Kondor Béla gyűjteményes kiállítása

— Felvéve: , ,

Kondor Béla gyűjteményes kiállítása

Kondor Béla gyűjteményes kiállítása

Kondor Béla gyűjteményes kiállítása

Esemény megnevezése:
  • Budapest
  • hír
  • kiállítás
Időpont: 2017. március 30., 10:00 meddig:
2017. július 02., 17:30
Helyszín: Budapest
Esemény hozzáadása a naptárhoz vCal
iCal

Kondor Béla gyűjteményes kiállítása

2017. március 30.- július 2.
Budapest, Várkert Bazár Testőrpalota
LátogathatóKedd – vasárnap 10.00 – 18.00

http://asztali.lutheran.hu/programajanlo/kondor-bela-gyujtemenyes-kiallitasa/leadImage

Kondor Béla a 20. századi magyar képzőművészet egyik álló csillaga, kinek munkássága olyan stílusteremtő mesterekhez mérhető, mint Csontváry Kosztka Tivadar, Gulácsy Lajos, vagy Tóth Menyhért. Dürer, Rembrandt és William Blake mellett a szürrealizmus és Hugo Bosch vízionárius művészete hatott rá elsősorban, de képes volt a hagyomány vállalásán túl saját korának legegységesebb és egyben leginkább előremutató életművét létrehozni. Ebből ad sokrétű válogatást ez a gyűjteményes tárlat.

 

http://www.rovart.com/foto/orig/6439.jpg

KONDOR Béla

(1931, Pestszentlőrinc - 1972, Budapest)
A Képzőművészeti Főiskola festő majd grafika szakán tanult művész rendkívüli sokoldalúságát az is jelzi, hogy a legkülönbözőbb grafikai technikák alkalmazása mellett festményeket alkotott, verset s prózát írt, a fényképezésben új utakat keresett s orgonálni is kitűnően tudott. Művészete az avantgarde irányzatok helyett a múlt nagy tradícióihoz tudott úgy kapcsolódni, hogy a stiláris, tematikus és ikonográfiai motívumokat szuverén módon olvasztotta sajátos kifejezőrendszerébe. Egyéni mitológiát megteremtő művészetében korunk kihívásaira válaszolva értelmezte újra a szimbólumokat. A repülés, a szárnyalás Kondornál gyakori témájában különös jelképeket teremtett rovarok (Darázskirály, 1963), madarak s repülő szerkezetek (A műtücsök felröppentése, 1960) képében. A klasszikus és keresztény mitológia jelképeit, ambivalens tartalmak forrásává változtatta. Az angyalok, a kerubok, a teremtés és a rombolás géniuszai a kondori ikonográfia legkülönösebb alakjai. Angyalai, szentjei, bibliai hősei a Jó és a Gonosz polaritását az ember megkísértésén keresztül tárják fel. Krisztust ábrázoló képein a keresztrefeszítés korunk számára szóló üzenete foglalkoztatja (Pléhkrisztus, 1964; Krisztus a kereszten, 1971). A földi szférában létező ember arcváltozásait, az emberi színjáték tragikus szerepeit gyakran az isteni-szellemi szféra angyalaival szembesítve tárja elénk többértelmű olvasatok, ambivalens jelentések felvillantásával. Önarckép sorozatához (Valaki önarcképe) az aszimmetriára épülő diszharmónia kinyilvánításán keresztül, az irracionálissal szembenéző magatartás a kulcs. Falképei közül legharmonikusabb alkotása a Szent Margit legendáját feldolgozó margitszigeti pannója (1968). Életművének egyik csúcspontja A szentek bevonulása a városba (1972) című monumentális olajkép is falra szánt - de a megrendelő visszautasítása miatt múzeumba került - alkotás. A szemlélő számára többféle olvasatot kináló, a művész groteszk s ironikus felhanggokkal teli tragikus történelemszemléletét, filozófikus világképét tükröző alkotás a kondori életút szintézisének tekinthető.
Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek