Kondor Béla művészete

— Felvéve: ,

Forradalmár, próféta, melós. Kiállítás Kondor Béla művészetéről a deberceni MODEM-ben.

Kondor Béla művészete

Kondor Béla: Bukott angyal, 1967.

Esemény megnevezése:
  • hír
  • kiállítás
Időpont: 2012. november 04., 09:00 meddig:
2012. december 19., 09:00
Helyszín: Debrecen
Név MODEM
Esemény hozzáadása a naptárhoz vCal
iCal

Forradalmár, próféta, melós

 

Kondor Béla művészete

Debrecen, MODEM

2012. november 4. – 2013. február 17.

A kiállítás Kondor Béla legfontosabb grafikai sorozatait, illetve kevésbé ismert alkotásait gyűjti egybe: mintegy hetven grafikát és harminc festményt. A művész halálának 40. évfordulóján rendezett tárlat célja egyrészt a kondori komplexitás eszmei és anyagi dimenzióinak megjelenítése, másrészt a „Kondor-jelenség” újraértékelése. A Kondor-művek mellett a tárlaton többek között Dürer, Rembrandt és Schongauer egyes alkotásai is láthatók, melyek a Szépművészeti Múzeumból érkeztek.

Érdekesség, hogy a majdnem 2x4 méteres Szentek bevonulása című festmény évtizedek óta először hagyja el a Kiscelli Múzeumot, az eredetileg pannónak készült alkotást ugyanis 1984 óta senkinek sem adták kölcsön. Akkor a Magyar Nemzeti Galéria Kondor Béla-életműkiállításán szerepelt.

Különös apropót ad a kiállításhoz, hogy 2012. december 12-én van Kondor Béla halálának 40. évfordulója és 2013. február 17-én, a tárlat utolsó napján emlékezünk meg a művész születésnapjáról.


A prófétákkal együtt vacsorázó és szocialista Dürerként forradalmakat karcoló Kondor Béla máig legendás művész, sokan a Kádár-korszak egyik legjelentősebb alkotójának tartják. A hátrahagyott művek és a legendárium alapján egy „uomo universale”, azaz egy modern Leonardo da Vinci alakja körvonalazódott róla a művészettörténetben, s a köztudatban is. Egy biztos, Kondor valóban hatalmas grafikai anyagot, különleges festményeket, valamint ihletett verseket és rajongó barátokat hagyott maga után. A tárlat az életműből csaknem száz alkotást mutat be – nem annyira a teljesség, mint inkább az értelmezés és kontextualizálás igényével – a forradalmár, a próféta és a melós szemüvegén keresztül.

( Így jár minden próféta (Dózsa-sorozat), 1956, rézkarc, 17,5 x 11,8 cm, Magyar Nemzeti Galéria)


A kiállítás a nagyobb grafikai sorozatokból (Dózsa, Blake, Madách, Dürer) indul ki, ezek mentén vázolja fel Kondor művészetének különböző arcait, témáit és intellektuális rétegeit. Főművei, mint a Szentek bevonulása, a Darázskirály, a Savonarola vagy a Szent Péter és egy nő, illetve kevésbé ismert alkotásai, például az 1972-es történések hatására készült Gyilkosság az olimpián, a Kivégzés, az Afrika-antológia, a Felszabadulásunk 15. évfordulójára-sorozat képei egyaránt megtekinthetők a MODEM-ben. Az alkotó eszme- és művészettörténeti párhuzamaiként megjelennek Martin Schongauer, Albrecht Dürer, Rembrandt van Rijnsz, Koffán Károly, Barcsay Jenő, Csernus Tibor és Lakner László művei is ezen az átfogó igényű, de nem monografikus tárlaton. A Kondort inspiráló vagy általa illusztrált könyvekbe is bepillanthatnak a látogatók; a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára a tárlat idejére a MODEM rendelkezésére bocsátotta – többek között – a művész illusztrációival készült kötetét, az Ébredő Afrika – néger költők antológiáját.

 
(Gyilkosság az olimpián, 1972, olajpasztell, ceruza, papír, farost, 
34,5 x 51,7 cm, magántulajdon)


A kiállítást Hornyik Sándor, a MODEM vezető kurátora jegyzi, tanulmányával jelenik meg a rendezvény katalógusa november közepén.

A Kondor-kiállításhoz kapcsolódóan a MODEM decemberben rézkarcmaratont rendez, ahol a gyerekek és a felnőttek is elkészíthetik saját alkotásaikat. A Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola diákjai Kondor-parafrázisokat csinálnak, illetve egy külön weboldalt is kialakítanak a tárlat számára.

 
(Faliszekrény, 1969, olaj, fa, 49 x 25 x 9 cm, magántulajdon)

 

Együttműködő partnerünk a Magyar Nemzeti Galéria.

Köszönetet mondunk a kölcsönző intézményeknek, galériáknak: a Budapesti Történeti Múzeum Fővárosi Képtárának, a szentendrei Ferenczy Múzeumnak, a miskolci Herman Ottó Múzeumnak, a Kieselbach Galériának, a Petőfi Irodalmi Múzeumnak, a székesfehérvári Szent István Király Múzeumnak, a Szépművészeti Múzeumnak, a győri Xantus János Múzeumnak, valamint Antal Péternek, az Antal–Lusztig-gyűjtemény tulajdonosának és a magángyűjtőknek, akik Kondor műveket bocsátottak rendelkezésünkre a kiállításhoz.

 

Több információ erről az eseményről

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek