Bakay Péter, Ferge Zsuzsa és Závada Pál a cigánykérdésről

„Cigánykérdés” Magyarországon – Áldás vagy átok címmel került sor az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány rendezvénysorozatának legutóbbi programjára november 17-én. A kerekasztal résztvevői: Bakay Péter evangélikus lelkész, Ferge Zsuzsa szociológus, Závada Pál újságíró, publicista – a cigányság helyzetéről és a lehetséges kiutakról cserélt eszmét. (Írta: Fialovszky Magda forrás: http://www.kethanodrom.hu; Fotó: Kiss Tamás; evangelikus.hu)

Áldás vagy átok? avagy a cigánykérdés a mai Magyarországon


„Cigánykérdés” Magyarországon – Áldás vagy átok címmel került sor az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány rendezvénysorozatának legutóbbi programjára november 17-én. A kerekasztal résztvevői: Bakay Péter evangélikus lelkész, Ferge Zsuzsa szociológus, Závada Pál újságíró, publicista – a cigányság helyzetéről és a lehetséges kiutakról cserélt eszmét. 

(Írta: Fialovszky Magda forrás: http://www.kethanodrom.hu)

 

A Petőfi Irodalmi Múzeumban megtartott teltházas rendezvényen a beszélgetés kiindulópontjaként bemutatták a közelmúltban Závada Pál szerkesztésében megjelent: „Egy sor cigány” című kiadványt.

Mint azt a jelenlévők közül többen is kiemelték a cigány életutakat feldolgozó interjúkötetben szereplő írások közös vonása az előítéletekkel való folyamatos szembesülés és küzdelem.

A kérdésre, hogy milyen előzmények, társadalmi folyamatok következményeként alakulhatott ki a mai megosztottságban és szélsőséges, gyakran ellenséges indulatokban bővelkedő társadalmi helyzet, a beszélgetőpartnerek különböző megközelítésből próbáltak választ adni.

 

Ferge Zsuzsa elöljáróban elmondta, hogy ezekről a kérdésekről megfogalmazott nyilatkozataira rányomja a bélyegét az utóbbi időszakban a  társadalom peremén élőket, a „szegényeket” megítélése szerint büntető kormánypolitika (pl. hajléktalanügy) intézkedései feletti felháborodás, elkeseredés érzése. Ezzel kapcsolatban hiányolta a történelmi egyházak egységes és erőteljes fellépését is.

Bakay Péter evangélikus lelkészként egyértelműsíteni kívánta, hogy az egyes politikai pártok nem azonosíthatók magukkal az egyházakkal, még akkor sem, ha keresztény elveket tűznek a zászlajukra. Még kevésbé azonosíthatók azzal a tanítással, amit maga Jézus Krisztus hirdetett. Mint mondta Jézus nem pártot, hanem egyházat alapított, s nem párttagokat, vagy választókat hívott meg követőiként, hanem tanítványokat.

A cigánysággal kapcsolatban kiemelte a megismerés kölcsönös hiányosságait. Problémaként említette az egészséges magyar és cigány identitás hiányát is. Utalt arra is, hogy egyes „szélsőséges” jogvédők nem az együttgondolkodást, hanem a megosztottságot táplálják. Ezzel kapcsolatban a „jogok és kötelezettségek” meggyökeresedett „kalodájáról” beszélt, amelyet felül kellene írnia az áldozathozatal keresztény dimenziójának.

Závada Pál szerint a kormányzó pártok túl sokat hivatkoznak keresztény értékrendre, miközben ezek gyakorlata a politikai tetteikben nem nyilvánulnak meg. Példaként említette a hajléktalanokat érintő törvényi szigorításokat és a „kisegyházak” támogatást szabályozó intézkedéseket.

Ferge Zsuzsa reflexiójában egyetértett a „jogok és kötelességek” kalodája megfogalmazással, de vitatkozott a jogvédelmet ért kritikával. Lehet-e túlzott jogvédelem? – kérdezte, s hangot adott annak a véleményének is, hogy a jelen nehéz társadalmi és szociális helyzetben meg kell barátkoznunk a polgári engedetlenség fogalmával. Párhuzamként említette  Gandhi és  Russel* történelmi példáját.

Bakay Péter szerint az egyház dolga nem az engedetlenség, hanem a felebarát mellett való kiállás, mely egészen más megközelítést igényel. Mint mondta, az egyház dolga a krisztusi azonosulás a szenvedőkkel, a rászorulókkal...l, ennek hiányát viszont számon lehet és kell is kérni a híveken.

 

Milyen tanítást adhatunk a jövő generációnak? – hangzott a zárókérdés. Ferge Zsuzsa a személyes életpélda nevelő erejét emelte ki. Sajnálatos esetként említette annak a tanítónőnek a szavait, aki tehetetlenségében a következő intéssel próbálta fegyelmezni diákjait:”Ha rosszalkodtok, ide hívom a gárdistákat…”

A személyes példaadás meggyőző erejéről Bakay Péter és Závada Pál is hasonló szellemben nyilatkozott. Ezzel kapcsolatban a hallgatóság soraiból is elhangzott néhány reflexió, ami a hiteles cigány értelmiség szerepvállalását hiányolta.

„A bizalom híd hiánya, mindannyian előítéletesek vagyunk,  van- e más út, mint az egyenlők párbeszéde, csak beszélünk, vagy meg is halljuk egymást"… csak néhány címszót idézve a megszólalások közül.
Hogy mi a megoldás: Abban mindenki egyetértett, hogy a szolidaritás, még akkor is, ha ennek országos léptékben ma kevés eredményét láthatjuk.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2024. március »
március
HKSzeCsPSzoV
123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Bejelentkezés


Elfelejtett jelszó?