Gryllus Dániel és Borián Elréd osb lírai-zenés párbeszéde

100 éves a Nyugat; Asztali beszélgetések Babits Mihály 125 éves születésnapján Mosonmagyaróváron a Nyugat busz társaságában

Gryllus Dániel és Borián Elréd osb lírai-zenés párbeszéde

Borián Elréd és Gryllus Dániel

Nyugat 100


- Gryllus Dániel és Borián Elréd párbeszéde -

 

Babits Mihály 125. születésnapján érkezett Mosonmagyaróvárra a Petőfi Sándor Irodalmi Múzeum vándorkiállítása a Nyugat busz. A színes Nyugat-bemutatót követően az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány és a Mosonmagyaróvári Piarista Rendház  szervezésében Asztali beszélgetések követte.

 

Nyugat versben és zenében, talán ez is lehetett volna a címe annak az összejövetelnek, melyen Borián Elréd pannonhalmi bencés szerzetes versekkel és annak magyarázataival, míg Gryllus Dániel, a Kaláka együttes vezetője énekkel és citerával folytatott.

 Az est keretbe szerkesztett beszélgetés volt, hisz kezdetben egy Lackfi János versel indult, mely Nyugatos szerzők versein keresztül Weöres Sándorig és Kányádi Sándorig jutott.

 

Gryllus Dániel az alkalmat Ady Endre Adja meg az Isten című versének eljátszásával kezdte.

 

Ady Endre: Adja meg az Isten


Adja meg az Isten,
Mit adni nem szokott,
Száz bús vasárnap helyett
Sok víg hétköznapot,
Adja meg az Isten.

Adja meg az Isten
Sírásaink végét,
Lelkünknek teljességes
S vágyott békességét,
Adja meg az Isten.

Adja meg az Isten,
Bár furcsa a világ,
Ne játsszak öl?, gyilkos,
Cudar komédiát,
Adja meg az Isten.
Adja meg az Isten,
Mit adni nem szokott,
Száz bús vasárnap helyett
Sok víg hétköznapot,
Adja meg az Isten.


A Nyugat mára már nagy és meghatározó nemzedéknek számít, működése közben viszont az egyházak nem nagyon közeledtek felé…

 Borián Elréd: Én is ismertem olyan bencéseket, akik Ady Endre nevétől összerázódtak, ugyanakkor valakik pedig nagyon lelkesedtek költészetért. A piarista Sík Sándor azzal, hogy hosszasan írt Adyról döntő szerepet vállalt abban, hogy a katolikus egyház befogadta Adyt... Ady különleges lénye, vívódása mellett ott van a protestantizmusa is.

Talán az  "Adja meg az Isten" egy kegyelemkérés, amelyben benne van az igen és a nem. Mindegyikünkben benne van ez a paradoxon.. két személyiségünk van, az egyik egy árnyékszemélyiség míg a másik, tudatos létünk.  Ez a kettő vívódik egymással.

Ezt fejezi ki Ady egyik verse, a Krisztus-kereszt az erdőn:

Krisztus-kereszt az erdőn

Havas Krisztus-kereszt az erdőn,
Holdas, nagy, téli éjszakában:
Régi emlék. Csörgős szánkóval
Valamikor én arra jártam
Holdas, nagy, téli éjszakában.

Az apám még vidám legény volt,
Dalolt, hogyha keresztre nézett,
Én meg az apám fia voltam,
Ki unta a faragott képet
S dalolt, hogyha keresztre nézett.

Két nyakas, magyar kálvinista,
Miként az Idő, úgy röpültünk,
Apa, fiú: egy Igen s egy Nem,
Egymás mellett dalolva ültünk
S miként az Idő, úgy röpültünk.

Húsz éve elmult s gondolatban
Ott röpül a szánom az éjben
S amit akkor elmulasztottam,
Megemelem kalapom mélyen.
Ott röpül a szánom az éjben.

Borián Elréd: Ady versei mögött ott van a zsoltár. A zsoltár világa vívódást is, panaszt is és hálát is kifejez.

 Ady és a Zsoltárok

 

Gryllus Dániel: Adyról azt mondják, hogy szinte nem is olvasott mást, mint a Bibliát. Ady Szentírása a Károli fordítású Biblia volt, ami rányomta a bélyegét az ő költészetére és nyelvezetére is. Ezért például ha a magyar költészet világban való megfordulását nézzük, akkor figyelembe kell vennünk, hogy Adyt nagyon nehéz lefordítani a nyelvezete miatt. Rengeteg zsoltárt olvashatott a híres költő, melyből jó párat feldolgozott.

 

Az alkalmon Gryllus Dániel citerán előadta a nyolcadik Zsoltárnak Sumonyi Zoltán által versbe szedett zsoltár-parafrázisát, melynek szövegét az alábbiakban közöljük:


Mikor látom egeidet, amit ujjaid formáltak,

S onnan fénylő tekinteted, hol néz csillagfény formákba.

 

Akkor kérdem, mi az ember, hogy ég rá is vagyon gondod,

Hogy nézel rá türelemmel, fiát is fiadnak mondod.

 

Hogy kevéssel tetted őket kevesebbé önmagadnál,

Szerzel nékik dicsőséget egy fénysugár koszorúnál.

 

Juhokat és mindenféle barmot lábunkhoz helyeztél,

Rejtse ég vagy tenger mélye, minket rajtuk úrrá tettél.

 

Mikor látom egeidet, akkor kérdem mi az ember,

Urunk, szentelt neveidet énekeljük tiszta hittel.

 

Gryllus Dániel: Ez egy imádságos zsoltár. Úgy, ahogy Elréd atya is mondta, a 150 zsoltár körülbelül ezer évből szerkesztett antológia. A zsoltárok felölelik a teljes érzelmi skálát amire az embernek szüksége van. Ez az ókori líra. A Bibliában az Isten kinyilatkoztatását olvassuk legtöbbször, ez viszont egy fordított szituáció, hisz a zsoltár az ember válasza az Isten szavaira.

 

Kosztolányi Dezső

 

Gryllus Dániel: Kosztolányi kis újságcikkeket, esszéket, szinte aforizma nagyságú gondolatokat, regényeket írt. Rengeteg nyelvről fordított. Minden, amit Kosztolányi versben írt meg, az valóban vers, költői gondolat. Ritmusai játékosak, mely gyakran még ellentétben is állnak a komoly mondanivalóval – akárcsak József Attilánál – és ettől az ember még jobban érzi azt a mélységet ami a csillogó felszín mögött található.

 

Kosztolányi Dezső: Litánia

Az én koromban:
zörgött az egekben a gépek acélja.

Az én koromban:
nem tudta az emberiség, mi a célja.

Az én koromban:
beszéltek a falban a drótok, a lelkek.

Az én koromban:
vad, bábeli nyelvzavarok feleseltek.

Az én koromban:
öngyilkosok ezrei földre borultak.

Az én koromban:
méreggel aludtak el a nyomorultak.

Az én koromban:
kínpadra feküdtek az árva, beteg nők.

Az én koromban:
lélekbe kutattak a lélekelemzők.

Az én koromban:
mint koldusok álltak a sarkon az épek.

Az én koromban:
recsegtek a trónok, a bankok, a népek.

Az én koromban:
mily dal remegett, a velőkig üvöltő.

Az én koromban:
prózára szerelte a verset a költő.

Az én koromban:
mindannyian ó de magunkra maradtunk.

Az én koromban:
sírtunk, amikor kenyerünkbe haraptunk.

Az én koromban:
nem volt, ki szegény szíveket melegítsen.

Az én koromban:
álmatlanul ült arany-ágyon az Isten.

József Attila


Borián Elréd: József Attilának fiatalon Szegeden mestere volt Juhász Gyula, majd élete végén Kosztolányit találta meg mintegy apjának. Építkezett sanzonból, nyugati világból mint Ady, de ugyanúgy építkezett a népdal világából, Bartók világából. A Cantata profanaból is merített verseiben

 

Gryllus Dániel: József Attila jól énekelhető költő. Nem tudnék általános receptet mondani, hogy mi hogy közeledtünk hozzá. Mivel a Kaláka négy tagú és mindegyikünk komponál is, így ezt mindegyikünktől meg lehetne kérdezni.

 

Borián Elréd: József Attila főleg a francia költészet és a magyar népdal hatása alatt állt míg keleti jellegű verseket is írt. Talán mondható, hogy a Nyugat világa gondolt a keletre is…

(Indiában, hol éjjel a vadak...)

 

Indiában, hol éjjel a vadak

zöld szeme cikkan át a dzsungelen, -

mikor dédapa is kicsi volt még,

élt egy nagy fejedelem.

 

Parancsot adott, büszkét, szigorút:

"Fogjon mindenki szerszámot! Oda,

hol a lombzenére táncot lejt a hold,

épüljön hétszáz ékes palota!"

 

Hétszáz ékes palota közé

kincstárat vasból rakatott

s a napot akarta ráveretni,

mint óriás, tüzes lakatot.

 

Hiába szörnyedt el a nép

s kérlelték vének és papok:

"Ami égi, ne hozd a földre!"

A kapu pántja kérte a napot.

 

Feszült létra a felhő szélihez.

Megbillent az; a létra leszakadt.

Fogtak sasokat könnyű szekérbe.

A hámot szétszedték dalos madarak.

 

S míg sürgött irtózva, serénykedett

a dolgos népek megdöbbent zöme,

kisült a vetés, kigyult a város;

kicsordult a nap lángos özöne.

 

Mint a zuhatag, hullt alá a tűz.

Állva száradt el a fejedelem.

S a hétszáz palota helyét elfoglalta

az őserdő egy hűvös éjjelen.

 

Borián Elréd: Ez egy mesébe rejtett politika. Az eget a földre hozni – ember által – megvalósítani a tökéletest. Talán kifejez egy kis csalódást is, amit hitt fiatalon, hogy bizonyos ideológiák megvalósítják a tökéletest. Ezt követően József Attila eltávolodott a marxizmustól és természeténél fogva eltávolodik a német ideológiától is. Talán ez fejeződik ki ebben a keletbe rejtett mesében.

 

Gryllus Dániel: Talán az is benne van ebben, ami a napjaink nagy problémája, hogy az ember tényleg tönkreteszi ezt a földet és lehet, hogy a természet egyszer visszaveszi tőlünk, de hogy lesz e ilyen…

 

Borián Elréd szerint Kányádi Sándor a Nyugat folytatása. A Kaláka együttes a számos közös alkalmon és cd-n kívül jó barátságban is van Sándor bácsival. Kapcsolatuk érdekes kezdetéről számos történetet hallhattunk.


Kányádi Sándor – Ballag a folyó

Ballag a folyó
csöndeskén,
füzek állnak a
part mentén.

Nézik a vizet,
bámulják.
Ámuldoznak a
vén fűzfák.

Kérdik egymást s a
folyót is,
hová ballag a
sok-sok víz.

De a folyó csak
ballagdál.
Meg-megáll minden
pataknál.

Fölveszi őket
becézve
ülteti, mintha
szekérre.

Viszi, ringatja,
dajkálja.
Néznek a fűzfák
utána.

Összesusognak,
aggasztja
őket a folyó
nagy titka.

Víz fölött fecske
cikázgat.
Örömére a
fűzfáknak.

Tőle is kérdik,
s megtudják
végre a folyó
nagy titkát.

Tengerbe ballag,
tengernek.
Állnak a fűzfák,
merengnek.

S véges-végig a
part mentén
rügyezni kezdnek
csöndeskén.


Borián Elréd: Babits idézi a görög bölcsességet „ami szép az nehéz”. Nála egyszerre jelen volt főleg fiatalon az ókori sokistenhit tisztelet, a Vergilius tisztelet és a kereszténység. Ezt megírja a Tímár Virgil fiában is amiben jól látszik, hogy ez a két világ küzd benne. Az első világháború és személyes élmények hatására jut el a katolicizmusig. Katolicizmusa kicsit más, mint amit mi értünk rajta. Felfogása szerint a katolicizmus az egyetemes hit Istenben . Nem felekezeti katolicizmus tehát, hanem az egység katolicizmusa… Béke és öröm bencés jelmondat. Talán ezt éli meg Babits is.

 

Babits Mihály: Az elbocsátott vad

(részlet)

 

Nem hiszek az Elrendelésben,
mert szabad vagyok: oly szabad,
mint a bolond bogáncs a szélben
vagy vad bozót között a vad.
»Vezessen Hozzád a szabadság!«
így kérem olykor aki vár,
mert nem annak kell az imádság,
ki Istent megtalálta már.

 

A béke és öröm jelmondatával zárta gondolatait Elréd atya, míg Gryllus Dániel a Nyugat harmadik generációjának nagy költőjének Weöres Sándornak Szembefordított tükör című alkotásának eljátszásával búcsúztatta a hallgatóságot.

 

Örömöm sokszorozódjék a te örömödben.
Hiányosságom váljék jósággá benned.
Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél.
Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.
Az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben

 

Bár a Nyugatról akartunk beszélni és a lírai-zenés dispután ők voltak a központban, mégis, miután a piarista kápolnából az előtérbe mentünk, hogy a házilag készített süteményeket megkóstoljuk mindenki egy kicsit már-már az advent fényében tündökölt. Köszönjük.

 

Lejegyezte:

Galambos Ádám

Linkek
Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek