Haraszty István kiállítása

— Felvéve: ,

A Kossuth-díjas művész kiállítása a budapesti Nagy Balogh János Kiállítóteremben.

Haraszty István kiállítása

Haraszty István kiállítása

Esemény megnevezése:
  • Budapest
  • kiállítás
Időpont: 2014. június 13., 18:00 meddig:
2014. szeptember 27., 18:00
Helyszín: Budapest
Esemény hozzáadása a naptárhoz vCal
iCal

Haraszty István kiállítása

2014. június 13 - szeptember 27.

Nagy Balogh János Kiállítóterem - /Bp, XIX. Ady E. út 57/

null

Megnyitó: 2014. június 13. 18:00

Megnyitja: Wehner Tibor művészettörténész

 

null

 

Harasztÿ István Édeske

 

Mesterei: Laborcz Ferenc.

1951-1953 között géplakatos tanuló, 1953-tól dísz-műlakatos. Ekkor kezd festeni. 1960-1970: Dési Huber Képzőművészeti Kör növendéke, mestere: Laborcz Ferenc. 1975: Kassák-díj, Magyar Műhely, Párizs; 1984: DAAD-ösztöndíj, Berlin (igénybe vehette 1987-1988-ban); 1987: Kanadai Szobrászok Szövetsége tiszteletbeli díja; 1988: Munkácsy-díj; 1996: érdemes művész; 1999: Pro Urbe-díj; 2000: Kossuth-díj; 2010-ben Príma Díjat kapott. 1986-tól Kanadai Szobrászok Szövetsége tiszteletbeli tagja. 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja. 1994-től a kispesti Helikon Társaság elnöke. 1995-től a Magyar Szobrásztársaság tagja. 1996-tól a Szinyei Merse Társaság tagja. 1957-1965 között műszaki ismereteket tanított egy ipari tanuló iskolában. 1964-től rendszeresen vesz részt hazai és külföldi kiállításokon. 1965-1967 között díszítőelemek tervezésével foglalkozott a Lánc- és Kovácsoltáru Ktsz.-ben. A József Attila Művelődési Központban dekorációs. 1967-1989-ben a Dél-pesti Vendéglátóipari Vállalat belső tervezője. 1975-1976 között a kaposvári Csiky Gergely Színházban szcenikus. 1966-ban készíti Elektrolízis című, már mobil lényegű - hiszen előre megtervezett folyamat eredményeképp létrejött - stabilját. Első mobilját, a Köröket, 1967-ben készíti. 1969-ben a Műcsarnokban kiállított Egyenlet című, a néző bevonásával működő vízszintes tengelyen nyugvó ingája a sajtó botrányköve. 1970-ben készült Hathúszas gyors című alkotása már képviseli ~ munkáinak egyik legjellegzetesebb vonását, a rendszerrel szembeni - előbb szelíd és emelkedett, később az egypártrendszer jellegzetes anomáliáit és vezető személyiségeit is kigúnyolni bátor, szókimondó iróniáját. E korai alkotásában jelenik meg először későbbi fő műveinek jellegzetes eleme az acélgolyókkal működő acél-bronz sínrendszer. Az új anyagokra és technológiákra fogékony művész a 60-as, 70-es évek fordulóján, a plexi Magyarországon való megjelenésekor, áttér a fémingákról a plexi mobilok Kabóca VII, VIII, (1978) készítésére. A plexi más megmunkálási lehetőségei és sajátos tulajdonságai, átlátszósága, fénytörő képessége stb. új plasztikai és funkcionális megoldásokat sugall ~ számára (Kis Kopernikusz oszlop, 1970). Vegyes technikájú műveinek rendszeresen használt anyagai közé is bevonul a plexiüveg. Az 1970-ben készült kinetikus szobra, a Fügemagozó, ~ életművének kiemelkedő műalkotása. Készítése egybeesik az új művészeti törekvések kiötlésének idejével. ~ ekkor a gép esztétikájának megjelenítését és benne rejtőző játékosságot vallja megvalósítandó fő céljának és "play art" elnevezéssel címkézi fel alkotói gyakorlatát. ~ művészetében, már korábban is meglévő etikai és szociológiai megközelítésére való irányultságot, a konceptuális szemlélet megerősíti, tudatosítja. Ennek eredménye az a gesztus is, mellyel - mikor 1972-ben betiltják a Ganz-MÁVAG-ba tervezett kiállítását - a meghívót felülbélyegzi "Bizonytalan időre elhalasztva!" szövegű felirattal és szétküldi. Ehhez hasonló, a nyilvánosság erejére támaszkodó megnyilvánulások, művészete szerves részévé válnak. A sajtó a 70-es években pro és kontra nagy figyelmet szentel munkásságának. Az újságírók egy része számára ~ testesíti meg a "társadalomformáló szocialista ipar"-t fetisizáló politikai rendszer munkásból képzőművésszé vált zsenijét, mások megérezve a ~ művészetében megjelenő humorban a társadalmi kritikát, formai újításaitól félteni kezdik a szocialista művészetet. Monográfusa, Frank János, gegeknek nevezi az olyan, a pop arttal is rokonítható műveit, mint amilyen a pénzbedobásra elhallgató zenegép, a Vurslitzer (1973), a pénz helyett kacagással fizető páncélszekrény, az Acélmosoly (1972), valamint az óramutató járásával ellenkező irányba haladó, a sok kis óraszámlap fölött elhaladó és a Szovjetunió kelet-európai szerepére utaló nagy óramutatóval ellátott műve A központi irányítás (1973). Politikailag emblematikusnak tekinthető összkomfortos - látszatszabadságot is kínáló - rabságot modellező, Madárkalitka (1971) című alkotása, a korszak egyik fő műve. Alkotásainak jó része látványos, "szép" szerkezet, amely agyafúrtan két vagy többértelmű címével és működésének koreográfiájával, a látszatra racionális és demokratikus társadalmi berendezkedés gyakorlatát karikírozza. 1977-ben a székesfehérvári Szent István Király Múzeum megrendezte első nagyszabású kiállítását. 1979-ben, ~ a soproni érembiennáléra készített - műszakilag és esztétikailag rendkívül igényes, de rendhagyóan gegekre épülő kinetikus érmei (Díszmérték, 1979), egyben műfaji értelemben az éremművészetnek, az antifunkcionális reprezentatív alkotás típusának a kritikáját is megtestesítik. 1980-1981-ben készítette el Agyágyú című, monumentális kinetikus szobrát, amellyel a rendszer úgynevezett kádereinek karrier lehetőségeit modellezi az egysíkú hierarchiára épülő politikai mozgástérben. 1987-ben alkotja meg a korabeli magyar bürokráciát karikírozó, Termékszerkezet-váltás (Stemplire várva I.) című mobilját, amely egyben mail art automatának is tekinthető. 1986-1987-ben, nyugat-berlini tartózkodása idején még politikai indulattól vezérelve, Vér és fű (1988), majd 90-es években inkább a Magyarországon éppen újraéledő műkereskedelem kitüntetett műfajának önironikus kritikáját megfogalmazva (Szín/valló, 1994; Mutatós kép, 1996) több táblaképet, fali plasztikát, assemblage jellegű, mechanikával vagy elektronikával ellátott kinetikus domborművet alkot. 1993-ban készíti el a tizenkét méter magas Deák Dénes-szökőkútját. 1998-ban nyílt meg a Műcsarnokban retrospektív kiállítása. A 90-es évek közepén több, a néző interaktivitásra reagáló minimál mobilnak is nevezhető, lakonikus egyszerűségű szerkezetet hoz létre, melyek közül a legjelentősebbek a Tapsraforgó (1995) és a Döngöröm (1995). Szintén formai mértéktartás jellemzi a humort bölcseleti elmélyüléssel felcserélő Újrakezdés és Idea (1997) örökmozgóit. Munkássága műfajilag tág keretek között mozog. Az egyedi iparművészeti tárgyaktól a belső tervezői alkotásokon keresztül, a stabil szobroktól a mobilokig és a kinetikus gépszobrokig, a kisplasztikáktól a festményekig, valamint az emlékműszobrászatig. Életművével együtt kiteljesedő "lakószobor"-ként is értelmezett lakását sajátos összművészeti alkotásként folyamatosan fejleszti. Mozgó szobrainak lényegéhez tartozik az a jól kiszámított zeneiség, dramaturgia és koreográfia, melyet alkotásainak szerkezeti elemei mintegy gépi performanszként jelenítenek meg. A társadalomkritikai és szórakoztató "funkcióhoz" igazodó, de a klasszikus arányrendszert is figyelembe vevő mobiljainak, kinetikus szobrainak formai világa a Bauhaus technicista tárgykultuszának emlékeit éppúgy idézi, mint az 1900-as évek biomorf törekvéseit. ~, a kinetikus szobrászat hazai meghonosítója, jellegzetes feltaláló - ezermester naivitását, munkásságában mindvégig megőrző habitusával, valamint a sajátos kelet-európai gondolatvilágot megjelenítő, karikírozóan kritikai attitűdjével egyik legjelentősebb kortárs művészünk.

forrás: artportal

 

 Szűcs Júlia interjúja Haraszty Istvánnal az http://www.secret-areas.com oldalon:Fotó: Miklóska Zoltán

 


Hogyan kezdődik egy átlagos napod?

Az évek alatt pontos rend alakult ki. 6,30 körül ébredés, kevés reggeli, kávé, és a megszokott cigaretta. 7 órától már a műhelyben hallgatom a Klubrádiót, egy cigi mellett átgondolom a következő munkát. 9-kor mindig kávé és Évával (a feleségemmel) megbeszéljük a napot. 9,30-12 között ismét a műhelyben dolgozom. Délben kicsit falatozunk, majd fél2-ig alszom. Percre pontosan ébredek. Ekkor újra egy kávé és 5-ig újra munka.

Mikor döntöttél a mai szakmád mellett?
Körülbelül 8 éves korom óta a technika érdekelt. A megfestett kép, a színek, a technikák voltak fontosak. Folyamatosan kerestem a kapcsolatot a művészettel, aztán évekkel később jöttem rá illetve vezettek rá, hogy benn élek. Sokáig azt hittem, a művészet olyan, amit én nem tudok (például megfesteni egy aktot). De amikor a Désiben tanultam a szobraimra is azt mondták, jól sikerült. Sík Csaba azt írta egyszer: Harasztyból azért lehetett művész, mert a művészet közeledett hozzá.

Kedvenc zene

Nincs igazán kedvenc. Vannak kedves barátok, akiknek hallgatom a zenéit Pici (Presser Gábor), Tolcsvay, Bródy. Komolyzenében is sok családi barát van.

 Kedvenc könyv

Nincs ilyen, keveset is olvasok. A saját gondolataimmal, ábrándjaimmal jól elvagyok.

 Kedvenc úti cél?

Amióta nem lehet repülőn cigizni, azóta nem utazom. Nincs kedvem menni. Művészeti eseményekre sem igen megyek: Készítettem egy táblát, amíg ez a politikai kurzus tart nem megyek kulturális eseményekre sem.

Étterem vagy főzés?

Nem járunk étterembe. A konyha nem az én terepem, még a tűzhelyet sem tudom bekapcsolni, de Éva mindennap főz.

 Újság vagy internet?

A Klubrádió szól a műhelyben egész nap. Ha a neten küld vki egy-egy cikket, azt elolvasom. Esténként pedig az ATV-t nézzük.

 Milyen magazinokat olvasol?

Nem olvasok magazinokat.

 Kedvenc ruhadarab?

Ami leggyorsabban a kezembe kerül, na meg ami még rám jön:).

 Van olyan ruhadarab, amit sosem vennél fel?

Gyerekkoromban Bocskaim volt, ma már nem venném fel.

 Saját munkáid közül van kedvenc?

Nincs ilyen. Már nem is tudnám összeszámolni a munkáimat. Mindig a legutóbbi évek termése foglalkoztat leginkább. Mindenki várja a mobilszobrokat. Sok minden van, amit még el szeretnék mondani, amiket kedvelek, amiktől undorodom. Amióta érzem, hogy szűkül az idő, már nem engedhetem meg magamnak, hogy sok időt töltsek egy-egy munkán.
Kivel innál egy kávét?
Nagyon sok barátom van. Nyugodtan mondhatom, jó barátságban vagyok azokkal, akik itthon jelentős művésznek számítanak, velük bármikor szívesen beszélgetek. Örömmel tölt el, ha megkeresnek, eljönnek.

Ki volt rád a legnagyobb hatással?
Annak idején eljött hozzám Ádám Judit művésznő a férjével, Piltz Edével. Megkérdezte, miért járok a Désibe (Dési Huber Művészeti Kör, a szerk.), hiszen amit csinálok az maga a művészet. Laborcz Ferenc volt a mesterem, de tőle nem csupán a szobrászatot tanultam meg, hanem azt tanította meg, hogyan váljak szobrásszá.
Percz János fémműves, Marino Marini, Henry Moore, még akiket említenék. Aztán, úgy a 70-es évek végére, már nem voltak példaképek, már én magam voltam a példakép.
Milyen tanácsokat adnál a fiataloknak?
Éljenek békességben magukkal és másokkal. Legyenek őszinték önmagukkal és a környezetükkel. 12 évig tanítottam, akkor is azt mondtam a tanítványaimnak, hogy ha valaki következetesen, őszintén éli az életét, egy cél felé haladva, megtalálja a helyét. Nekem ez megadatott.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek