Árny a kövön – Ország Lili művészete

— Felvéve: , ,

A Magyar Nemzeti Galéria a magyar művészet meghatározó egyéniségeit feldolgozó kiállítás-sorozatát folytatva a modern magyar művészet egyik legjelentősebb és legkülönlegesebb alakjának, Ország Lili (1926–1978) festőművésznek rendez kiállítást 2016. december 16. és 2017. március 26. között. A művész születésének 90. évfordulója alkalmat ad arra, hogy végre lerójuk adósságunkat vele szemben, hiszen Ország Lili alkotásaiból még soha nem láthatott a közönség ilyen nagyszabású, a teljes életművet átfogó tárlatot.

Árny a kövön – Ország Lili művészete

Ország Lili: Nő fátyollal

Esemény megnevezése:
  • Budapest
  • hír
  • kiállítás
Időpont: 2016. december 16., 10:15 meddig:
2017. március 26., 18:00
Helyszín: Budapest
Esemény hozzáadása a naptárhoz vCal
iCal

Árny a kövön – Ország Lili művészete

Budapest, Magyar Nemzeti Galéria
2016. december 16. - 2017. március 26.


A kiállítás több mint háromszáz művel mutatja be Ország Lili művészetét, és két különlegességgel is szolgál. Egyrészt – eddig még soha nem látott módon – hazai és külföldi analógiákkal, Paul Delvaux, Giorgio de Chirico, Vieira de Silva, Toyen, Kemény Zoltán, Bálint Endre és Vajda Lajos műveivel párhuzamban szemlélteti a művész látásmódjának alakulását. Másrészt Ország Lili elképzelésének megfelelően felépítjük a Labirintust, s bemutatjuk a teljes, ötvendarabos labirintus-sorozatot, mely eddig csupán egyszer volt látható, 1979-ben, Ország Lili emlékkiállításán.

 http://asztali.lutheran.hu/programajanlo/arny-a-koevoen-2013-orszag-lili-muveszete/leadImage

„A falak bennem vannak” – mondta Ország Lili, s egész munkásságában egy szerzetes türelmével és megszállottságával örökítette meg belső világának minduntalan előtűnő falait.

Bár 1944 tavaszán a koncentrációs táborba tartó szerelvényről megmenekült, a félelem és szorongás addigra már örökre beleivódott a tudatába. A Képzőművészeti Főiskola elvégzése után ösztönösen kereste a „saját ügyét”, s rá is talált a falakra, mint témára. A magyar festészetben szinte példa nélkül, a klasszikus szürrealizmus hangján szólaltak meg vallomásai. Ország Lili a magyar szürrealizmus történetének legkiemelkedőbb műveit alkotta meg az 1950-es évek közepén.

Bár a nyugati klasszikusok hatottak rá, látásmódjának egyéni színezete tőlük megkülönbözteti őt. Lelkének legmélyebb pokoljárása után törvényszerű, hogy a feloldást a transzcendens irányában kereste. Utazásai során kolostorokban találkozott a szláv ikonok csodájával; következő, ún. ikonos korszakában már szakrális szimbólumokat festett.

 

http://avorospostakocsi.hu/wp-content/uploads/2010/09/orszag_lili_varos_a_kiralyok_korabol1.jpg

 

Majd 1960 táján kezdett városalaprajzokat alkotni, olyan városokét, melyek régóta benne éltek, olyan városokét, melyekben valaha benne élt. Ebben a korszakában már egyértelműen kialakult senki máshoz nem hasonlítható egyéni kifejezésmódja. Ez a festészet nem nosztalgia a történelmi múlt iránt, hanem érzékelése a folytonosságnak, az emberi lét szakadatlan egymásra épülésének.

1966–1969 közt teremtette meg aztán ún. írásos korszakát, melynek jellemzője a szürke, barna színvilág, a faldarabokon ókori világok feljegyzéseivel, rejtélyes héber betűkkel, írásjelekkel.

Utolsó periódusában nyomtatott áramkörök labirintusa jelenik meg a falakon. „Ez a labirintussorozat, amit festek, az én labirintusom. Ezen végig kell mennem, s úgy megyek végig, hogy megfestem. Borzalmas kín, de itt nem lehet megalkudni. Ezt be kell járni.” Ország Lili haláláig festette a sorozatot, míg utolsó, fekete képével szinte rázárult a labirintus kapuja.

http://mng.hu/data/cikkek/122/1227/cikk-122727/Orszag%20Lili%20Memento__850_370.jpg
Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek