Asztali beszélgetések... - BUBNÓ TAMÁS és FASSANG LÁSZLÓ

— Felvéve: , ,

Téma: Liszt Ferenc ma Hogyan értelmezi két kortárs zenészünk Liszt Ferenc munkásságát? Mit jelent ma Lisztet játszani? Miben példa a mai zenei életnek Liszt? Minderre választ kaphat az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány rendezvényén a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Asztali beszélgetések... - BUBNÓ TAMÁS és FASSANG LÁSZLÓ

Kulinyi István: Liszt Ferenc

Esemény megnevezése:
  • Budapest
  • hír
  • Asztali
Időpont: 2011. 10. 13.
mikortól: 18:00 meddig: 19:50
Helyszín: Budapest, PIM
Esemény hozzáadása a naptárhoz vCal
iCal

Asztali beszélgetések...


Az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány a Petőfi Irodalmi Múzeummal együttműködve következő disputájára szeretettel várja az érdeklődőket:

Disputapartnerek:

Bubnó Tamás - a Szent Efrém Férfikar vezetője
Fassang László - Liszt Ferenc-díjas orgonaművész


Moderátor: Kinczler Zsuzsanna - egyházzenész, az Evangélikus Hittudományi Egyetem adjunktusa

Téma: Liszt Ferenc ma 

Időpont: 2011. október 13. (csütörtök) 18 óra
Helyszín: Petőfi Irodalmi Múzeum díszterme (Bp, V. Károlyi Mihály u. 17)

A belépés díjtalan!


Liszt-év - Asztali beszélgetés Lisztről a Petőfi Irodalmi Múzeumban

Budapest - Liszt Ferenc ma címmel rendezi következő Asztali beszélgetését Fassang László orgonaművész és Bubnó Tamás, a Szent Efrém Férfikar alapító karnagya részvételével csütörtökön a Petőfi Irodalmi Múzeumban az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány. Forrás: MTI

"Természetesen a hozzám közelálló egyházzenei kérdésekről fogok beszélni. Erről ugyan viszonylag kevés szó esik, de Liszt ezen a területen is óriási újító volt. Az ő korában és általa lettek nyilvánvalóak azok az elképzelések, amelyek az egyházi zene megújítását célozták. A jelentőségük pedig abban áll, hogy hatott a ceciliánus mozgalomra és hatott a következő századra, Bárdos Lajos és kortársai munkásságára" - mondta az MTI-nek Bubnó Tamás karnagy.
Felidézte, hogy Liszt egy írásában úgy fogalmazott: "Zeném az egyháziaknak nem tetszik, a világi füleknek idegenül cseng, de továbbra is úgy fogok írni, ahogy belső érzésem diktálja". Mint mondta, e konzervativizmus miatt a Liszthez köthető lendület később meg is tört.
Az egyházzene kérdése a jelen szempontjából rendkívül izgalmas - emelte ki, hozzáfűzve: "ma sajnos szegényedő korban élünk, amelyben a templomokban szerezhető művészeti élményeknek ugyanolyan kiemelkedő szerepük lesz, mint a középkorban volt. Sokaknak egyszerűen nem lesz pénzük, hogy másutt kapjanak kulturális benyomásokat."
"Liszt valószínűleg túl nagyot lépett előre az egyházi zene terén, ami a tartalmat, a stílust illeti. Scitovszky János hercegprímás, hogy lebeszélje az Esztergomi miséről, azt mondta neki: Ön úgyis túl hosszú művet fog komponálni. Liszt azt válaszolta: Úgy gondolja eminenciád, valaha is a liturgia ellen tettem volna? És úgy is lett, az Esztergomi mise nem hosszú. Liszt ismerte és betartotta, mi illik a szertartásrendhez.  Bach h-moll miséje akármilyen csodálatos alkotás, alkalmatlan arra, hogy mise keretében hangozzék el, és emiatt nem éneklik Rahmanyinov Éjszakai virrasztását sem" - mutatott rá Bubnó Tamás.
A mára nézve ez is tanulság - jegyezte meg a karnagy - mert az olyan, liturgikus műveket is komponáló szerzőkről, mint például a lengyel Krzysztof Penderecki, Jenei Zoltán vagy Orbán György, tudható ugyan, hogy milyen nagyszerű zeneszerzők, a templomban ugyanakkor nem szólaltathatók meg műveik, mert terjedelmesebbek annál, mint amit a liturgia megenged.


Több információ erről az eseményről

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek