Péreli Zsuzsa kiállítása

— Felvéve: ,

Péreli Zsuzsa Munkácsy-díjas, Érdemes- és Kiváló Művész Padlástörténelem című kiállítása nyílik a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban július 2-án.

Esemény megnevezése:
  • hír
  • kiállítás
Időpont: 2010. július 02., 18:15 meddig:
2010. július 15., 15:15
Helyszín: Szentendre
Esemény hozzáadása a naptárhoz vCal
iCal

Péreli Zsuzsa kiállítása

Modern művészeti helyszín a Magtár

A tájegység impozáns épülete a 30 x 3 méteres, háromemeletes uradalmi magtár, amelyben multifunkcionális múzeumi térként egy közel 600 m2 alapterületű kiállítóteret alakítottunk ki. Az épület egy uradalmi magtár (latinul granárium) tervrajza alapján készült a részletek kidolgozásánál pedig a ragályi és a felsőkelecsényi magtárakat használtuk fel. Az épület eredeti, bontott téglákból épült. Az épületet kiállítótérként, koncert- és színházteremként is használja majd a múzeum, s az időszaki kiállítások miatt is érdemes minden Skanzenes látogatáskor felkeresni az újdonságok miatt.

Az épület első, nyitó kiállítása Péreli Zsuzsa, Munkácsy díjas, Érdemes- és Kiváló művész „Padlástörténelem” című tárlata, mely szeptember 12-ig látható.

Péreli Zsuzsa igazi gyűjtő, nemcsak ócskapiacokon gyűjtött, de számtalan kis falu megszámlálhatatlan padlását kutatta föl, az azokon talált régi tárgyak, fotók inspirálták, vigasztalták, erőt adtak neki az alkotáshoz is. Padlástörténelem: nemcsak egy grafika címe, hanem annak a művészi látásmódnak is az egyik „vezérfonala”, amelyet Péreli képvisel. Személyes és a közösségi történelmünk, hagyományaink inspirálják, elgondolkodtatják és alkotásra sarkalják. Egy régi fénykép, a fényképen álló alak-legyen az egyszerű katona, parasztasszony, városi polgár, vagy híres színésznő-, egy száz éves parasztház, egy hajdan volt tárgy, egy történelmi személyiség, egy a mindennapjainkat megváltoztató esemény nemcsak „modell” a művésznek. Ő lesz a kiválasztott, ő adja tovább mindazt, ami a megsárgult papírról, a fényképen látható arcról, a fa erezetéből, a történelmi pillanat eksztázisából misztifikálódik, „üzen” a ma emberének. A kiállított műveiben az érzékeny, a válaszokat kereső művészt fedezzük fel. Legyenek azok, az őrségi falujárásoknak emléket állító kárpitok (Három testvér, Egy kercaszomori búcsú emlékére, Felsőszenterzsébeti üdvözlet), amelyekben az elmúlás, egy életmód, egy világlátás, vagy éppen egy konkrét parasztház elmúlásának háttere jelenik meg. A kiállítás egyik meghatározó, de Péreli életművében is középpontban álló alkotás az 1996-os Himnusz, amely nemcsak a nemzeti imádság sorait eleveníti meg, de Péreli életét is, azt , hogy földi létünknek van, kell hogy legyen „felsőbbrendű értelme és perspektívája”.
Péreli Zsuzsa már megszőtte az élet mindkét arcát, a munkában megöregedettet és a gyermekkor ártatlanságát viselőt egyaránt. Frank János műtörténész szerint „a gobelin szinonimája Péreli Zsuzsa. Viszont Péreli szinonimája nem csak a gobelin, hiszen dolgozik ő más technikával is”.

forrás: skanzen.hu

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek