Jókai Anna és Ittzés János beszélgetése

Az írástudók felelőssége

Jókai Anna és Ittzés János beszélgetése

Jókai Anna az Asztali beszélgetések vendégeként

Írástudók felelõssége

 

 


Az emberek szívesebben vesznek kézbe olyan írást, hallgatnak olyan prédikációt, amely gazdagítja, építi lelküket, amely tovább hat és munkál, amellyel "vastüdõként" létezni tudnak mindennapjaikban. Emiatt (is) nagy az írástudók, írók és lelkészek felelõssége - hangzott el nemrég azon a gyõri dispután, amelynek vendége Jókai Anna író és Ittzés János evangélikus püspök volt.

 

 

Az aranykort, Isten és az alkotók "együttélésének" sajátos idõszakát idézte bevezetõ gondolataival Jókai Anna a gyõri evangélikus gyülekezet Asztali beszélgetések címû sorozatának utolsó disputáján. A Kossuth-díjas író szerint hajdan a mûvész, az író közvetlenül táplálkozott a spirituális tartalmakból, ma tépettség, elszakítottság, Isten hiánya jellemzi a világot.

"Talán Goethe volt az utolsó, aki isteni harmóniában élt. Azóta széttört az egység; Nietzsche sokszor emlegetett állításával szemben Isten nem meghalt, hanem szabadságot adott az akaratnak, amivel - szomorú, de - sokan visszaéltek a mûvészek közül is. Úgy tartották, tartják, hogy a transzcendencia, a szakralitás kivonult a mûvészetbõl. Ez persze nem igaz, ez csõlátást jelent. Remélem, lesz még idõ, amikor a mûvész olyan közelében lesz a transzcendenciának, hogy nem töri össze magát, mert hiszen nem feljutni nehéz valahová, hanem onnan visszatérni úgy, hogy az ember ne sérüljön" - fejtette ki Jókai Anna.

Ittzés János kérdéssel kezdte a megszólalását: "Vajon az Írás tudóinak felelõssége nem búvik-e meg a jelenvaló világ tanácstalanságai mögött?" Az evangélikus püspök továbbá kifejtette: "Amit ma szorongásnak, tehernek érzünk, amilyen ma az értékválságos világ, az nem egy csapásra jelent meg a történelemben. Az egy több évszázados folyamat kiteljesedése, vagyis hogy az ember úgy gondolta, leszakadhat a teremtés fájáról. Újabb kérdések sorjáznak: az egyház felelõssége jól gyakorolt felelõsség volt-e, jól védte-e az egyház Isten érdekeit az autonómmá vált emberek törekvéseivel szemben? El kellene gondolkodni azon is, hogy az elsõ szárnypróbálgatásokat nem megátkozni, hanem inkább irányítani kellett volna-e, az elsõ szárnyalókat nem inkább magunkhoz kellett volna-e szorítani, mint kilökni az ajtón. Van-e kiút ebbõl a szétszakítottságból? Kierkegaard szerint aki a mindenkori korszellemmel házasodik, hamar megözvegyül. Mit tehetünk mi ennek ellenében? Nem mást, mint hogy tanúskodunk arról, amink van. Tanúságot teszünk Isten üzenetének fontosságáról. Mert ha egykor színe elé kerülünk, annak alapján születik meg az ítélet, hogy elmondtuk-e azt, amit a Teremtõ ránk bízott. És errõl mindenkinek a saját helyén kell tanúskodnia... Az írástudók felelõsségének ma megélhetõ valóságához a bûnbánat könnyei nélkül nem lehet eljutni."

Jókai Anna Ittzés püspök szavaihoz csatlakozva a disputában hangsúlyozta, hogy a közvetített üzenetekkel a lélekig kell hatolni. Mégpedig úgy, hogy ne csak mondjuk, hanem próbáljuk megélni, amit hirdetünk. "Az Írás szerint gyümölcsérõl ismerik meg a fát. Ehhez én hozzáteszem, hogy az a valódi termés legyen, ne valami kaucsuk >>mûvalami<<, ne valami mûanyag alma vagy szõlõfürt. Az írónak nem rejtvényt kell feladnia, hanem segítõ, eligazító üzenetekkel kell megajándékoznia az olvasókat. Meggyõzõdésem, hogy Isten sír, ha letekint, és látja, milyen a mai világ. Mi pedig nem vagyunk olyan magasak, nem érjük el, hogy a könnyeit letöröljük, de legalább ágaskodjunk, hogy lássa az igyekezetünket!" - fejtette ki az író.

Ittzés János szerint Isten elõbb hajol le hozzánk, hogy könnyeinket letörölje, mint ahogy mi valaha elérjük õt. Ennek ellenére ma is bízhatunk abban, hogy vannak köztünk olyan írástudók, akik felelõsséggel élnek, és a gyáva vagy óvatos hallgatás helyett szavaikkal, írásaikban Isten jó szándékát jelenítik meg. "Nincs annál nagyobb feladat ebben a világban, mint hogy az ember kisinasként vagy mesterként szolgálhatja Isten tervét."

Lejegyezte: Gülch Csaba

 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek