy éve Pekingben azt mondták nekünk, magyar íróknak a kínai írók, hogy „manapság a kínai irodalom legfontosabb műfaja a film”. Ha egy új kínai regényt ötezer példányban eladnak, nagy sikernek számít. Gyors fejszámolás: egymilliárd-háromszázmillió kínaira 5000 példány, az tízmillió magyarra hány példány? 38?!
Látták, hogy keveselljük, úgyhogy hozzátették: nem sok, de éppen az a lényeg, hogy minden ilyen regényből tévéfilmet készítenek, és így 800 millió emberhez jut el. 

A részlet folytatásához kattintson ide


line

Spiró György

Született 1946 április 4-én, Budapesten. Az ELTE Bölcsészkarán magyar-orosz-szerbhorvát szakon tanári diplomát 1970-ben, az Újságíró Főiskolán újságírói és szociológusi diplomát 1972-ben szerzett. 

1970 és 1971 között a Magyar Rádió újságíró-gyakornoka, ezt követően 1976-ig a Corvina Kiadó szerkesztője. 1976 és 1978 között az MTA Kelet-Európai Kutató Intézet munkatársa, 1978 óta az ELTE tanára – előbb a Világirodalmi Tanszéken, majd 1992 óta az Esztétika Tanszéken. 1981-ben lett az irodalomtudományok kandidátusa, 1997-ben pedig habilitált egyetemi docens. Széchenyi Professzori Ösztöndíjban részesült 1997 és 2001 között. 

Dramaturgként dolgozott a budapesti Nemzeti Színházban 1975 és 1977, valamint 1978 és 1979 között, majd a kaposvári Csiky Gergely Színházban 1981-tól egészen 1992-ig. A szolnoki Szigligeti Színház igazgatója 1992 és 1995 között. 
A Színházművészeti Főiskola tanára 1989-től 1997-ig. 

Irodalmi és tudományos ösztöndíjakat kapott Lengyelországba, Jugoszláviába, a Szovjetunióba, Csehszlovákiába, és az USA-ba. 

A magyar PEN, a Dramaturg Céh, a Szépírók Társasága, az IRKA tagja, a Magyar Írók Szövetségének tagja 1975-től 1998-ig (ekkor kilépett) 

Fogság című nagyregényét 2005 márciusában jelentette meg a Magvető, és ezzel egy időben újra kiadásra kerül Az Ikszek című regénye is. Spiró Györgynek korábban nem jelent meg regénye a Magvető gondozásában, a Fogság a 2005-és év irodalmi szenzációja volt, több elismerésben is részesült, köztük az Aegon Művészeti Díjban, melynek szakmai zsűrije így méltatta Spiró monumentális regényét: „úgy falatja magát, mint a legprofibb lektűr, és olyan mélyre megy, mint az európai filozófia legnagyobbjai…”. 2006-ban, Spiró György hatvanadik születésnapja alkalmából a Magvető Széljegyzeteket fűzött, amely tartalmaz egy interjút a szerzővel, a regény megírásához használt legfontosabb források jegyzékét, kritikákat, és a Fogság világát idéző időrendi táblát, rajzokat, fényképeket. A regényhez külön weboldal is készült: www.fogsag.hu

2007-ben jelent meg A Jövevény című regény átdolgozott kiadása Messiásokcímmel. Kalandregénybe illő fordulatokkal teli történetet tár az olvasó elé Spiró, amelyet az élet írt. A Messiások hősei Párizsban, a 19. században éltek, mégis kortársainknak érezhetjük őket. 


A Magvető Kiadónál megjelent művei 
A békecsászár (1982), A közép-kelet-európai dráma (1986), Csirkefej (1987),Az Ikszek (2005), Fogság (2005), Fogság – Széljegyzetek (2006), Messiások(2007), Feleségverseny (2009), Tavaszi Tárlat (2010), Kémjelentés (2011),Kerengő (2012), Magtár (2012)


Díjai 
József Attila-díj (1982), Erzsébet-díj (1990), Déry-díj (1993), Madách-díj (1994), Szép Ernő-díj (1997 és 2004), Az évad legjobb drámája díj az alábbi művekért: Az Imposztor (1984), Csirkefej (1987), Kvartett (1998), Koccanás (2004), A Budapesti Drámaverseny első díja a Honderűért (1998), Babérkoszorú-díj (1998), A Szépírók Társaságának díja A Jégmadár című regényért (2002), Harsányi-díj (2002), Az évad legjobb darabja a Dramaturg Céh szerint az Elsötétítés (2002), A Magyar Alkotóművészek Egyesületének irodalmi nagydíja (2003), Pro Urbe Budapest (2004), Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztje (Polgári Tagozat, 2005), Prima Díj (2005), A Magyar Zsidó Kultúráért díj (2005), Füst Milán-díj (2005), Magyar Művészetért-díj (2005), Kossuth-díj (2006), a Győri Könyvszalon alkotói díja (2006), AEGON Művészeti Díj (2006), ZAIKS-díj (2006), Gundel művészeti díj (2006), Angelus Közép-Európai Irodalmi Díj (2010)

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek