Benczúr László: Matzon Ákos kiállítás megnyitására

2011. november 29-én az Aszód Petőfi Evangélikus Gimnázium és Kollégium aulájában az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány szervezésében nyílt meg Matzon Ákos Munkácsy-díjas festőművész kiállítása. A kiállítás célja, hogy a diákokat rávilágítsa a kortárs képzőművészetre, megismertesse azt velük és a művész által segítséget kapjanak annak értelmezésében. Alábbiakban Benczúr László Ybl-díjas építész, az Északi Evangélikus Egyházkerület felügyelőjének megnyitószövegét közöljük.

Tisztelt egybegyűltek.

Amiért a kiállítás megnyitását elvállaltam, két személyes oka van.

Először is Ákossal több , mint negyven éve ismerjük egymást, hiszen egy munkahelyen dolgoztunk, mindketten építész minőségünkben. Ő beruházó, elkőkészítő tevékenységet végzett, mi pedig- örök életre barátságott kötött kis csoport tagjai - a tervezésre vállalkoztunk. Azóta ő pályát módosított, mi megmaradtunk a szakmánk legnehezebb, de legszebb részénél a tervezésnél. Hogy végérvényesen nem tudott szakítani tanult tudományától, azt talán ez a kiállítás is igazolja.

Másodszor ennek a gimnáziumnak igazgató tanácsi elnöke vagyok és ilyen minőségemben csak örömömet tudom kifejezni magam és egyházkerületi elnöktársam Dr. Fabiny Tamás püspök úr nevében , hogy az iskola komolyan veszi mindazt ami a kultúrával kapcsolatos , legyen az zene, irodalom, képzőművészet , vagy tánc, és fontosnak tartja mindazt, ami közvetlenül nem tartozik bele a hivatalos tananyagba, eligazodást mutatva diákjainknak a világ ember alkotta szépségei között.

Miért fontos ez egy egyházi iskolában? Azért, mert a művészi- de minden emberi alkotóképesség Isten csodálatos ajándéka és erre leginkább egy egyházi iskolában kötelességünk a diákjaink figyelmét ráirányítani.

Matzon Ákos saját szavaival vallja, hogy művészetét áthatja a szakralitás, amennyiben hisz a kultúrában . A kultúra iránt érzett szeretet és aggodalom az , ami munkáiban is megjelenik.

Az a művészeti irányzat amiben Ákos él és mozog száz éve született és a konstruktívizmus , geometrikus absztrakció, a szuprematizmus, a kubizmus és a neoplaszticizmus irányaiban ágazott szét. Képviselői között ott találjuk Mondriant, El Liszickijt, Malevicset, vagy a magyar Moholy Nagy Lászlót, Kassák Lajost, Victor Vasareliyt, Nádler Istvánt és Konok Tamást.

Hogy Matzon Ákos melyik izmushoz tartozik , döntsék el a művészettörténészek. Az biztos, hogy ez az irányzat nem merült ki, mint annyi más és ma is van mondandója. Erre Matzon Ákos életműve a legjobb példa.

Ha mégis valamihez kapcsolni kell , talán Kazimir Malevics művészi felfogását látom visszaköszönni műveiben, ami nem a valóság hű visszatükrözésében , hanem a mindenek felett álló , tiszta érzékenységben jelentkezik. Megint csak Ákos személyes gondolataira utalok, amikor tudatosan vállalja azt, hogy nem törekszik mindig és mindenben a dolgok értelmének keresésére, hanem alkotásainak szemlélőjére bízza a felvetett gondolatainak folytatását, vagy új gondolatok születését. Ezt tapasztaltam azokban a munkákban , ahol a szabályos rendszerben felállított geometrikus formák közé berobbanó játékos elemek egyensúlyt teremtve - és egyben az egyensúlyt kibillentve - , szinte zenei eseménnyé magasztosulnak, de ezt tapasztaltam ott is , ahol képeit tekintve a megjelenő kaotikus rendezettlenségből kozmikus rend bontakozik ki.

Szükséges , hogy megértsük mindennek az üzenetét, amit plasztikusan Moholy Nagy fogalmazott meg :

„Megpróbáltam testeket, arcokat, tájakat elemezni vonalaimmal, de az eredmények kisiklottak a kezemből, túlmentek az analitikus szándékon. A rajzok ritmikusan tagolt vonalhálóvá váltak , amely nem annyira a tárgyakat mutatja, hanem inkább az általuk bennem kiváltott izgalmat.”

Ákos alkotásaiban is ezt az izgalmat vélem felfedezni.

Térbeli geometrikus alakzatok, egymás alá- és fölé rendeltség, fegyelmezett rend és irányultság a kozmikus tér leképzése, amit az időnként bevillanó szabálytalanság erősít és tesz hitelessé.

Irigylem Matzon Ákost. Mert én , aki két dimenzióban három kiterjedésű épületekről gondolkozom, sohasem élhetem meg azt az élményt , amit az építész vénáját letagadni nem tudó művész elérhet.

Művei nagy részében olyan terek és tömegek jelennek meg, amelyek földhözragadtságunkban nem

képzelhetők el , hiszen valahol ott sejlik bennük egy negyedik dimenzió.

Vagy a mindenek felett álló és mindenekben benne levő Isten ? „ Legyen a Ti hitetek szerint.” ( Mt 9,29 ) Ezt Jézus mondta , amikor a vakok szemére rátette a kezét és ettől kezdve a vakok láttak.


Benczúr László építész

az Evangélikus Egyház Északi Egyházkerületének felügyelője

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek